Dr. Muhi Zoltán, az Agro-M Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese számolt be arról, hogy a kukorica termesztése milyen óriási kihívássá vált a Dél-Alföldön. "Nagyon jó termőképességű, 36 AK-értékű, csernozjom talajaink is vannak, a kukoricát ezekre a helyekre vetjük, de sajnos a csapadékhiánnyal párosuló 40 fokos hőség évről évre keresztülhúzza a számításainkat. A Limagrain LG 31.350-es Danubia hibridje az, amivel még a víz felett tudunk maradni, stabilan egy tonnával többet terem minden más, általunk kipróbált hibridnél" – mondta a szakember.
Dr. Muhi Zoltán, az Agro-M Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese – Fotó: Limagrain
Az Agro-M Zrt. az 1950-ben alakult orosházi állami gazdasági jogutódja, a cég 3000 hektáron növénytermesztéssel foglalkozik, az ágazat egyik fő feladata az állatállomány takarmányozása (1800 koca, 700 fejős tehén, 500 növendék marha).
2024-ig mintegy 1000 hektáron vetettek szemes illetve silókukoricát, az idén fognak komolyabban a beavatkozni a vetésszerkezetbe, ugyanis a kukoricaterületet csökkentik valamelyest a szemes cirok, a napraforgó és a kalászosok javára. A 2022-es történelmi aszály után a 2023. és 2024. évi kukoricatermés is gyenge lett, így el kell térniük a bevált rutintól.
"Az utóbbi években körülbelül 3 tonna/hektáros szemes kukorica terméshozamaink voltak, ez a hozam a költségeknek körülbelül a kétharmadát fedezi. A silókukorica sem hozza már a 35-40 tonnás hektáronkénti eredményt, be kell érnünk 20-25 tonnával, ráadásul a hőség miatti gyors fejlődésnek köszönhetően a minősége sem felel meg maradéktalanul az állatállomány takarmányozásához" – részletezte a szakember.
4,5 tonna vagy 5,5 tonna? Nem mindegy!
Az LG 31.350 Danubia hibriddel 2024-ben nagyon jó tapasztalatokat szerzett Zoltán, ugyanis minimum egy tonnával többet termett hektáronként, mint az összes többi hibrid, amelyet kipróbáltak. "2024-ben 3,4 tonna/hektáros üzemi átlaggal zártuk a kukoricaszezont, az LG 31.350 Danubia hibrid viszont kiemelkedő volt az 5,5 tonnás eredménnyel. A mellette lévő táblákban más nemesítőházak hibridjei mindössze 4,5 tonnás hozamot eredményeztek. Ebben a termésmennyiség-kategóriában 1 tonna kritikus mennyiség" – foglalta össze dr. Muhi Zoltán. A Limagrain nemesítés jobban tűri a szárazságot, a gazdálkodó azt tapasztalta, hogy nagyon sokáig zöld maradt az állomány a szárazság ellenére is.
A szárazság ellenére sokáig tartotta magát az állomány – Fotó: Limagrain
Két és fél hónap eső nélkül
Kukorica esetében mindig őszi szántással kezdődik a talajművelés, majd tavasszal a szántások elmunkálása, simítás következik. A kijuttatott karbamidot a magágy-készítéssel egy menetben kombinátorral dolgozzák be.
A kukorica vetésére a napraforgóvetés után, április második felében került sor 2024-ben. A technológiának része a gyomirtás, a silókukorica esetében általában szükség van rovarölő szeres kezelésre, a szemes kukoricánál viszont általában nincs komolyabb növényvédelmi probléma.
Ami viszont megoldhatatlan problémának tűnik: az éves csapadék (2024) 374 mm volt, az eloszlása katasztrofális volt, hiszen nyáron 2,5 hónapig egyáltalán nem esett az eső. A szárazság 35-40 Celsius-fokos hőséggel párosult, így szinte csoda, hogy 5,5 tonna/hektár hozammal tudták betakarítani a Limagrain szemes kukoricáját szeptember végén.
Az Agro-M Zrt. a kukoricaterület felén Limagrain hibrideket vet – Fotó: Limagrain
Sokféle hibrid = kisebb kockázat
Dr. Muhi Zoltán abban a látja a termelési kockázat csökkentésének egyik lehetőségét, hogy mintegy tízféle kukorica hibrid vetőmagot alkalmaznak, kihasználva, hogy az egyes hibridek más-más erősségekkel rendelkeznek. A 2024-es év tapasztalata alapján döntöttek amellett, hogy
2025-ben a tavalyi terület négyszeresére vetik az LG 31.350-es hibrid vetőmagot,
hiszen ez az állomány maradt a legtovább zöld, a szárerőssége kiemelkedő volt. A cég 20 éve dolgozik a Limagrainnel, a kukoricaterületnek mintegy felén évről évre a Limagrain hibridjeit vetik.
_fill_540x300_0.jpg)
