Az utóbbi években a tudósok tanú voltak annak, hogy milyen mértékben változik meg a sarki jég mérete. Már 2016-ban rekord alacsony értékeket mértek, amit 2022-ben és 2023-ban újabb negatív évek követtek - írta meg a National Geographic.

„Ha az Antarktisz leállítja a bolygó hűtését, és elkezd felmelegedni, akkor mindannyian gyors felmelegedést fogunk tapasztalni"

– mármint a sokat emlegetett 1,5 Celsius-fok felett. Ezt Martin Siegert gleccserkutató nyilatkozta a Live Science-nek, aki az Egyesült Királyság Külügyminisztériumának megbízásából az olvadás, valamint a fagyás időbeli eltolódásának vizsgálatát vezette.

„És ez nagyrészt megállíthatatlan lesz, amint ez a folyamat beindul, nagyon nehéz lesz helyrehozni"

– emelte ki a szakember.

2023 márciusa

Amikor tavaly megkezdődött a tél a déli kontinensen, akkor a tudósok márciusban hat hónapon ét minden korábbinál alacsonyabb értékeket figyeltek meg. Ez lenne az az időszak, amikor a tengeri jég lassanként helyreáll. Mire a téli időszak leghidegebbje eljön (július), az antarktiszi tengerjégből az átlaghoz képest legalább egy Nyugat-Európánál is nagyobb rész hiányzott.

Fontos tudni, hogy a tengeri jégre mindennél nagyobb szükségük van, ugyanis számtalan olyan funkciót betölt, ami nélkül sem az állatok, sem az emberek nem lehetnek nyugodtan. Otthont ad többek között a császárpingvineknek, amelyek kizárólag a tengerjégen tudnak fiókákat nevelni, emellett megóvja a gleccsereket az egyre melegebb tengervíztől. A tengerjég visszaveri a napsugarak egy részét, ezáltal elősegíti a tápanyagok, valamint a szén-dioxid és az oxigén keveredését a globális óceáni áramlatokkal, serkentve ezzel a tengeri életet.

Létgondosságú elem

A tengeri jég kiterjedése a déli kontinensen kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a tengerszint alacsonyan maradjon. A csökkenő kiterjedése azonban azt is jelentheti, hogy az Antarktisz egy új működési formára váltott, aminek globális következményeit hamar meg fogjuk érezni.

Az Antarktika körül elterülő tengeri jég kiterjedése már harmadszorra maradt az átlag alatt. 2023 júliusában mintegy 2 millió négyzetkilométerrel volt kevesebb, ez pedig új rekordnak számít. A tudósok szerint ezek nagyon aggasztó jelek.

„2023 mindent visz" – mondta el Ariaan Purich, az ausztrál Monash Egyetem antarktiszi klímakutatója a Live Science-nek, majd hozzátette:

"A megfigyelések során nem volt még a 2023-ashoz hasonló."

Nem csak délen van probléma

A déli félteke mellett az északi is hatalmas bajban van. A tengeri jég olvadása itt sokkal nagyobb kihívások elé állítja a vadon élő állatokat. Főleg a jegesmedvék vannak rossz helyzetben, ugyanis az emelkedő hőmérséklet hatására a tengeri jég olvad, ami nélkül ők képtelenek életben maradni. A becslések szerint már csak 26 ezer jegesmedve maradt a vadonban, ami egyet jelent azzal, hogy fenn áll a kihalásuk veszélye.

Egy brit amatőr fotós, Nima Sarikhani számtalan felvételt rögzített, amelyek közül az egyik igen szívszorító képet mutat. Ezen egy fiatal jegesmedvét látni, ami egy nagyon kicsi jéghegy olvadó törmelékén alszik.

A helyszín Norvégia

A norvég Svalbard (Spitzbergák) szigetcsoport 800 kilométerre található az Északi-sarktól. A fotós már három napja hiába kutatott jegesmedvék után, amikor délkeletnek indult, egy kisebb tengeri jég felé ment tovább, hátha ott sikerrel jár. A legénység kettő állatot vett észre, egy fiatalabb és egy idősebb hímet. Éjszaka a fiatalabbik jegesmedve felmászott egy kisebb darab jéghegyre, majd vackot készített és elaludt.

„Ez a fénykép, mely a Jeges ágy címet kapta, erős érzelmeket váltott ki sokakban, akik látták"

– mondta el a fotós a Live Science-nek adott nyilatkozatában. Ezzel a képpel lett az Év Természetfotósának közönségdíjasa.

„Nima szívszorító és megrendítő képe lehetővé teszi számunkra, hogy lássuk bolygónk szépségét és törékenységét"

– mondta el Douglas Gurr, a londoni Természettudományi Múzeum igazgatója. Hozzátette, hogy az elgondolkodtató felvétel felhívja a figyelmet arra, hogy néhány állat mennyire szorosan kötődik az élőhelyéhez.

„Bár az éghajlatváltozás a legnagyobb kihívás, amellyel szembesülünk, bízom benne, hogy ez a fénykép reményt is kelt, talán még lehetséges, hogy helyrehozzuk az általunk okozott zűrzavart"

– tette hozzá a fotót készítő Sarikhani.

„A globális felmelegedés egy olyan probléma, amelyet egyszerűen muszáj megoldanunk, a jövőnk érdekében. Nem csak a mi jövőnk, hanem a gyermekeinké és az utánuk következőké is. Az egyetlen utunk a szén-dioxid-mentesítés"

– emelte ki Martin Siegert gleccserkutató.