Most van itt a szálastakarmány betakarítás ideje. De ez az őzgidák születésének időszaka is. A fiatal állatok pedig nagyon gyakran bújnak meg a magas fűben vagy lucernában. A kicsinyek életük első heteiben nem tudják követni az anyjukat, így amíg az távol van, mert táplálkozik, vagy éppen veszélyt érez, elfekteti őket a bokrokban, bozótban, magas fűben, vagy éppen a szántóföldön.
A kicsinyek ösztönösen próbálnak elbújni, meglapulnak, és mozdulatlanok maradnak akkor is, ha valaki vagy valami a közelükbe megy. Sajnos a közeledő traktor hangjára nem menekülnek el, hanem inkább még jobban megbújnak. Így sajnos nagyon sok őzgida veszíti el az életét a kaszálás következében. De tehetünk azért, hogy megelőzzük a baleseteket!
Legyünk nagyon óvatosak munka közben is. Védjük a vadállatokat, és legyünk óvatosak az utakon is, mert könnyen találkozhatunk velük ott is. Fotó: Hopka Balázs
Ezt tedd az őzgidák és egyéb állatok védelmében
1. A legjobb megoldás az lenne, ha kaszálás előtt bejárnánk a területet. Azonban a gazdák jogosan szeretnék ezt elkerülni, hiszen rengeteg időt vesz igénybe, ezen kívül pedig senki sem szeretné összetaposni a növényzetet. Olvasóink javasolták, hogy a tábla két szélén haladjon két ember, középen kihúzott zsinórral, mely segítségével végig tudják fésülni a terepet. Szintén jó megoldásnak tűnik, ha kutyával járjuk végig a területet, amely megérzi a vad szagát, jelzi azt, és ki is tudja hajtani.
Adjunk időt és lehetőséget a vadnak a menekülésre! Ezzel az útvonal-rajzzal remekül szemléltetni lehet a helyes kaszálási irányt és a vad menekülési útját. Fotó: Vadász-szótár Facebook oldal
Ha megtaláljuk a gidát, ne nyúljunk hozzá puszta kézzel, hiszen akkor az anyja idegen szagot fog érezni rajta, és nem törődik vele. Fogjuk meg egy nagy marék fűvel vagy más növényzettel együtt, majd a traktor elhaladása után tegyük vissza ugyanoda, ahonnan felvettük.
2. Vannak automatizált, érzékelőalapú asszisztensrendszerek, amelyek észlelik az állatokat és lehetővé teszik a kaszálandó kultúrában rejtőzködő őzek és más vadon élő állatok felismerését. Az állatok így védelmet élveznek és a takarmány is tiszta marad.
Az érzékelőrudat közvetlenül a fűkaszára, vagy egy köztes keretre lehet felszerelni. Az eszköz optikai érzékelőket használ az őzek és más állatok észleléséhez. Az észlelés a szőrzet színe és az eszköz előtti terület barna és zöld tónusainak elemzése alapján történik. Az érzékelők a különböző hullámhosszú fényt elektromos jellé alakítják. Őz, vagy más állat érzékelése esetén a rendszer azonnal jelet küld a fűnyíró hidraulikához és a munkagép automatikusan, villámgyorsan felemelkedik. A traktorvezetők általában erről hangjelzést is kapnak, melynek hallatán máris fékezhetnek anélkül, hogy látnák az állatot.
Nagyon sok állat életét menthetjük meg, ha figyelmesek vagyunk munka közben. Fotó: Hopka Balázs
3. Vadriasztó lánccal is meg tudjuk előzni a bajt. A vadriasztó láncot a kasza elé kell felkötni, meghatározott módon, hogy zörgésével és mozgásával elriassza a talajon meglapuló állatokat. Azonban sajnos az őzgidák esetében ez gyakran nem jelent megoldást, hiszen ők sajnos a zaj hatására sem menekülnek el.
Magyarországon jogszabály írja elő, a láncfüggönyös vadriasztó használatát, a Natura 2000-es, valamint az AKG programban résztvevő gyep- és szántóterületek kaszálása során - tudjuk meg a Bükki Nemzeti Park tájékoztatásából. A vadriasztó lánc a kasza elé (például a traktor orrsúlyokra) szerelt fém tartószerkezet, amelyről egymástól 13-17 centiméter távolságban lógnak le láncok, a talajfelszínt legalább 10 centire megközelítve.
Kaszáláskor az oldalra kinyúló szerkezetről lelógó láncok mozgásukkal és az összeverődésükből származó hanggal felriasztják a gyepben megbúvó madarakat és emlősöket, így azok még időben el tudnak menekülni. A szabályszerűen felszerelt vadriasztó lánc minimum 3 méterre helyezkedik el a kasza előtt és annak teljes munkaszélességét lefedi. Fontos azonban az anyag minősége, hogy a munkálatok közben ne szakadjanak le a láncok. Szintén érdemes odafigyelni arra is, hogy a kasza előtt ott legyen a védőponyva, amelynek fontos védelmi szerepe van.
A vadriasztó lánc használata mellett fontos, hogy a maximum óránként 8 kilométeres haladási sebességet is betartsuk. Az intézkedés természetvédelmi és vadgazdálkodási jelentősége mellett a takarmányminőség szempontjából is fontos. A kaszálás során elpusztult állatok teteme a szénakészítés valamennyi technológiai formájában jelentősen rontja a széna minőségét.
Ezt tedd, ha az erdőben találkozol őzgidával
Kirándulás közben is találkozhatunk őzgidával. Az őzgida anyja a legtöbb esetben a közelben van, és vissza is fog térni a gidájához. Azzal pedig, ha megfogjuk, megsimogatjuk, vagy elvisszük onnan a gidát, kifejezetten árthatunk neki. Az Országos Magyar Vadászkamara közleményben hívja fel a figyelmet erre. Azt írják, hogy a fűben lapuló, nemrég született vadak csak látszólag védtelenek és elárvultak, a suta ugyanis többnyire akkor hagyja egyedül – azaz fekteti el – az utódját, ha veszélyt érez vagy pedig táplálékért megy. A gida ilyenkor ösztönösen meglapul, próbál beleolvadni környezetébe, és mivel nem menekül, sokan gondolhatják, hogy az állat beteg.
Az őzgidákra nagyon oda kell figyelni, hiszen megbújnak, és a hanghatásokra sem menekülnek el. Fotó: Shutterstock
Vannak, akik képtelenek ellenállni, és megsimogatják a kis állatokat, pedig ezt szigorúan tilos, hiszen az emberszagú gidát az anyja már nem fogja elfogadni és szoptatni sem! Ha tehát rosszul cselekszünk, az a gida életébe kerülhet! A kis gida az anyja nélkül sem táplálkozni nem tud, sem pedig magát megvédeni.
A gidákat nem szabad befogni, hazavinni, és otthoni nevelésükbe kezdeni, ugyanis jogilag amíg a vad él, az állam tulajdona. Így ha valaki hazaviszi, a Büntető Törvénykönyv értelmében lopást követ el. De az őzgida érdekében is nagyon fontos, hogy amennyiben az állat nem sérült, ne érintsük meg és ne vigyük magunkkal! Ha a gida sérült, akkor értesítsük a területileg illetékes állatvédő szervezetet.
A fentiek miatt fontos, hogy lakott területen kívül ne engedjük szabadon kutyáinkat séta közben. A kutyák póráz nélküli sétáltatása természeti, védett természeti és vadászterületen szabálysértésnek minősül, a szabálysértési törvény értelmében (193. § (1) b)). A szigor pedig nem véletlen, és a tavaszi, nyár eleji időszakban különösen indokolt. Ezekben a hetekben más ragadozók mellett a kóbor, és az elkószált ebek is fenyegetik a gidákat.
Védjük tehát a vadállatokat, még munka közben is.
_fill_540x300_0.jpg)
