Esti zümmögő repülésük a szobában elég idegesítő tud lenni, s néha nekicsattannak a világító lámpának. Ha pedig szerencsénk van, ránk potyognak, miközben fekszünk az ágyban, s készülünk a pihentető alvásra.

Ugye ismerős? Az elmúlt években ez már visszatérő élmény, a hideg közeledtével elkezdenek betelepülni a lakásokba. Beveszik magukat a fal réseibe, az ablaktokok repedéseibe, mindenhová. Ilyenkor ahová lépünk, poloska terem.

Ezek az úgynevezett címeres poloskák. Mint az a praktikak.hu írásából kiderül, ezen a családon belül Magyarországon leginkább a zöld vándorpoloskákkal és az ázsiai márványpoloskákkal találkozhatunk. Közvetlen veszélyt ezek nem jelentenek ránk, hiszen nem csípnek, nem terjesztenek betegségeket, "csak" büdösek. Amikor megpróbáljuk lecsapni, elkapni őket, akkor viszont váladékukkal bebüdösítik a szobát, ami egyeseknél allergiás reakciókat válthat ki.

Egyes haszonnövényeinket sajnos károsítják, például az almát, paradicsomot a szezonban félthetjük tőlük. Természetes ellenségük nincs nálunk, ezért is szaporodhatnak vígan.

Az ökoszisztémára sincsenek jó hatással, mert agresszív terjedésükkel kiszorítanak más fajokat, elveszik az életterüket. Az otthonunktól megfelelő minőségű szúnyoghálókkal sikeresen távoltarthatók. Arra viszont érdemes figyelni, hogy rések lehetőleg ne legyenek, mert megtalálják a legapróbb lyukat is.


A kertet nyár végén érdemes végignézni, hogy milyen búvóhelyeket kínál a poloskáknak. Az üres virágcserepeket, kint hagyott játékokat, bármilyen üreges tárgyat távolítsunk el a kertből, a zugokat pedig, ahova bevehetik magukat, fedjük le. A kis kerti játszóházak, faházak szintén szuper telelő helyek lehetnek a poloskák számára.

Rossz hír, hogy a klímaváltozás, a meleg telek, a száraz, forró nyarak kedveznek az invazív poloskáknak is, viszont egy-egy hosszan tartó, erős fagy megtizedelné az állományt.

Bár a címeres poloskáknál sokkal kisebbek, hangtalanok, szinte láthatatlanok az ágyi poloskák, ők már igencsak veszélyeztetik az otthonlét örömét. Ugyanis a vérünkkel táplálkoznak, ezért keresik a közelségünket. A lepedőn vagy a párnán megjelenő pirosas, barnás foltok az első árulkodó jelek, melyek az ágyi poloskák ürülékei. Színére magyarázat az, hogy kizárólag vért fogyasztanak.

poloska

Olaszországban szamurájdarázzsal védekeznek a poloskákkal szemben – fotó: pixabay

Legtöbbször éjszaka, az ágyban fekve ér minket a "támadásuk". Maga a csípés nem fáj, valószínűleg simán átalusszuk az egész műveletet, másnap viszont apró piros pontok jelenhetnek meg a bőrünkön. Ha ilyet tapasztalunk, akkor kezdhetünk gyanakodni. Ezek a kis pontok viszketnek is, amiket a gyerekek hajlamosak kivakarni.

Az ágyi poloskák megjelenhetnek a tiszta és rendes lakásokban, házakban is. Összeszedhetjük őket a tömegközlekedés során, nem megfelelően kezelt használt bútorokkal, képkeretekkel, textilekkel. Ha tehát használtan vásárlunk, győződjünk meg róla szakember segítségével, hogy megfelelően kezelve lett-e az adott tárgy. Ha nem, akkor kezeletlenül semmiképp se vigyük be a lakásba.

Irtásukkal egyedül nem érdemes próbálkozni, érdemes szakemberekhez fordulni, akik a megfelelő szerekkel és eljárásokkal képesek megszüntetni a problémát.


A novenyvedoszer.hu írása szerint (melyet Zsigó György növényorvos jegyez) a kertben az érőfélben lévő zöldségek, gyümölcsök közt (ahol szintetikus készítményeket már nem használhatunk a várakozási idő miatt) hatásos lehet az egy napig áztatott csaláncsokor levéből + egy evőkanálnyi szódabikarbónából készült keverék. Ezt 7-10 naponta kell kijuttatnunk, hatását kontakt módon fejti ki.

Olaszországban, kontrollált körülmények között az ázsiai márványos poloska ellen már eredményesen védekeznek a tojásparazitájával, az egyik szamurájdarázsfajjal, remélhetőleg hamarosan hozzánk is eljut a technológia.

A lakásban a szakember a magyar kutatók által kifejlesztett poloskacsapdát javasolja, illetve állítólag egy asztali lámpa hideg fényével éjszakára kivilágított, mosószeres vízzel megtöltött tálba is belepottyannak az éjjel felébredő és a lámpa körül kerengő poloskák.