Dr. Presser Zoltán, jogi szakértővel jártuk körbe a vadgázolások körüli tévhiteket, kérdéseket:
- Hogyan lehet megállapítani, hogy ki volt a felelős a vad elgázolásában? A vadásztársaság vagy az autós?
- Ki fizeti ki az autó javítását és az elpusztult állat értékét?
- Haza lehet-e vinni az elütött állatot?
- Mi legyen az első lépés, ha elütöttünk egy őzet?
Autópályán történt a baleset – valaki biztosan kifizeti a kárt!
Nem sűrűn, de előfordul, hogy az autópályára jut fel valamilyen vad és balesetet okoz. Ebben az esetben viszonylag egyszerű a helyzet – mondja Presser Zoltán. Az autópályákon történő vadgázolásnál nagy eséllyel a vadásztársaság a felelős, konkrétan az, amelyiknek a területéről a vad feljuthatott az autópályára.
Egyes esetekben az autópálya-kezelő felelőssége is szóba kerülhet, ezért a baleset helyszíne körüli 1-2 kilométeres szakaszon át szokták nézni a vadvédelmi kerítést, hogy van-e esetleg valahol rés, ahol bejuthatott a vad. Ennek karbantartása ugyanis az autópálya-kezelő feladata.
Az autósok felelősségét az autópályán szinte sosem állapítják mert, mert az általában alkalmazott jogi indoklás szerint a gépjármű vezetőjének az autópályán nem kell számítani arra, hogy vaddal találkozik.
Minden egyéb úton, ami nem autópálya, számítani lehet az állatok megjelenésére. Erre sok helyen tábla is figyelmezteti az autóst, de nem pont úgy, ahogyan a legtöbben gondoljuk.
Mit is jelent pontosan az "Állatok!" tábla?
- Nem azt, hogy, ha egy ilyen táblával jelölt szakaszon elüt az autós egy vadat, csak az ő hibája lehet a gázolás, és minden kárt neki kell kifizetnie, hiszen ki volt táblázva, csak nem figyelt eléggé.
- Ha olyan útszakaszon történt a gázolás, ahol nem volt tábla, az pedig nem jelenti rögtön azt, hogy a vadásztársaság a felelős, mert nem jelezte a veszélyt.
Ezt a táblát olyan helyre kell kitenni, ahol (a KRESZ szavaival élve) fokozottan számítani kell arra, hogy szabadon élő állatok fognak megjelenni az úttesten. A jogszabályból ennek értelmezése nem vezethető le egyértelműen, de Presser Zoltán kifejtette, hogy a bírói gyakorlat szerint azokat az útszakaszokat sorolják ide, amelyeken évente 2-2,5-nél több vadgázolás történt.
(Útszakasz alatt egy egységes szakaszt értünk, például több kilométer hosszú erdős, vagy szántóval körülvett út.)
Ki, miért felelős és kinek, mit kell kifizetnie?
A Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint, ha "veszélyes üzemek" találkoznak, elsődlegesen a felróhatóság arányában, másodlagosan az lesz köteles megtéríteni a kárt, akinek az érdekkörében felmerült a rendellenes működés. Az autóvezetés és a vadászat egyaránt veszélyes üzemnek számítanak. Rendellenes működésnek számít például a gyorshajtás, a rossz műszaki állapotú autó, vagy például a hajtóvadászat a vadásztársaság részéről.
Az elgázolt vadat TILOS elvinni, lopásnak számít – Fotó: pixabay
Ha nem állapítható meg egyértelműen, hogy kinek az érdekkörében merült fel a rendellenes működés, vagy egyik félnek sem róható fel, akkor általában mindenki maga viseli a kárát. Az autós a javítás költségeit, a vadásztársaság pedig az elhullott vad miatti kárt. Ez az általános eljárás, mert néhány esettől eltekintve nehéz megállapítani, hogy kinek volt egyértelműen felróható szerepe a vadgázolásban. A vadásztársaságok csak igazán nagy értékű, trófeás vad esetén terelik jogi útra az esetet, pert inkább a gépjárművezetők szoktak indítani. De ritkán nyernek.
Tehát a tábla nem dönt el semmit, csupán egy a sok szempont közül, amit figyelembe kell venni.
Nagyon sok, érdekkörben felmerülő hibalehetőségről lehet szó, ezért nehéz tisztán látni, ilyenek például:
- rossz műszaki állapotú autó,
- nem az időjárásnak és a körülményeknek megfelelő vezetési technika,
- gyorshajtás,
- vad sebzése közel az úthoz,
- vadetető vagy szóró fenntartása az út 200 méteres körzetében,
- hajtóvadászat – nem úgy mozognak a vadak, ahogyan arra számítani lehetne.
Az első három esetben a gépjárművezető felelősségéről, az utóbbi három esetben pedig inkább a vadásztársaság érdekkörébe tartozó, felróható esetről van szó. De szóba kerülhet az is, hogy egy mezőgazdasági munkagép zavarta meg az állatot vagy orvvadászok, ekkor egy harmadik fél kerülhet a felelősségi kérdés megállapításába.
A vadásztársaságok ritkán jelentik be per igényüket, leszámítva néhány olyan esetet, amikor például több millió forintot érő gímszarvas hullik el egy balesetben, és az autóvezető hibája is valószínűsíthető. Amennyiben a vadásztársaság elévülési időn belül nem perel, de a későbbiekben kiderül, hogy gyorshajtásról is szó volt, akkor már nem lehet felelőssé tenni az autóst. A vadban keletkezett kárt viszont csak akkor kell megfizetni, ha a vadásztársaság emiatt közvetlenül keresetet vagy viszontkeresetet ad be. Nagy értékű vad esetén erre azért van esély, amely akár milliós tétel is lehet.
Fontos! Ha az autó tulajdonosának van CASCO biztosítása, köteles kihasználni kárenyhítésre.
Megtörtént a vadgázolás – ezt tedd!
Ha megtörtént a baleset, az első és legfontosabb, hogy hívni kell a rendőrséget! Értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is. Hogy hol, ki az illetékes, arról a rendőrségnek van pontos információja.
Fel kell kutatni a vadat. Nem arról van szó, hogy egy sebzett állat után kellene egyedül kutatni az erdőben, ez a hivatásos vadász feladata, de az autó közvetlen közelében mihamarabb körül kell nézni, fotókat készíteni az állatról. Sokszor előfordul, hogy az ütközés után az állat néhány percig eszméletlen, majd eltűnik. Ez nagyban megnehezíti egyrészt a bizonyítást, másrészt a vadász számára is nehezebb a felkutatás, ami egy sebzett állat esetében elengedhetetlen.
A vad árának megállapításához, de annak bizonyításához is, hogy vad okozta a kárt az autóban, egyaránt meg kell találni a vadat.
Amit ne tegyél
Ne vidd haza az elpusztult állatot! Az élő és vadászható vad az államé, az elhullott pedig a vadásztársaságé. Lopásról van szó, a vad értékétől függően szabálysértéstől bűncselekményig is terjedhet az ügy a következőkben. A vad értékét pedig általában az határozza meg, hogy a vadásztársaság mennyiért tudná értékesíteni.
Különleges helyzet, ha védett vagy nem vadászható állatot ütött el az autós. Hazavinni ezt az állatot sem lehet, mert az állam tulajdona. A vadásztársaság felelőssége pedig ebben az esetben kizárható, mert a nem vadászható állatfajokkal kapcsolatban nincsenek jogai és kötelezettségei, elszállítása pedig lopásnak és/vagy természetkárosításnak minősül az eszmei értéke alapján.
