Többek között a talajkímélő eljárások, a mikroorganizmusok szerepe vagy a klímakár enyhítése témákban hallhattak előadásokat az érdeklődők a Szegedi Tudományegyetem által megrendezett, hódmezővásárhelyi Agrártrendek 2025 konferencián.
A mikrobák ott segítenek, ahol tudnak
A mikroorganizmusok is segíthetnek a növényeknek abban, hogy kivédjék a szárazság okozta stresszt - erről szólt dr. Kredics László egyetemi docens előadása. Mint mondta, a szárazság miatti globális terméskiesés meghaladja az összes többi stressz okozta kár együttes nagyságát. A kulcskérdés a fotoszintézis, hiszen szárazságstressz következtében a klorofill-tartalom csökken, és ez olyan folyamatokat eredményez, amelyek a növekedésre, a gyökér-szár arányra és a terméshozamra is negatívan hatnak.
A szakember szerint kézenfekvő megoldás az öntözés, azonban a növénynemesítés is járható út, a cél a szárazságtűrő fajták termesztésbe vonása. Kiemelte azonban: az úgynevezett fitomikrobiom, vagyis a mikroorganizmusok is segíthetnek, ugyanis a növény számtalan más élőlénnyel van kölcsönhatásban. Már a talajban is jelen vannak a mikrobák, és kommunikálnak a gyökerekkel, rátapadnak vagy bele is jutnak. Képesek fokozni a szárazsággal küzdő növény ellenálló képességét, és stresszenyhítő mechanizmusokat indukálhatnak. Érdemes tehát vizsgálni - tanácsolta az érdeklődőknek.
Kiderült: hogyan segíthetnek a mikroorganizmusok a növényeknek - Fotó: Szegedi Tudományegyetem Facebook
Baktériumok és gombák jelentősége
Csatári Gábor növényorvos (Agrova Kft.) arról beszélt, hogy a felgyorsult klímaváltozással már nem tudják tartani a lépést a növények, túl lassan alkalmazkodnak hozzá. Ez ráirányította a figyelmet a mikroorganizmusokra, valamint az általuk előidézett biokémiai folyamatokra. Felértékelődött az olyan baktériumok vagy gombák jelentősége, amelyek javítják a talaj szerkezetét, vagy a növény számára hasznos vegyületeket választanak ki, stimulálják a növekedését, támogatják a tápanyag- és a vízfelvételét, összességében a fejlődését.
Az előadó felhívta rá a figyelmet: a mikroorganizmusoknak biokontroll hatásuk is van, azaz képesek egyes fertőző gombákat visszaszorítani. Érdemes tudni, hogy ha a növényt stressz éri, sokkal fogékonyabb a kórokozókra, és ha ez a stressz tartós, akkor a toxinok is nagyobb eséllyel jelennek meg a fertőző gombák révén.
Zöldtrágyázás: nem mindegy, mikor!
Drasztikusan lecsökkent a téli fagyos napok száma az utóbbi évszázadban, és megnőtt a forró, azaz 35 Celsius-fok feletti napok száma, ezekkel a tényekkel számolni kell - szögezte le előadása elején dr. Zsombik László tudományos tanácsadó, a Debreceni Egyetem nyíregyházi kutatóintézetének igazgatója. Utalt rá: a szakemberek már régen rájöttek, hogy a magyar ún. párologtató klímán nem a zöldtrágyázás a legmegfelelőbb módszer a kalászosok alá. Ma már nem igaz a több trágya, több termés összefüggés - jegyezte meg.
Ezek a növények - például a nitrogénmegkötés tekintetében - akkor töltik be a funkciójukat igazán, ha teljesen kifejlődnek, azonban a rendszer arra ösztönöz, hogy már előbb beforgassuk a földbe, így a hatás is elmarad.
Beszélt még a kutatóintézet által végzett kísérletekről, a különböző vetésidők után várható zöldhozamról, és arról, hogy a nagyobb hozam nem feltétlenül jár nagyobb zöldtrágyaértékkel. Úgy véli, a vetésforgó jó megoldás, bár nehéz alkalmazni, ha csak a piaci árakhoz igazodunk.
No-till és takarónövények - a dél-alföldi kísérlet
A dél-alföldi régióban 2018 óta folyó kísérletezés tapasztalatait Szeredi Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke ismertette. Fokozatosan csökkentették a talajlazítás mélységét, és takarónövényeket vetettek. Ennek az előnyök mellett hátrányai is voltak: a pocokkal kezdett küzdeniük, és speciális eszközökre is szükségük volt. Idén a no-till rendszert teljes mértékben megvalósítják - hangzott el.
A takarónövényekről szólva kiemelte: újdonságként spenótot vetettek, mert a gyökere révén nagyon jó talajszerkezet-javító hatása van. Nincs mindenkire érvényes recept, kísérletezni és tanulni kell - fogalmazott, de az látszik, hogy igazuk lett a felvetés helyességével kapcsolatban.
Indexkép: Szegedi Tudományegyetem Facebook
