Erre azért volt szükség, mert a jelenleg hatályban lévő, közel 20 éves jogszabályt sok tekintetben az idő túlhaladta, továbbá a tagállamok nagyon sokféleképpen értelmezték és alkalmazták.
Az állatszállítások ellenőrzésének gyakorlatáról és a bevezetni tervezett szabályokról a téma két kiváló szakértőjével, dr. Pallós Lászlóval, a Nébih országos állatjóléti főfelügyelőjével és dr. Pattantyús-Ábrahám Katalinnal, az Agrárminisztérium állatjóléti referensével beszélgetett a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.
Módosulnak az egyes állatfajokra vonatkozó pihenési, etetési és itatási időszakok is – fotó: pixabay.com
Milyen módon ellenőrzi a magyar hatóság az állatjóléti előírások betartását az élőállatok szállítása esetén?
Az állatok szállítás közbeni védelmével az 1/2005. EK-rendelet foglalkozik. Szállításokat csak az illetékes vármegyei kormányhivatal engedélyével rendelkező szállítmányozó végezhet. A szállítójármű alkalmazását a járási főállatorvos engedélyezi.
Az állatokat szállításuk során meg kell védeni minden szükségtelen szenvedéstől, sérüléstől, és törekedni kell arra, hogy a szállítás a lehető legrövidebb legyen. A rendelet megkülönböztet rövid távú és hosszú távú, nyolc órán túli szállítást.
A hosszú távú szállításoknak szigorú követelményei vannak. Ide tartozik többek között a gépjárművezetők kötelező állatvédelmi képzése, a szállítójármű almozása, szellőztető- és itatóberendezés, műholdas navigációs rendszer, valamint hőmérséklet-ellenőrző rendszer alkalmazása.
A jogszabály meghatározza a maximális szállítási időt, ezt követően az állatokat le kell rakodni, etetni, itatni és 24 óráig pihentetni kell
Elválasztott kérődzők esetében 14 óra szállítást követően egy órás megállást kell közbeiktatni az állatok megitatása érdekében, majd további 14 órát szállíthatók. Ezt követően kell egy 24 órás pihentetést tartani. Az állatokat védeni kell az extrém hőmérséklettől is.
A raktérben a szállítás ideje alatt 5 és 30 °C közötti hőmérséklet lehet (+/-5°C) a külső hőmérséklettől függetlenül. A hatóság a szállítmányok indításakor minden esetben, útközben pedig szúrópróba-szerűen ellenőrzi az előírások betartását.
A dokumentumok közül kiemelt jelentőségű az útinapló tervezési része. Itt kell feltüntetni az út tervezett hosszát, a pihentetéseket, melyeknek a realitását a hatóság ellenőrzi. További lehetőség az ún. retrospektív ellenőrzés, amikor a hatóság a visszaküldött útinapló és a bekért termoregulációs és GPS-adatok alapján vizsgálja, hogy az út során megvalósultak-e az előírások – olvasható a cikkben.
Mik a legfontosabb változások az élőállat-szállítások szabályozásában?
A tavaly év végén megjelent jogszabályjavaslat lényeges elemei a következők:
- Az utazási idő lerövidül, és a hosszú utak során a szállítójármű sofőrjeire vonatkozó szociális jogszabállyal való megfeleltetés érdekében módosulnak az egyes állatfajokra vonatkozó pihenési, etetési és itatási időszakok. Különleges szabályok vonatkoznak a vágásra szánt, valamint a sérülékeny állatokra, például az el nem választott borjakra és a vemhes állatokra. A vágásra szánt állatok szállítási idejét 9 órában maximalizálnák, ami tartalmazza a le- és felrakodás idejét is.
- Szállítás során a minimális férőhely meghatározása egy képlet alkalmazásával, a különböző állatfajok súlya alapján zajlik.
- Szélsőséges hőmérséklet esetén a szállításra szigorú feltételek vonatkoznak: 30 °C felett csak éjszaka lehet szállítani. 0 °C alatt a járműveket le kell fedni, ellenőrizni kell a raktérben a levegőáramlást. -5 °C alatt a szállítási idő nem haladhatja meg a 9 órát.
- Szigorítják az élő állatok Unióból történő kivitelére vonatkozó szabályokat, beleértve az uniós állatjóléti előírások betartását a rendeltetési helyig. Tanúsító szervezet létrehozását tervezik, ami az Unión kívüli pihentetőállomásokat ellenőrizné.
- Digitális eszközök maximális kihasználása: valós idejű hőmérséklet- és GPS-adatok gyűjtése.
- A visszamenőleges ellenőrzések helyét a szállítmányok valós idejű követése venné át.
