A biológiai módszerrel végrehajtott szúnyoggyérítés során a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, így a nem vérszívó szúnyogokra is ártalmatlan.
Az eljárás során repülőről biológiai készítményt permeteznek háromezer hektárnyi vízfelületre – fotó: MTI/Balázs Attila
A szakértők folyamatosan nyomon követik a lárvák megjelenését és fejlődésüket, ez alapján határozzák meg a területet és a kezelés időpontját – fűzte hozzá a szóvivő. A tájékoztatás szerint a következő hetekben várhatóan a Tisza további szakaszain, a Tisza-tónál, a Balatonnál és a Velencei-tónál lehet a lárvák tömeges megjelenésére számítani, ezért ezeken a területeken folytatódik a védekezés.
Mukics Dániel hangsúlyozta, hogy hatékony biológiai gyérítést csak a szúnyogok tenyészőhelyeinek pontos ismeretében lehet végezni. Éppen ezért indította el tavaly a katasztrófavédelem azt a hároméves programot, amely a tenyészőhelyek feltérképezésére irányul.
Ennek során a szakértők részletesen feltérképezik azokat a területeket, ahol évről évre sok szúnyog fejlődik ki. A részletes térképek birtokában a biológiai gyérítések részarányát, valamint a kezelések hatékonyságát is jelentősen növelni lehet. A korszerű térinformatikai adatbázis elkészítéséhez drónokat is bevetnek – tudatta.
Emlékeztet arra: egyénileg is sokat tehetünk azért, hogy kevesebb szúnyoggal találkozzunk idén, ugyanis egy vízzel teli virágcserépben, gumiabroncsban, madáritatóban akár ezer lárva is kifejlődhet. Ezért érdemes ezeket néhány naponta kiüríteni, az esővízgyűjtő hordókat pedig szúnyoghálóval lefedni.
_fill_540x300_0.jpg)
