Szeretsz horgászni? A legtöbben már gyerekkorunkban megismerkedünk ezzel a csodás tevékenységgel, és a szerencsésebbeket elkíséri egész életükön keresztül. Nincs is jobb, mint amikor a családdal, vagy a barátokkal eltölthetünk néhány nyugodt órát a vízparton, és ráadásul még el is dicsekedhetünk vele, hogy mekkora halat fogtunk. Azonban a horgászatnak is vannak szabályai, így jobb, ha tisztában vagy vele, mikor, mekkora és mennyi hal fogható ki büntetlenül az őshonos, fogható halfajok közül.
Tilalmi idők és méretkorlátozások
A különböző halfajok esetében eltérők a tilalmi időszakok, a kifogható halak mérete és a napi kifogható darabszám.
1. A csuka esetében a tilalmi időszak II. 1. - III. 31. , a kifogott halnak legalább 40 cm-nek kell lennie és naponta 3 hal fogható ki.
2. A balin kifogása III. 1. - IV. 30. között esik tilalom alá, legalább 40 cm-esnek kell lennie a kifogott halnak, és naponta 3 hal fogható ki.
3. A sügér és a fogassüllő III. 1. - IV. 30. között nem fogható ki, legalább 30 cm-esnek kell lennie a kifogott halnak, és naponta 3 hal fogható ki.
4. A kősüllő II. 1. - VI. 30. között nem fogható ki, legalább 25 cm-esnek kell lenni a kifogott halnak, és 3 db hal fogható ki naponta.
Nem mindegy, mikor, milyen, mekkora és mennyi halat fogsz ki. Fotó: Pixabay
5. A garda, a domolykó, a jászkeszeg, a szilvaorrú keszeg, a paduc és a márna esetében is a tilalom IV. 15. - V. 31. között van. Míg a garda esetében legalább 40 cm-esnek, addig a domolykó esetében 25 cm-esnek, a jászkeszeg, a szilvaorrú keszeg és a paduc esetében legalább 20 cm-esnek, a márna esetében legalább 40 cm-esnek kell lenni a kifogott halnak, és ezekből a halakból is napi 3 db fogható ki.
6. A ponty, a compó és a harcsa kifogása V. 2. - V. 31. között esik tilalom alá. Míg a ponty esetében legalább 30 cm-esnek, a compó esetében legalább 25 cm-esnek, a harcsa esetében legalább 60 cm-esnek, fajlagos tilalmi időszakban legalább 100 cm-esnek kell lennie, és 3 db. fogható ki belőlük naponta.
7. A sebes pisztráng X. 1. - II. 31. között nem fogható ki, és legalább 22 cm-esnek kell lennie a kifogott példánynak az engedélyezett időszakokban, amikor is 3 db. fogható ki belőlük naponta.
Fontos tudnivalók
A www.horgasz.hu tájékoztatása alapján a nem kedvezményes állami horgászjeggyel rendelkező személy, a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot fogható ki.
A vonatkozó jogszabályokat érdemes nyomon követni, hiszen még számos egyéb változást hozhatnak a jövőben. Az itt közölt információk csak tájékoztató jellegűek, a pontos előírásokat a jogszabályok tartalmazzák.
Azok a csodás balatoni halak
A Magyar Haltani Társaság javaslatára a Vízügyi Minisztérium 2004. óta minden évben július utolsó hetében rendezi meg a balatoni halak napját, melynek célja, hogy felhívják a figyelmet az ország legnagyobb élővizére, melyben 42 halfaj él, többek között a kárász, a balin, a csuka, a bodorka, a szivárványos ökle, valamint a különböző keszegfélék és a snecik.
A harcsa akár óriásira is képes megnőni, így igazi dicsőséget jelent a horgászoknak. Fotó: Pixabay
A Balatonban élő halak 80%-át a keszegfélék alkotják, amelyek közül a leggyakoribbak a dévérkeszeg, a karikakeszeg, a bodorka és a vörösszárnyú keszeg. Ökológiai problémákat okoznak a betelepített vagy kiszabadult idegenhonos, inváziós fajok, mint amilyen az azbóra, az amur, a fehér busa, a pettyes busa, az ezüstkárász, a naphal, vagy a fekete törpeharcsa.
2018-ban a Balatonban élő ponty és a fogassüllő is megkapta a „balatoni hal" oltalom alatt álló földrajzi jelzést. A Balatonban élő halfajok közel fele a pontyfélék közül kerül ki. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2009 óta az ökológiai szemléletű halgazdálkodás megvalósítója a tavon, melynek a 2013-ban leállított balatoni halászatot követően az lett a feladata, hogy pótolja a különféle halfajokat. Emiatt rendszeresen telepítenek a Balatonba egynyaras süllőt és pontyokat. Az őshonos nyurga pontyok helyét egyre inkább átveszik a a pikkelymentes, tenyésztett tükörpontyok.
Ezek a legkedveltebb őshonos halak
Hazánkban régebben leginkább karácsony környékén fogyasztottak a legtöbben halat, azonban manapság már szerencsére ez változik, és egész évben kerül ebből az egészséges finomságból a tányérjainkra. Nézzük hát, melyik halak a legkedveltebbek a horgászok körében.
1. Ponty
A ponty, ha elég ügyes, hogy ne fogjuk ki, akár 40 évig is elélhet, és kétségkívül a leggyakoribb és legkedveltebb halaink egyike. Átlagos mérete 25–30 centiméter, de akár a másfél méteres nagyságot is elérheti. A pontyfélék közé tartozik a sneci néven ismert aprócska szélhajtó küsz is. Ez a csapatokban élő hal általában csupán 12–15 centiméteresre nő meg, és sokszor csalihalnak használják, de kiváló olajban átsütve is.
A ponty színezetéről elmondható, hogy háta zöldes vagy barna, a has irányában világosodó, oldalt sárga, hasa fehér. Szája körül 2 pár bajuszszálat visel. Uszonyai közül a háti-, mell- és a farokalatti úszók első sugarai megvastagodtak, kemények, hátsó felületük fogazott.
A ponty életmódjára az állandóan vándorlás jellemző. Leggyakrabban nádasoknál lelhetünk rá. Elsősorban a jól felmelegedő, iszapos aljzatú, álló és lassan folyó vizeket kedveli. Az európai ponty a Duna és mellékfolyói egyik őshonos halfaja. A Kárpát-medence vizeiben a legnagyobb gazdasági jelentőségű halfaj és a legfőbb horgászhal.A régióban a ponty három fő alakváltozata fordul elő, a tőponty vagy vadponty két típusa, valamint a nemesített ponty.
A ponty húsa nagyon kedvelt, jóízű, habár kissé szálkás, az idősebb példányok pedig zsírosodásra hajlamosak. Gyakran kerül az asztalra a pontyból készült halászlé, de rántott halként is kiváló. A középkori Európában a ponty kedvelt böjti eledelnek számított.
2. Harcsa
Az egyik legismertebb és legkedveltebb ragadozóhal a harcsa. A lesőharcsa akár a 100 éves kort is megélheti, és akár 150 kilogramm is lehet a súlya. A harcsák éjjel aktív állatok, nappal rejtekhelyükön pihenik ki az éjszakai vadászatot.
A harcsa Európa édesvizeinek második legnagyobbra növő hala, a viza után. Akár a két métert és a száz kilogrammot is meghaladhatják egyes példányai. Európa közép- és keleti területén szinte mindenütt megtalálható, Magyarországon folyó és állóvizekben is egyaránt gyakori. Gazdasági szempontból jelentős és értékes hal, melyet tógazdaságokban is nevelnek. Horgászata azért népszerű, mert jelentős zsákmányt ígér nagyra nőtt példányainak köszönhetően. Húsa rendkívül ízletes, zsírban gazdag és szálkamentes.
A Kárpát-medence őshonos ragadozó hala, mely Magyarországon minden olyan folyóban és állóvízben megtalálható, ahol előfordulnak mély, gödrös részek, bedőlt fák. A harcsa feje nagy, hát-hasi irányban erősen lapított. Száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövid bajuszszálat találunk. Szélesre nyíló szájában sok apró, kissé visszahajló, tűhegyes ránőtt fog helyezkedik el.
Szemei kicsik, mégis jól lát velük. Törzse rövid, hengeres, izmos farka hosszú és teste pikkelytelen. Oxigénigénye alacsony és a vizek szennyezését jól viseli. Nagyon gyorsan nő, és gyorsan szaporodik. Mindig lesből, főként éjjel támadó, rendkívül falánk ragadozó.
A ponty az egyik legkedveltebb hal Magyarországon. Fotó: Shutterstock
3. Süllő
A hazai süllőállomány legnagyobb részét a Balatonból fogják ki. A hal hivatalos elnevezése a fogassüllő. Hazánkban nagyobb folyókban és tavakban is előfordul. Gazdaságilag fontos faj, a magyar konyha nevezetes halétele. A fogassüllő a nem túlságosan gyors folyószakaszokon, a jó oxigénellátottságú, szennyezésektől mentes állóvizekben érzi jól magát. A mederben elbújva érzi magát igazán biztonságban. Magyarországon a legértékesebb és legkeresettebb halak egyike. Szálkanélküli húsa teszi igazán közkedveltté. A fogassüllőt általában egészben sütik meg, citromkarikával díszítik és tepsis burgonyával tálalják.
Erősen megnyúlt, oldalról összenyomott, aránylag alacsony hátú hal. Feje nagy, oldalról lapított, orrhossza jóval meghaladja a szem átmérőjét. Szájában erős fogak ülnek, két hátúszója közül az elsőben 13-17 tüske, a másodikban 19-24 elágazó sugár van.
4. Csuka
A csuka teste hosszúkás, finoman pikkelyezett, halványan csíkozott. Erős hátúszója teste hátsó részén található. Feje testéhez képest igen nagy és szája a kacsa csőrére emlékeztet. Szájában éles, erős és kúpos fogak helyezkednek el több sorban, melyek elölről hátrafelé haladva egyre nagyobbak. A két ivar esetében eltérő a hosszúság, hiszen a tejes testhossza maximum 100 centiméter, az ikrásé maximum 150 centiméter. A csuka jól alkalmazkodik a környezetéhez, melybe mozdulatlanul képes beleolvadni, és így várni áldozatát.
Tápláléka vegyes, szinte minden víziélőlényt megeszik. Saját faját sem kíméli, mivel a nagyobb csukák felfalják a kisebbeket, sőt, a szülők gyakran eszik meg saját ivadékaikat. Horgászatánál drótelőkét célszerű alkalmazni, mert a fogai átmetszhetik a műanyagból készült zsinórt.
Mindenkinek szerencsés horgászatot kívánunk!
