Jelentősen növekedett az élelmiszerek ára
Ha megnézzük, hogy a legtöbb élelmiszer ára 2017 és 2022 között milyen mértékben növekedett, akkor láthatjuk, hogy a kenyér, a zsemle, a só, a hagyma, vagy éppen a tejtermékek vásárlásakor jóval többet hagyunk ott a kasszáknál. Az adatok sokakat elborzaszthatnak, hiszen ennek hatására ma átlagosan 78-80 kilóval kevesebb élelmiszert tudunk vásárolni, mint a 2017 előtti időszakban - írja meg a Pénzcentrum.
Annak ellenére tehát, hogy többet keresünk, közel sem tudunk annyi mindent venni, mint korábban. 2022-ben olyan inflációval kellett megküzdenünk, amire 1997 óta nem volt példa. 26 éve nem volt ugyanis olyan magas az éves infláció, mint tavaly. A KSH adatai alapján 14,5 százalékkal voltak magasabbak az árak 2021-hez képest. Ez még mindig nem érte el a 26 évvel ezelőtti számot, hiszen 1996-ról 1997-re 18,3 százalékos áremelkedéssel kellett megküzdenünk.
Voltak olyan élelmiszerek, ahol 100 százalékos volt az emelkedés
A tavalyi éves inflációnál mindössze 10 évben volt magasabb az éves áremelkedés az elmúlt 62 esztendőben. Ezek közül pedig mindegyik a rendszerváltás utáni időszakban volt tapasztalható. A történelmi jelentőségű infláció hatással volt mindenre és mindenkire. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen ha megnézzük a számokra, akkor bizony jól látszik, hogy egyes élelmiszerek esetében a növekedés csaknem 100 százalékos.
2017 és 2019 között nem volt számottevő változás, viszont a járvány berobbanása után már érezni lehetett, hogy itt bizony nem marad minden úgy, ahogy eddig volt. 2020-ban még kisebb volt az áremelkedés átlagos mértéke, mint 2019-ben, viszont 2021-ben már jöttek az aggasztó jelek. Az áremelkedések üteme az év végén ugrottak meg igazán, amire azonnal válaszolt a kormány és befagyasztotta az üzemanyagok árát. Ezt követte több alapélelmiszer is, amelyekre azóta is érvényes az ársapka.
Ez viszont nem jelent semmit, hiszen az árstop ellenére tavaly eluralkodott az infláció, decemberre pedig eljutottunk oda, hogy Európában hazánkban volt a legmagasabb az infláció. Az Eurostat jelentése szerint decemberben 25 százalékkal emelkedtek az árak 2021 azonos időszakához képest.
9 csomaggal kevesebb élelmiszert tudunk vásárolni, mint 5 évvel ezelőtt
A KSH adatai szerint 2017-ben az egy főre jutó nettó kereset havonta 197 500 forint volt, ugyanez 2022 első három negyedévében már 334 920 forintra emelkedett. A növekmény 70 százalékos, viszont jól látszik, hogy a folyamatosan dráguló élelmiszerek átlagos áremelkedése még így is messze meghaladta a fizetések növekedését. Ez azt jelenti, hogy a 13 legnagyobb mértékben dráguló élelmiszert tekintve a fizetésünkből 2017-ben 46 csomagot tudunk vásárolni, 2022-re viszont mindössze 37-et. Az eredmény tehát az, hogy 5 év leforgása alatt egy átlagos fizetésből 9 csomaggal kevesebb élelmiszer jön ki.
Nagyobb családoknál igen nagy gondot okoz az infláció - fotó: pexels.com
Ez 9 kiló félbarna vagy fehér kenyeret jelent, ugyanennyi görögdinnyét, sót és káposztát, de az arány igaz a vöröshagymára és a sajtra is. 9 darabbal kevesebb hamburgert, 100 grammos teavajat, vagy éppen tejfölt tudunk venni a pénzünkből, mint 2017 előtt. Ebből adódik, hogy 5 év alatt körülbelül 78-80 kilogrammnyi élelmiszer veszteséggel kell számolnunk.
Az infláció már annyira eluralkodott, hogy 2022 végére a fizetések sok éve tartó folyamatos emelkedése sem jelent semmit, a családoknak egyre kevesebb marad a hónap végén, ha egyáltalán kibírják addig. Pedig még ki sem tértünk az emelkedő rezsiárakra, amik szintén jóval nagyobb mértékben növekedtek meg 5 év alatt, mint a lakosság fizetése.
Az infláció tetőzésére 2023 elején kell számítani, de egyelőre senki nem tudja megmondani, hogy melyik hónap lesz az, ahol ha nem is csökkenést, de legalább stagnálást tapasztalhatunk.
