Akinek van kertje, az remélhetőleg idővel belekezd a saját zöldségek és gyümölcsök termesztésébe. Sokaknál először egy kis paradicsom és paprika kap helyet, akár csak cserépben, később pedig, amikor ráéreznek a saját maguk által termesztett zöldségek és gyümölcsök adta finom ízekre és persze büszkeségre, szép sorban kapnak helyet a kertben az ágyások.
Sokan azonban nem szeretik az ágyások látványát a kertben, azonban a magaságyásokkal ki tudnak egyezni. Ezeknek a megépítése azonban nem kis feladat, mind anyagilag, mind időben. Van viszont egy igazán olcsó megoldás a magaságyások helyettesítésére, ez pedig a hügelkultúrás ágyás. A bakhátas magaságyás kiváló megoldás lehet, ha saját veteményest szeretnénk. Mindezt egyszerűen.
Mi az a hügelkultúra?
A hügelkultúra egy termesztési mód, amely bakhátas magaságyást jelent. Bakhátas, vagy dombágyásként is szokták emlegetni. A "hügel" szó dombot, halmot jelent németül, és ezzel a módszerrel leggyakrabban organikus kertészkedésekben és permakultúrás kertészetekben találkozhatunk. Nem újdonság ez a fajta magaságyás, a német nyelvű területeken már nagyon régóta alkalmazzák.
A hügelágyáshoz mindent fel lehet használni, amely a kertben található, legyen az ág, komposzt, rönk vagy fűkaszálék. Fotó: Shutterstock
Az ágyások alapja faág és nyesedék, melyet földdel és komposzttal fedhetünk le, és ebbe ültethetjük a növényeket. Az alul lévő faanyag lassan rothadásnak indul, és így szabadul fel belőle tápanyag, amely remek közeget hoz létre a növények számára. Ezáltal az ágyások jobban megtartják a nedvességet, értékes humusszal gazdagodnak, és kis területen is jóval nagyobb terméshozamot lehet elérni, mint a hagyományos termesztés során.
Ráadásul alig kell öntözni, a szerves anyag rothadása pedig hőt termel, így meg lehet hosszabbítani a termesztés szezonját. A talaj pedig nem tömörödik, mivel levegősebb marad a bomló faanyag miatt, így a gyomlálással sem kell foglalkoznunk.
A hügelkultúra előnye, hogy összetevői évekig bomlanak, miközben hőt és tápanyagot biztosítanak a növények számára, és élőhelyet és élelmet jelentenek a hasznos, talajban élő élőlényeknek.
Így legyen hügelágyás a kertedben
Az ősz a legalkalmasabb arra, hogy kialakítsuk az ágyásokat. A hügelágyás akkor a legjobb választás a számunkra, ha kellően nagy a kertünk, és sok fahulladék és komposzt áll rendelkezésünkre.
1. Az első lépés, hogy el kell dönteni, hová telepítsük a hügelágyást, illetve hogy összesen mennyi ágyást szeretnénk. Ehhez azt is meg kell tervezni, hogy az ágyások milyen méretűek legyenek, és nem árt a tájolásukat is beállítani, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosíthassuk a növényeink számára. Fontos, hogy ha több ágyásban gondokodunk, azok elég keskenyek legyenek ahhoz, hogy hozzá tudjunk férni az ágyás belsején növekvő növényekhez is.
Minél magasabbak az ágyások, annál több nedvességet és hőt képesek megtartani, és persze annál könnyebb lesz róluk szüretelni is. A föld süllyedni fog egy idő után, így idővel majd fel kell tölteni. A tájolásnál a déli fekvésű ágyások naposabbak, melegebbek és szárazabbak is, mint az északiak. Az átlagos hügelágyás méret 90 cm széles x 180 cm hosszú x 90 cm magas.
Az ágyás nagysága nagy mértékben befolyásolja a növényekre eső fény mennyiségét, így, ha több fényt szeretnénk az ágyásba kerülő növények számára biztosítani, akkor észak-déli fekvésű ágyást alakítsunk ki. Ehhez az egyik hosszanti oldala nyugat, a másik kelet felé néz, így a nyugati oldalon lévő növények több fényhez futnak jutni, mint a keletiek.
Annak megfelelően, hogy milyen magas ágyást szeretnénk, akár a talajra is hordhatjuk az anyagokat, de készíthetünk egy kisebb gödröt is alapként.
2. Ha mindezeket megterveztük, el kell kezdeni a talaj előkészítését. A területet gyommentesítsük. Ha fűre szeretnénk telepíteni az ágyást, akkor takarjuk le a füves területet, hogy az elnyomja a gyepet, még mielőtt a munkát megkezdenénk.
3. A hügelágyáshoz szükséges anyagok nagy része a kertünkben is fellelhető. Az ágyás aljára gallyak és ágak kerüljenek, azonban ne használjuk fel a cseresznyeágat, dióágat és cédrust. Alulra a nagyobb darab rönkök, ágak kerüljenek, ezekre kerülhetnek a vékonyabb ágak és a nyesedék. A legjobb, ha már rothad a faanyag, amit felhasználunk, de akár friss ágakat is használhatunk. Amikor elkészült az alap, nagyon alaposan locsoljuk be.
Ha nagy a kertünk és sok benne a fahulladék, készítsünk hügelágyást. Fotó: Shutterstock
4. Töltsünk a résekbe nitrogénben gazdag anyagot, mivel a nagy mennyiségű fánál jelentős nitrogénelvonás lép fel. Ehhez használhatunk komposztot, levágott füvet, zöldhulladékot vagy akár konyhai hulladékot is, de kerülhet bele baromfitrágya, szalmával és faforgáccsal keverve. Amikor végeztünk, öntözzük meg a dombot.
5. A hügelágyás tetejére tegyünk komposztot és termőföldet, vékony rétegben. Azért, hogy egyben tudjuk tartani a dombot, a legtetejére tegyünk egy réteg szalmát, vagy mulcsot. Így a gyom sem fogja otthon érezni magát, és a nedvességet is könnyebben meg fogja tudnia tartani a talaj.
6. Válasszuk ki a növényeket, amelyeket a hügelágyásban szeretnénk termeszteni. A domb tetejére érdemes a kevésbé vízigényes növényeket ültetni, az aljára pedig azokat, amelyek több vizet igényelnek. Az első pár évben a magaságyás még nagyon gazdag lesz tápanyagokban, így érdemes azokat a növényeket ültetni bele, amelyek ezt igénylik. Kiváló választás lehet például a paradicsom, a kukorica, a kelbimbó, a brokkoli vagy a paprika a domb tetejére, majd cukkini, uborka, zeller és káposzták az oldalára.
A második évben már olyan növényeket érdemes termeszteni, amelyeknek kisebb a tápanyagigénye, így választhatunk karalábét, hagymát, sárgarépát, édeskömény, céklát és retket. A harmadik évtől még kisebb tápanyagigényű növényeket ültessünk, így jöhetnek a babfélék, a borsó, az eper és a fűszernövények, valamint a különböző hagymafélék.
Attól függően, hogy milyen vastag rönköket helyeztünk a hügelágyásba, körülbelül 4–5 év kell ahhoz, hogy azok teljesen elkorhadjanak. Ha tovább is szeretnénk használni az ágyást, bontsuk ki 2–3 év elteltével, és komposzttal és trágyával pótoljuk a tápanyagokat. De akár az egész ágyást újraépíthetjük.
Termésben gazdag kertet kívánunk!
