Ez a rendelkezésre álló támogatások hatékony felhasználásával sikeresen kiaknázható, jelentette ki az Agroinformnak adott exkluzív interjújában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A köztestület vezetőjét emellett a területalapú támogatások jövőjéről, a feldolgozóipar kilátásairól és az idénymunka szabályozásának változásairól is kérdeztük.
– A következő évek pályázati forrásainak elosztásában mekkora hányadot képvisel a feldolgozóipar fejlesztése?
– A hazai élelmiszeripar számára az utóbbi évek nem voltak könnyűek, számos körülmény hátráltatta az ágazat fejlődését, és a jövedelmezőséggel is gondok akadtak – válaszolta Papp Zsolt. – A vállalkozások beruházási éhsége azonban jelentős. Ezt támasztja alá a 2024 augusztusában és szeptemberében megnyílt felhívásokra érkezett hatalmas mennyiségű pályázat is, amelyek eddig nem tapasztalt beruházási szándékot mutatnak a hazai feldolgozóiparban. A kisléptékű élelmiszeripari beruházásokat célzó pályázati kiírás keretét éppen meghaladó összegű, mintegy 54 milliárd forint, a nagyobb fejlesztéseket támogató felhívás 150 milliárd forintos keretére pedig közel ötszörös volt a támogatási igény, ezen kiírás keretében 708,5 milliárd forintnyi támogatási összeg tekintetében kerültek benyújtásra kérelmek.
Papp Zsolt – forrás: NAK
– Megoldást hozhat-e a mezőgazdaság gondjaira, különös tekintettel az értékesítésre és a gyakran tapasztalt alacsony árakra az alapanyagok hazai feldolgozása?
– A mezőgazdaság egyik legsúlyosabb problémája a termékek értékesítése során tapasztalt alacsony ár, ami gyakran a termelési költségeket sem fedezi. Ez különösen az alapanyagokat termelő gazdákat érinti, akik a globális piaci áraknak és a kereskedelmi láncok hatalmi pozícióinak vannak kiszolgáltatva. A magasabb jövedelmezőség eléréséhez a termelők számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy termékeiket nagyobb hozzáadott értékkel értékesíthessék. A rövidebb ellátási láncok és a közvetlen értékesítési csatornák – mint például a helyi piacok és online platformok – csökkenthetik a logisztikai költségeket és javíthatják a termelés jövedelmezőségét.
A feldolgozás a mezőgazdasági termékek piacra jutása szempontjából is stabilabb helyzetet teremthet. A feldolgozott termékek nemcsak belföldön, hanem a nemzetközi piacokon is versenyképesebbek. Az alapanyagok hazai feldolgozása tehát komoly lehetőségeket rejt magában. Ehhez átfogó, több területre kiterjedő intézkedésekre van szükség az infrastruktúra, a pénzügyi támogatások, a képzés és a piacépítés területén is. A megfelelő stratégia kidolgozásával és végrehajtásával azonban úgy vélem, hogy a siker nem maradhat el.
A támogatások megtartása érdekében, a gazdák védelmében minden fórumon kiállnak
– Lehetséges, hogy legalább a mostaninál jóval magasabb arányban dolgozzuk fel idehaza a mezőgazdaságból származó alapanyagokat és az üzletek polcaira még nagyobb arányban kerüljenek magyar termékek?
– A magyar mezőgazdasági alapanyagok feldolgozásának mértéke és ezáltal a magyar termékek aránya természetesen növelhető, de ez több összetett tényező függvénye. A hazai feldolgozóipar fejlesztése, a kapacitások bővítése jelentős beruházásokat igényel az infrastruktúra, a géppark és a technológia területén, amelyhez elengedhetetlen a beruházási támogatások és a kedvezményes hitelkonstrukciók biztosítása. Emellett a piacra jutás és a fogyasztói bizalom megszerzése is fontos tényező. A piaci és értékesítési stratégiák kidolgozása szintén szükséges ahhoz, hogy a magyar termékek erősebb pozíciót szerezhessenek. Ennek érdekében fokozni kell a fogyasztók tájékoztatását a helyi termékek előnyeiről. Ezen kívül a kutatás és innováció elősegítheti az új, értéknövelt termékek kifejlesztését, amelyek nagyobb piaci potenciállal bírnak.
– A területalapú támogatások elvonása nagy érvágás lenne az európai, azon belül a magyar agráriumnak is, főleg, hogy az új rendszer az elképzelések szerint a fenntartható gazdálkodást és az innovativitást ösztönözné inkább, semmint a területméretet, előbbiekben pedig elég nagy az elmaradásunk. Hogyan látja ezt a kérdéskört?
– A területalapú támogatások adják a hazai agrártámogatások gerincét, évente körülbelül 550 milliárd forintot jelentenek a magyar gazdáknak. Ebből következik, hogy a támogatási rendszer jelentős módosítása valóban komoly érvágást jelentene a hazai agráriumnak. Az új rendszer, amely inkább a fenntartható gazdálkodást és az innovációt ösztönözné, komoly kihívások elé állítaná az egész ágazatot, különösen azokat a termelőket, akik eddig főként a területalapú támogatásokra támaszkodtak.
Tény, hogy a fenntarthatóbb és innovatívabb gazdálkodási módszerek bevezetésére a magyar mezőgazdaságban is van igény, hiszen hosszú távon javíthatja a versenyképességüket. Azonban megfelelő támogatásra és képzésre van szükség, hogy a gazdák sikeresen alkalmazkodjanak az új követelményekhez. Mindenesetre mi minden fórumon kiállunk a jelenlegi támogatási rendszer megőrzése mellett és tiltakozunk a drasztikus, átgondolatlan lépések ellen, amelyek veszélybe sodorhatják a mezőgazdasági termelést és az európai élelmezésbiztonságot.
– Egyébként nem az lenne a cél Európa-szerte, hogy az agrárium képes legyen működni támogatások nélkül is? Miért nem működik, működhet ez, minek kellene történnie ahhoz a világban, Európában, hogy a termelők végre rendesen meg legyenek fizetve és ne kelljen a támogatások "lélegeztetőgépén" élniük.
– A támogatások nélküli agrártermelés sajnos csak illúzió. Soha nem lesznek egyenlő versenyfeltételek a világ mezőgazdaságában. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékpályákon mások a környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, illetve egyéb szabályok, ahogyan különbözőképpen állnának rendelkezésre az erőforrások is. Ezen kívül az egyes kormányoknak további szociális, élelmezésbiztonsági és környezeti szempontokat is figyelembe kell venniük az agár-élelmiszergazdaság szabályozásával kapcsolatban.
A támogatások nélküli agrártermelés sajnos csak illúzió, mert soha nem lesznek egyenlő versenyfeltételek a világ mezőgazdaságában – forrás: Pixabay
Az egyes termékpályákon tapasztalható egyensúlytalanságok kezelésével évtizedek óta foglalkozik az Európai Unió, de máig nem találtak rá a megnyugtató és hosszú távon fenntartható megoldásra, amely egyszerre biztosítja a „szabad versenyt", a piaci szereplők védelmét és egyúttal a lakosság folyamatos élelmiszerellátását. Ebben a folyamatban az említetteken kívül tucatnyi további külső tényező is szerepet játszik, úgymint a munkaerő-foglalkoztatás, az adópolitika, az éghajlatváltozás, vagy a technológiai különbségek, hogy csak néhány fontosabbat említsek. Ráadásul arról sem szabad megfeledkezünk, hogy a támogatások hiánya az élelmiszerek árában is hamar megmutatkozna.
A méhészet jelentősége túlmutat a méz előállításán
– Ha már itt tartunk: ma vélhetően a méhészek vannak a legrosszabb helyzetben, a szektorban 10 évvel ezelőtti felvásárlói árak dominálnak, ha egyáltalán van vevő a mézre. Ha igaz az, hogy Magyarországon nincs ukrán méz és kínai rizsszirup (a méhészek szerint egyébként sajnos, van), akkor miben látja ennek a rendkívül nehéz piaci helyzetnek az okát és mit lehet tenni a szektor fennmaradása érdekében? Hiszen ez a növénytermesztők és az állattenyésztők érdeke is.
– A méhészeti ágazat jelentősége messze túlmutat az előállított méz gazdasági értékén, az elmúlt években azonban egyre komolyabb nehézségekkel kell megküzdeniük a méhészeknek. Az urbanizáció, az intenzív termelés, a méhbetegségek, a beporzók számára kedvezőtlen növényvédelmi eljárások, az időjárási szélsőségek és az éghajlatváltozás hatásai, valamint a mézpiac kiszámíthatatlansága mind negatívan befolyásolják az ágazat helyzetét. Mindezek mellett a legnagyobb probléma, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a nem természetes méz aránya az európai piacon, ami nyomást gyakorol a mézárakra.
Számos méhész panaszkodik, hogy hordószámra áll náluk a méz, amelyet a jelenlegi, rendkívül alacsony árakon sem tudnak értékesíteni. Ez a gyakorlat nemcsak a termelési kedvet gyengíti, de sok méhészt arra kényszerít, hogy még alacsonyabb árakon értékesítsék kiváló minőségű termékeiket, gyakran egymás alá ígérve.
Tekintettel arra, hogy ez egy uniós szintű probléma, a megoldás érdekében is európai szintű közös fellépésre van szükség az EU méhészeti ágazatának és az európai fogyasztók, valamint az élelmiszerbiztonság megőrzése érdekében. A magyar soros uniós elnökség alatt az agrártémák között a méhészet is kiemelt figyelmet kapott.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az európai méhészet nemcsak az európai fogyasztók mézzel való ellátásában játszik szerepet, hanem fontos ökoszisztéma-szolgáltatást is nyújt, amely jelenleg nincs elismerve, és – a mézzel ellentétben – nem importálható. A helyzet javításához komplex megközelítésre van szükség, amely magában foglalja a fenntartható gazdálkodás ösztönzését, célzott állami és uniós piacvédelmi intézkedések bevezetését, a méhészek szakmai ismereteinek és a fogyasztói tudatosságnak a növelését.
Ehhez kapcsolódóan a KAP Stratégiai Terv keretében decemberben új pályázati lehetőség nyílt a méhcsaládok ökoszisztéma-szolgáltató képességének fejlesztésére. A támogatás mértéke megduplázódott, így méhcsaládonként évente 30 euró igényelhető, a pályázati kiírás március 13-ig lesz nyitva a kérelmezők előtt.
Elindult a szántóföldi növénytermesztés diverzifikációja
– Sikerül-e diverzifikálni a hazai klasszikus kalászos-kukorica-repce vetésszerkezetet új, alternatív növényfajokkal? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy például a cirok, vagy bármilyen más "új" növényfaj területarányának növeléséhez szükséges termékpálya létrejöjjön?
– A vetésszerkezet diverzifikációja a hazai mezőgazdaságban is egyre nagyobb figyelmet kap, ami hosszú távon hozzájárulhat a mezőgazdaság fenntarthatóságához és versenyképességéhez. A kutatók folyamatosan vizsgálják az új növényfajok termesztési lehetőségeit és előnyeit. A cirok például szárazságtűrő képessége miatt különösen ígéretes.
A feldolgozóipar fejlesztése nagyobb prioritást élvez a jövőben – forrás: Agroinform
Az új növényfajok bevezetése számos előnnyel járhat, például a talaj egészségének javítása, a kártevők és betegségek elleni védekezés hatékonyságának javítása, valamint a gazdaságok jövedelmezőségének növelése. Az alternatív növényfajok bevezetése azonban kihívásokat is rejt magában, a megfelelő termesztéstechnológia, a gazdák képzése és támogatása terén. A termelőknek megfelelő képzésre és szaktanácsadásra van szükségük. Mindez azonban nem elég, az új növényeknek felvevőpiacot is biztosítani kell. Utóbbihoz hozzátartozik a feldolgozóipar fejlesztése és a fogyasztói tudatosság növelése is.
– Hogy látják a precíziós szemlélet térnyerését? Kellően gyorsan zárkóznak fel a gazdák, megfelelően nyitottak? Mikor jelenik meg az új pályázati kiírás?
– A Mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása című pályázati kiírás – ismereteink szerint − idén nyáron jelenik meg.
Ami a precíziós gazdálkodás térnyerését illeti: a gazdák egyre nyitottabbak az új technológiák iránt. Az elmúlt években számos gazdaság kezdte el alkalmazni a precíziós technológiákat, különösen a 300 hektárnál nagyobb területtel rendelkező termelők.
A bevezetés üteme azonban változó és több tényező is befolyásolja. A precíziós technológiákra való átállás jelentős beruházást igényel. Az IT rendszerek és a precíziós gépek beszerzése, illetve karbantartása, a gazdák képzése és a szaktanácsadás is fontos szerepet játszik a sikeres bevezetésben.
Összességében elmondható, hogy a gazdák egyre nyitottabbak a precíziós gazdálkodás iránt, és a technológia terjedése is folyamatos. Azonban a teljes kihasználásához további támogatásra és fejlesztésekre van szükség.
– Milyen terveik vannak a következő időszakban, melyek a magyar gazdákat segíthetik?
– A magyar mezőgazdaság előtt történelmi lehetőség nyílt meg azáltal, hogy a kormány a maximális, 80 százalékos szintre emelte az európai uniós támogatások nemzeti társfinanszírozásának mértékét. Így a 2027-ig szóló KAP Stratégiai Terv kerete minden eddiginél nagyobb összeggel járul hozzá az ágazat fejlődéséhez. Ezt pedig maradéktalanul ki kell használnunk, hiszen még mindig jelentős növekedési tartalékok vannak a magyar agráriumban. Annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló, mintegy 5400 milliárd forint a lehető legjobban hasznosuljon az ágazatban, tagjainkat az eddigieknél is jobban kell segítenünk a támogatások eredményes lehívásában és hatékony felhasználásában. Ez az egyik fő feladatunk a jövőben.
Falugazdász-tanácsadóink országszerte rendelkezésre állnak, az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és az ökológiai gazdálkodási (ÖKO) pályázatok több mint 20 százalékát az ő segítségükkel adták be a gazdálkodók. Naprakész ismeretekkel rendelkező szakmai részlegünk pedig a háttérből segíti a folyamatot.
Annak érdekében, hogy minél több kistermelő eredményesen pályázzon a hamarosan elérhető mezőgazdasági kisüzemek beruházásainak támogatását célzó felhívásra, új szolgáltatást indítottunk. A NAK falugazdászai ingyen elkészítik és kamarai meghatalmazással elektronikusan benyújtják a támogatási kérelmeket – zárta mondandóját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Indexkép: Agroinform
_fill_540x300_0.jpg)