Az összességében 140 milliárd forintos beruházás jelenleg zajló második, 110 milliárd forintos beruházási szakaszában eddig sor került az ammóniaüzem bővítésére, elkészült az új granuláló üzem és a hozzá kapcsolódó automata csomagolóüzem is. A beruházási ciklus lezárása 2017 nyarán várható, egy újabb salétromsavüzem, egy dolomitőrlő, valamint egy semlegesítő üzem átadásával – hangzott el a cég gyáravató ünnepségén.
A 2000-es évek elején a Nitrogénművek Zrt., Magyarország legnagyobb műtrágyaipari vállalkozása, Bige László tulajdonába került, ami a tulajdonosváltással együtt egy teljesen új szemléletet hozott a fejlesztések, beruházások terén. 2004-ben egy összességében 140 milliárd forintos beruházás-sorozat kezdődött, aminek eredményeként a Nitrogénművek Zrt. pétfürdői gyára teljes átalakuláson megy keresztül.A 70-es években épült üzemeket modern, hatékony és jóval nagyobb kapacitású egységek váltják fel, hogy Európa egyik legkorszerűbb gyára legyen. Ennek a folyamatnak most egy mérföldkövéhez érkeztünk, hiszen a beruházás második szakaszának legfontosabb gyáregységei már üzemelnek, és maga a teljes beruházás is hamarosan befejeződik. A teljes beruházásnak köszönhetően a Nitrogénművek Zrt. 1.475.000 tonna Genezis műtrágya gyártására lesz képes” – mutatta be a fejlesztések hátterét és céljait Bige László elnök-vezérigazgató a cég gyáravató ünnepségén.
A Nitrogénművek hazánkban piacvezető – fotó: Bíró András
Bige László elnök-vezérigazgató felidézte, a 2004-2007 közti első beruházási ciklusban 30 milliárd forint értékben egyebek mellett egy napi 1500 tonna kapacitású salétromsav üzem épült 6000 köbméteres savtartályparkkal és óránként 15 000 köbméter kapacitású hűtőtoronnyal. A második, 110 milliárd forintos beruházási ciklusban – amely 2011-ben indult el – többek között egy 170 ezer tonnás ömlesztett műtrágya-tárolásra alkalmas raktár és egy újabb csomagolóüzem épült meg. 2016-ra befejeződött a napi 1400 tonna kapacitásra növelt ammóniaüzem beüzemelése, valamint folyamatban van egy napi 1150 tonna kapacitású savüzem építése, ami decemberben fejeződik be. Jövőre zárul a pétisóüzem rekonstrukciója, új semlegesítő, valamint dolomitüzem kapcsolódik a termelésbe.
A cégcsoport tizenhárom telephellyel rendelkezik, amelyet a következő 1-2 évben negyvenre bővítenek. A Nitrogénművek amellett, hogy hazánkban piacvezető, összesen 13 országba exportálja termékeit. Pétisótermelésük 2016-ban eléri az évi egymillió tonnát, ezzel piaci részesedésük 4,95 százalék. Jövőre a fejlesztéseknek köszönhetően 1 millió 470 ezer tonnára nő az éves kapacitás, piaci részesedésük így 7,28 százalék lesz – mondta el az elnök-vezérigazgató.
Az összességében 140 milliárd forintos beruházás eredményeként az üzem teljesen megújul – fotó: Bíró András
Bige László arról is beszélt, hogy az a vállalati kultúra, ami a Nitrogénművekben jellemző, nagyon ritka hazánkban: az itt kezdő munkatársak sok esetben a nyugdíjig a vállalatnál maradnak. "A Nitrogénművek hazánk legnagyobb múltú vegyipari vállalata, amely mára a legkorszerűbb műtrágyaüzemmé nőtte ki magát. Ennél korszerűbb technológiát nem ismerek" – fogalmazott az elnök-vezérigazgató. Emellett kiemelte, hogy a vállalat története jó példa arra, hogy magyar cég is létrehozhat ilyen mértékű termelő beruházásokat.
Szilágyi János vezérigazgató elmondta, a beruházások révén az ammóniatermelő kapacitás megközelíti a félmillió tonnát, a salétromsavé az egymillió, a szilárd műtrágyatermelés pedig a másfél millió tonnát évente. Hozzátette, az üzem akár 5160 tonna/nap pétisótermelésre is képes lesz. A vezérigazgató tájékoztatása szerint a vállalatnál több mint 670-en dolgoznak, a beruházások pedig több mint kétszáz új munkahelyet hoztak létre.
Kitért arra, hogy savüzemi légszennyezésükben az ezredforduló óta a nitróza-kibocsátás 40 százalékkal, a szén-dioxid-kibocsátás 95 százalékkal, az üvegházhatást okozó dinitrogén-oxid kibocsátás 99,5 százalékkal javult a termelés 25-30 százalékos növekedése mellett.