Egymással nem „passzoló" szúnyogfajok keresztezése olyan leszármazottakat eredményezhet, melyek nem képesek szaporodni többé. Ez segíthet olyan módszerek kidolgozásában, melyekkel visszaszoríthatók lehetnek a betegségeket is terjesztő vérszívók.

Újfajta genetikai módszert találtak a kutatók, ami segíthet a szúnyogpopulációk megfékezésében; a megközelítés a rovarirtó szerek alternatívája lehet. A problémára nagyon fontos lenne megoldást találni, hiszen a szúnyogok veszélyes, esetenként halálos kórokozókat is terjesztenek a csípéseikkel.

Az amerikai Virginia Tech kutatóegyetem szakemberei az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) és testvérfaja, az Aedes mascarensis esetében vizsgálta a fajok genetikai „inkompatibilitását", azaz összeférhetetlenségét. A két faj hibrid utódait ezután ismét keresztezték valamelyik szülővel, az utódok nagyjából 10 százaléka olyan jegyeket mutatott, hogy többé nem tudott szaporodni. Az így nyert megállapítások felhasználhatók a szúnyoggyérítési stratégiákban.

A kutatók kiemelik: a hibridek leszármazottjai, bár genetikai értelemben hímek voltak, de nőstény géneket is hordoztak, így vegyes fizikai tulajdonságokkal rendelkeztek. Ezen genetikai faktorok megértésével a tudósok olyan stratégiákat szeretnének kidolgozni, melyek célja, hogy kizárólag hímekből álló szúnyogpopulációk jöjjenek létre. Ezek segíthetnek a szúnyogok számának szabályozásában a nőstények kiszorítása révén.

Ez a kutatás elősegítheti azon gének azonosítását is, amelyek befolyásolják a nőstény szúnyogok viselkedését, ezáltal további új módszerek állhatnak majd rendelkezésre a szúnyogok visszaszorítására.

Az új felfedezés hatékony módszere lehet a szúnyogpopulációk kezelésének, így az általuk terjesztett betegségek visszaszorításának is.

Forrás: hvg.hu

Indexkép: Shutterstock