Számos növényfaj bonyolult védekezési stratégiákat fejlesztett ki a kiugróan magas hőmérséklet és a hőhullámok kezelésére.

Többek között a levelek mérete, alakja, szőrözöttsége, színe és viaszbevonata jelentősen befolyásolja a hőség elviselését. Ennek különös jelentősége van, mivel a hőség gátolja a növények fejlődését meghatározó fotoszintézist. Sajnos azonban, ha a hőhullám szárazsággal párosul, akkor ez az önvédelmi stratégia csak gyengén működik, vagy egyáltalán nem képes hatékonyan védekezni.

Andy Leigh, a Sydney Műszaki Egyetem (UTS) növényökológus docense végigutazta a világ legforróbb körzeteit, és megállapította, hogy a növények létfontosságú szerepet játszanak a környezet hűtésében, valamint a légkör szén-dioxid-tárolásában is.

"Még Ausztrália hatalmas sivatagi területei is rendelkeznek bizonyos növényzettel, amelyek nélkül a hőség felbecsülhetetlen károkat okozna. Sok növényfaj figyelemre méltó stratégiákat fejlesztett ki a hőhullámok kezelésére. A sivatagban és az Alpokban a levelek felülete gyakran nagyon halvány, viaszos vagy szőrös, ami visszaveri a nap túlzott sugárzását. A kis levelek csökkentik a vízveszteséget, és általában hűvösebbek maradnak, mint a nagyok" – részletezte a kutató.

Leigh szerint a növények hőtűrési mechanizmusainak tanulmányozása hozzájárulhat olyan technológiák kidolgozásához, amelyek jelentősen csökkenthetik a hőség és a hőstressz által okozott terméskieséseket.

A 2022-es nagy aszályt követően 2024 is aszályos év volt: a hőség mellett a csapadékhiány is jelentős gondot okozott. 2025 sem indult jól. Mind január, mind február jóval szárazabb volt a sokéves átlagnál. Hasonló a helyzet az egész télre vonatkozóan is: csak a déli országrészben haladta meg a csapadékmennyiség a 70 mm-t, máshol többnyire 40–70 mm esett, ami sokfelé a szokásos téli csapadékösszeg felét sem éri el. A talajok felszín közeli része sokfelé száraz, de a mélyebb rétegekből is 20–70 mm hiányzik a telítettséghez. Ez a nedvességtartalék egy esetleges tavaszi vagy nyári aszály során különösen hiányozni fog, a növények fejlődését pedig hőstressz vetheti vissza, ami a terméseredményeket is csökkentheti.

Ezért annak megértése, hogy a növények hogyan viselik el a hőstresszt, kulcsfontosságú olyan stratégiák kidolgozásához, amelyek elősegítik az őshonos növények és haszonnövények túlélését az egyre melegedő éghajlaton, támogatva ezzel az ökoszisztéma stabilitását és az élelmezésbiztonságot.

Forrás: uts.edu.au

Indexkép: Shutterstock