Állatorvosok és tudósok is jelentős pillanatnak nevezik a mesterséges megtermékenyítéssel született angliai borjú, Hilda születését, mivel ez felgyorsíthatja a tejipar és a marhatenyésztés útját a zéró kibocsátás felé. Hilda génjeit ugyanis úgy módosították, hogy megakadályozzák a káros üvegházhatású gázok kibocsátását.

Állattenyésztés és károsanyag-kibocsátás: a teljes kép

Miközben Hilda születése fontos lépés a környezeti terhelés csökkentése felé, érdemes pontos képet alkotnunk arról, milyen mértékben járul hozzá az állattenyésztés a globális károsanyag-kibocsátáshoz más iparágakhoz képest.

A szarvasmarhák emésztése során keletkező metánkibocsátás vitathatatlanul szerepet játszik az üvegházhatás fokozódásában, a metán ráadásul sokkal jobban melegíti a légkört, mint a szén-dioxid. Ugyanakkor fontos megemlítenünk, hogy a közvéleményben az állattenyésztést gyakran túlzott mértékben teszik felelőssé a klímaváltozásért, miközben az ipari tevékenységek, a közlekedés és az energiaipar sokkal jelentősebb szerepet játszanak a globális károsanyag-kibocsátásban. A FAO (Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet) 2013-as jelentése szerint az állattenyésztés a globális üvegházhatású gázkibocsátás 14,5%-áért felelős – de ez az összeg magában foglalja a teljes ellátási láncot, beleértve a takarmánytermelést, a szállítást és a földhasználatot is. (Forrás: Gerber, P. J. et al. (2013). "Tackling climate change through livestock: A global assessment of emissions and mitigation opportunities." FAO.)

Összehasonlításképpen:

Az energiaipar önmagában a globális üvegházhatású gázok több mint 35%-át termeli. (Forrás: International Energy Agency (IEA), "Global Energy Review: CO2 Emissions in 2022.")A közlekedési szektor kibocsátása nagyjából 15%-ot tesz ki. (Forrás: Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC), Sixth Assessment Report, 2021.)

Egy másik kutatás, amelyet a Global Carbon Project publikált 2022-ben, kimutatta, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetése (szén, olaj és gáz) adja a globális kibocsátás mintegy 65%-át, és ez az arány folyamatosan nő. (Forrás: Friedlingstein, P. et al. (2022). "Global Carbon Budget 2022." Earth System Science Data.)

A metánkibocsátás összetettsége

A metán valóban sokkal erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, azonban a légkörben sokkal rövidebb ideig marad meg. A 2021-es IPCC-jelentés szerint a metán légköri tartózkodási ideje nagyjából 10-12 év, míg a szén-dioxid akár évszázadokon keresztül is fennmaradhat. (Forrás: IPCC (2021), "Sixth Assessment Report: The Physical Science Basis.")

Ez azt jelenti, hogy a metánkibocsátás csökkentése gyors eredményeket hozhat a klímaváltozás mérséklésében, de a hosszú távú megoldásokhoz elengedhetetlen a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése is. Az állattenyésztés metánkibocsátása – bár fontos tényező – nem éri el azt a mértéket, amit néha a közvéleményben sugallnak.

Egy 2019-es kutatás, amelyet a University of California, Davis végzett, arra hívja fel a figyelmet, hogy az állattenyésztés metánkibocsátásának túldimenzionálása gyakran elvonja a figyelmet azokról a szektorról, amelyek sokkal nagyobb mértékben felelősek a klímaváltozásért. (Forrás: Mitloehner, F. M. (2019). "Clearing the Air: Livestock's Contribution to Climate Change." UC Davis CLEAR Center.)

Hilda: az állattenyésztés fenntarthatóbbá tételének jövője

Hilda születése ennek ellenére óriási jelentőségű, mert bebizonyítja, hogy az állattenyésztés további innovációval még környezetbarátabbá tehető. A Cool Cow projekt keretében Hilda génjeit úgy módosították, hogy kevesebb metánt termeljen az emésztése során.

A mesterséges megtermékenyítés és a precíziós tenyésztés segítségével Hilda olyan borjak egész sorának az „előfutára", amelyek hozzájárulhatnak az állattenyésztés környezeti lábnyomának további csökkentéséhez.

A Langhill állomány kutatási programjai azt mutatják, hogy az ilyen technológiák segítségével az állattenyésztés károsanyag-kibocsátása akár 30%-kal is csökkenthető a következő évtizedben, miközben az élelmiszertermelés hatékonysága nem csökken. (Forrás: Cool Cow Project Research Summary, 2023.)

A projektben részt vevő tudósok elmondták, hogy a technika alkalmazása – amelynek során Hilda anyjának petesejtjeit gondosan kiválasztott bika spermájával, laboratóriumban termékenyítették meg – azt jelentette, hogy a csorda következő generációja nyolc hónappal korábban érkezett meg, mint korábban lehetséges volt. A tudósok szerint az eljárással felgyorsítható a „metánhatékonyabb" állatok kiválasztásának és tenyésztésének folyamata.

Tévhit vagy valóság? Az állattenyésztés körüli vita új megvilágításban

Míg az állattenyésztést sokan teszik felelőssé a klímaváltozásért, az adatok azt mutatják, hogy a probléma megoldása nem kizárólag ezen a szektoron múlik. Az energiaipar, a közlekedés és a fosszilis tüzelőanyagok használata sokkal nagyobb súllyal esnek latba, és ezek nélkül a globális kibocsátások jelentős csökkentése nem lehetséges.

Hilda története azonban fontos példát mutat arra, hogy a technológiai fejlődés képes lehet átalakítani a mezőgazdaságot, és minimalizálni a meglévő környezeti hatásokat.

Egyensúlyra van szükség

A klímaváltozás elleni harcban nincs helye hibáztatásnak vagy túlzó állításoknak. Hilda születése emlékeztet arra, hogy az innováció képes pozitív változásokat hozni, de a valódi megoldás az iparágak közötti együttműködésben és az arányos felelősségvállalásban rejlik. Miközben Hilda és a hozzá hasonló borjak hozzájárulnak a fenntarthatóbb élelmiszertermeléshez, a fosszilis tüzelőanyagok és az energiaipar kibocsátásának csökkentése továbbra is az elsődleges prioritás kell hogy maradjon.