Miközben a világ számos részén, így Magyarországon is állategészségügyi kihívásokkal küzdenek, az Amazon alapítója, Jeff Bezos új irányba viszi az állattenyésztés jövőjét. Alapítványa, a Bezos Earth Fund 19 millió dollárral – azaz nagyjából 7 milliárd forinttal – támogat egy nemzetközi kutatási programot, melynek célja az alacsony metánkibocsátású szarvasmarhák és juhok genetikai tulajdonságainak azonosítása és tenyésztésbe vonása – erről írt a Világgazdaság.

Metáncsökkentés génszelekcióval

A támogatást a Global Methane Hub további 8,4 millió dollárral egészíti ki. A kutatás a holland Wageningen Egyetem, az amerikai Nebraska Egyetem és az Angus Alapítvány közreműködésével zajlik majd. A projekt során világszerte több mint 100 ezer állatot vizsgálnak meg – Amerikában, Európában, Afrikában és Óceániában –, hogy azonosítsák azokat a genetikai és mikrobiom jellemzőket, amelyek alacsonyabb metánkibocsátással járnak.

„Mérni fogjuk a kibocsátásukat, mérni fogjuk a genetikájukat, mérni fogjuk a bendőben lévő mikrobiomot" – mondta Andy Jarvis, a Bezos Earth Fund igazgatója. Hozzátette: ha az adatokat összevetik, pontos képet kaphatnak az egyes állatok várható metánkibocsátásáról.

Az élelmiszeripar új kihívása: csökkenteni a lábnyomot

Az élelmiszerrendszerek – a termeléstől a fogyasztásig – jelenleg a globális üvegházhatású gázkibocsátás közel egyharmadáért felelnek - írják. Ezen belül az állattenyésztés az egyik legnagyobb kibocsátó, így nem véletlen, hogy a tudósok a genetikai szelekciót látják az egyik legígéretesebb megoldásnak a metánkibocsátás csökkentésére.

A kutatás különlegessége, hogy nem kíván beavatkozást az állattartás mindennapi gyakorlatába: a takarmányozás és a gondozás változatlan maradhat. A cél az, hogy a tenyésztők már a szelekciós programokban is figyelembe vehessék a metánkibocsátási adatokat – ehhez várhatóan két-három év szükséges.

Globális célok, helyi hatások

A program része annak az egymilliárd dolláros kötelezettségvállalásnak, melyet a Bezos Earth Fund az élelmiszerek klíma- és természetbarát átalakítására tett. Az alapítvány eddig 239 millió dollárt osztott szét, a fennmaradó összeget pedig 2030-ig használják fel fenntartható élelmiszertermelési projektek támogatására.

Bezos újabb húzása jól példázza, hogyan találkozhat a csúcstechnológia, a tudomány és a fenntarthatóság az állattenyésztés jövőjében – és hogy még a legkonzervatívabb mezőgazdasági ágazatok is képesek lehetnek alkalmazkodni a klímaváltozás kihívásaihoz.

Indexkép: Pixabay