Minden évben, így idén is rangsorolták a világ leveseit. Idén két magyar kedvenc is bekerült a Taste Atlas 2025-ös rangsorába. Ezt a két levest pedig nem csak finomnak ítélték, de magas tápértékével is kitűnt a többi leves közül, így a helyiek és a gasztronómiai szakértők egyaránt nagyra értékelték.
Ez a két magyar leves külföldön is megállja a helyét
A Taste Atlas online gasztronómiai magazin közzétett rangsora szerint a világ legjobb levese a paraguayi vori-vori - tudjuk meg az nlc.hu cikkéből. A győztes paraguayi étel sűrű és tápláló, amelyben kis kukoricalisztből és sajtból készült golyócskák találhatók. A vori-vorit marha- vagy csirkehússal, valamint zöldségekkel, például sárgarépával, zellerrel és hagymával készítik.
A "vori-vori" elnevezés a guarani nyelvből származik. A szavak ismétlése a bőségre utal, ezért magyarra fordítva a leves neve "sok golyócska". A leves fűszerezéséhez gyakran használnak babérlevelet, petrezselymet és sáfrányt, így az étel nem csak bőséges, de aranyszínű is.
A vori-vori leves végzett az első helyen a Taste Atlas listáján. Fotó: Shutterstock
A vori-vori 4,7-es pontszámot ért el az 5-ből. A szakértők több mint 100 nemzetközi leves közül választották ki a nyertest. A rangsorban két magyar leves is helyet kapott. A gulyásleves a 29., a húsleves pedig a 36. helyen végzett.
A Taste Atlas egy online gasztronómiai "enciklopédia", amely több mint 10 ezer ételről és italról nyújt információt a világ minden tájáról, így a világ gasztronómiai térképeként ismert. A weboldal közel 6500 helyi alapanyagot és 24 ezer éttermet gyűjtött már össze, de az adatok folyamatosan bővülnek. Éves rangsoraikat több százezer értékelés alapján állítják össze.
Ismerd meg a gulyásleves titkait
A gulyás és a gulyásleves, bár külföldön általában egynek veszik, két különböző étel. A gulyás a pörkölttel és a paprikással együtt a pásztorélethez köthető étel volt, azonban annyira népszerű lett, hogy egy idő után bekerült a polgárság és a nemesség konyháiba is. A pásztorok, távol az otthonuktól, kint a pusztában saját maguk készítették el az ételeiket. Egy edényük volt, a bogrács, kenyér, szalonna és hagyma pedig mindig volt náluk. Amikor pedig a hideg étel után vágytak valami igazán erőt adó, meleg ételre, elkészítették a gulyást.
A gulyásoknak könnyű dolga volt, hiszen könnyen jutottak marhahúshoz, ám a juhokat terelgető pásztorok esetében a gulyás a legtöbbször birkából készült, és a parasztság nagy része sem jutott hozzá a már akkor is drágának számító marhahúshoz. Így a gulyás mindig olyan húsból készült, ami éppen rendelkezésre állt. Köretként kenyeret fogyasztottak hozzá, később pedig belefőzték a megtisztított krumplit is.
A gulyás receptjébe a fordulatot a paprika megjelenése hozta. A paprikás húst 1786-ban említi meg először a szegedi piarista rendház rektora számadáskönyvében.
A gulyás katonaételként is népszerű volt. A tisztek is szívesen fogyasztották, így egy idő után a polgári és nemesi körökbe is be tudott kerülni, és a vendégfogadókban is szívesen szolgálták fel. Az, hogy nemzeti ételünkké vált, tulajdonképpen a Habsburgoknak köszönhető.
II. József politikája veszélyeztette Magyarország jogi különállását, így a kiváltságait féltő nemesség elkezdett védeni mindent, ami magyar. A nyelv és a ruha védelme mellett az egyszerű, alföldi pásztorételről sem feledkeztek meg, mely, mivel minden réteg szívesen fogyasztotta, remekül jelképezte a magyar nép egységét és egyediségét.
Az 1800-as években a gulyás szó bekerült a szótárakba, az 1810-es években pedig már nem volt olyan szakácskönyv, amelyben ne szerepelt volna a receptje.
Amit a gulyáslevesről tudni érdemes
A gulyásnak és a gulyáslevesnek számtalan változata ismert, azonban egy közös bennük, mégpedig, hogy fiatal állatok húsából nem célszerű készíteni, mert nem lesz olyan jó az íze. A szegedi gulyásba csipetkét tesznek, az Esterházy-gulyásban pedig csíkokra vannak vágva a zöldségfélék.
A kolozsvári gulyásban édeskáposzta van, a szerb gulyást pedig kelkáposztával készítik. A gulyásleves a gulyás rokona, elkészítési módja inkább a paprikásra, pörköltre hasonlít. A polgári konyhákban jelent meg először. A sűrű levű gulyás és a gulyásleves közötti különbséggel magyarázható, hogy külföldön paprikás ételként tekintenek rá, ellenben a leves verziót nem igazán ismerik.
A gulyáslevest rengeteg módon el lehet készíteni, és ez örök vita a készítői között. Azonban vannak alapvető szabályok, amelyekben mindenki egyetért a készítésével kapcsolatban. Az egyik ilyen, hogy a gulyáslevest berántani óriási bűnnek számít. Ha a leves híg, akkor sem szabad lisztet használni a sűrítéséhez, hanem inkább paradicsompasztával kell az állagán javítani. A gulyáslevesnek van gombás, babos, zöldséges változata is, melyet hús hozzáadása nélkül készítenek. Ezt nevezik „hamisgulyásnak"
A gulyásleves a 29., a húsleves pedig a 36. helyen végzett a listán. Fotó: Shutterstock
A gulyásleves bőséges lével, hagymával és paprikával készített leveses étel, kockára vágott burgonyával és csipetkével. Ezzel szemben a pörkölt ugyancsak paprikával készült, de itt az apróra vágott hagyma nagyobb szerepet játszik, a leve sűrű, mártásszerű, maga az étel pedig raguhoz hasonlítható...-tudjuk meg Gundel Károly meghatározásból.
A húsleves titkai
A húsleves vagy csontleves szinte egyidős a tüzet és a kezdetleges edényeket ismerő emberiséggel. A húsleves esetében sem mindegy, hogy milyen húsból készül, hiszen teljesen más lesz az íze akkor, ha marha-, ha sertés-, ha pulyka- vagy ha csirkehús kerül bele. De a fűszerek és a zöldségek aránya is nagyban befolyásolja, hogy milyen lesz a végeredmény.
Egy azonban közös, akármilyen húsból is készül, az igazi húsleves nagyon hosszú ideig fő. A legjobb, ha órákon át csak gyöngyözni hagyjuk, vagyis nagyon alacsony hőfokon főzzük. Egy fazéknyi húsleveshez szükségünk lesz egy vöröshagymára, pár gerezd fokhagymára, 4-5 sárgarépára, 2-3 fehérrépára, egy kisebb darab karalábéra, zellerre, petrezselyemzöldre, pár szem krumplira és természetesen a húsra. Fűszerezni szinte csak sóval és borssal szükséges, hiszen az összetevők adják meg az a húsleves semmivel sem összehasonlítható ízét.
Az ókori Kínában és Görögországban még receptre is felírta az orvos a húslevest, és manapság is szívesen fogyasztjuk akkor is, ha meg vagyunk fázva. A húslevesben kimutatható mennyiségű gyulladáscsökkentő anyag található, ezen kívül nedvesíti az igénybe vett nyálkahártyákat, a zöldségekből származó vitaminok, a csontokból kioldódó ásványi anyagok pedig erősítik az immunrendszert.
A húslevest azonban nem csak betegség idején ajánlatos fogyasztani, hiszen igazán finom és tartalmas, sőt, az immunrendszerünk is erősebbé válik tőle. A húslevest 2-3 napig tárolhatjuk a hűtőben, a maradékot pedig érdemes jégkockatartóban lefagyasztani, és felhasználni különféle ételek elkészítéséhez, hiszen csodálatos ízt fog kölcsönözni nekik.
Mindenkinek finom levesekben gazdag napokat kívánunk!
