Vetési varjak lepték el a Balaton-parti Ábrahámhegyet, ahol évek óta hiábavaló küzdelmet folytatnak az emberek szerint zavaró – ugyanakkor ártalmatlan és védelem alatt álló – madarak ellen - írja a 24.hu
Jelenleg a hazai állomány a néhány évtizeddel ezelőttinek csak a töredéke – fotó: pixabay.com
Hiába minden igyekezet, a varjak kitartóan maradnak
Az országban egyre több településen érzik zavarónak a varjak jelenlétét annak ellenére is, hogy a számuk az elmúlt évtizedekben nemhogy emelkedett volna, hanem a tizedére csökkent. A lakott területekre azért menekülnek, mert tudják, hogy ott nem lövik le őket. A szakemberek szerint meg kell tanulni együtt élni velük.
Néhány hete a Balaton-parti Ábrahámhegyen az a hír terjedt el, miszerint annak a négy platánfának a kivágására készülnek, ahol évek óta rendszeresen vetési varjak fészkelnek és keserítik meg a lakosság életét. Végül a platánfákat nem vágták ki, de legallyazták őket a varjúfészkek eltávolítása érdekében.
Vella Zsolt polgármester elmondta, hogy a vetési varjak jelenléte legalább 5 éve okoz problémát az ötszáz lelkes faluban, a bolt előtti fákon fészkelő madarak ráadásul közegészségügyi szempontból is gondokat generálnak a folyamatosan újratermelődő madárürülék miatt. Hiába szerelnek fel riasztót, vágják vissza a fák ágait, vagy távolítják el a fészkeket - minden igyekezet hiábavalónak bizonyul: a madarak máshol raknak újabb fészkeket.
A vetési varjak a legintelligensebb madarak közé tartoznak
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője elmondta, hogy bár a vetési varjak jelenlétét sokszor érzékelik gondnak az emberek, de országos vagy társadalmi szintű problémáról semmiképpen nincs szó.
A korábbi évtizedek vadászata, célzott mérgezése, a fészkek és a fiókák elpusztítása, az élőhelyeinek beszűkülése miatt az állomány nagyon lecsökkent. A vetési varjak fészektelepeinek egy része valószínűleg éppen a folyamatos üldöztetés elől létesül a lakott területeken, itt ugyanis nem kell tartaniuk a vadászoktól, ugyanakkor táplálkozni továbbra is a környező gyepekre, szántókra járnak ki
– mondta a szakember, majd hozzátette, hogy a varjúfélék, így a vetési varjak is a legintelligensebb madarak közé tartoznak, egy három-négyéves gyermek képességeinek megfelelő intelligenciával rendelkeznek.
A fészkek eltávolítására a szárnyasok gyakran úgy reagálnak, hogy bár elhagyják az eredeti helyet, de újabb telepeket létesítenek – fotó: pixabay.com
Szemeteléssel és hangoskodással okozzák a legnagyobb problémát
Pósa Patrícia, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hivatali főtanácsosa a 24.hu-nak nyilatkozva megerősítette, hogy jelenleg a hazai állomány a néhány évtizeddel ezelőttinek csak a töredéke, és az európai állomány is csökkent.
Elmondása szerint az 1980-as évek elején Magyarországon még több mint 250 ezer vetési varjúpár élt, ezzel szemben jelenleg körülbelül 30 ezer párra tehető ez a szám. Az utóbbi években az állomány regenerálódni látszik, de még így sem éri el a korábbi érték tizenöt százalékát. A legnagyobb problémát a szemeteléssel (például ürítéssel, fészekanyag elejtésével, a fiókáknak hordott táplálék leejtésével) és hangoskodással okoznak.
Orbán Zoltán szerint a varjúfélék legnagyobb „bűne", hogy az év bizonyos szakaszában alkalmilag az ember gazdasági érdekeit szolgáló táplálékot (vetés, apróvadak), és a közkedvelt énekesmadarak fiókáit is fogyasztják.
Ezt a madárcsoportot alapvetően dúvadként kezelik több mint egy évszázada, a nem védett varjúféléket továbbra is lövik és csapdázzák. Mindennek az az eredménye, hogy a vetési varjú hazai állományának kilencvenhárom százalékát kiirtották az ezredfordulóra, ezért a fajt a teljes eltűnése előtt természetvédelmi oltalom alá kellett vonni
– mondta a szóvivő.
A vetési varjú elleni védekezés csak szigorúan szabályozott keretek között történhet – fotó: pixabay.com
A fészkek eltávolítása gyakran csak növeli a bajt
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság indokolt esetben a költési időszakon kívül hozzájárul a vetési varjú fészkeinek eltávolításához. Ennek eredményeképpen a varjak ugyan elhagyják az eredeti költőhelyet, viszont újabb helyeken, újabb telepeket létesítenek és szinte az egész településen elterjednek.
Siófokon is megjelent a „probléma" a sok platánfa miatt, amire évek óta ők sem találnak megoldást. Mivel a vetési varjú védett faj – egy példány természetvédelmi értéke ötvenezer forint – az ellene való védekezés csak szigorúan szabályozott keretek között történhet.
Sajnálatos tapasztalataink alapján az időszakos fészekgyérítési engedélyezés a vetési varjú természetes állományára, szaporodására és egyéb élettevékenységére természetvédelmi szempontból semmilyen ráhatással nincs, az állomány szabályozása nem történik, csak azt értük el, hogy a madarak a környező fákon raknak fészket
– osztotta meg tapasztalatait a 24.hu-val a siófoki önkormányzat.
