„Egy előremutató gondolkodóra emlékezünk, aki megalapozta a vidékfejlesztés és az ökológiai fenntarthatóság fogalmát" – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese szombaton, a Somogy vármegyei Csokonyavisontán, Nagyatádi Szabó István halálának 100. évfordulója alkalmából megrendezett megemlékezésen.

Farkas Sándor

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese Csokonyavisontán, Nagyatádi Szabó István halálának 100. évfordulója alkalmából megrendezett megemlékezésen – fotó: Vermes Tibor

A miniszterhelyettes ünnepi köszöntőjében kiemelte, Nagyatádi Szabó István a magyar történelem egyik legjelentősebb parasztpolitikusa volt, a kisgazdatársadalom megbecsült vezetője.

Agrárminiszterként és a Kisgazdapárt alapítójaként is beírta nevét történelembe. Politikai küzdelmeit mindig a magyar földművelők érdekeiért vívta, a szülőföldet életének alapjaként kezelte.

Hozzátette, nevéhez számos intézkedés tartozott: az 1920-as földreform kapcsán a parasztságnak földet biztosított, ezzel csökkentve a nagybirtokok túlsúlyát.

Nagyatádi Szabó István a magyar történelem egyik legjelentősebb parasztpolitikusa volt, a kisgazdatársadalom megbecsült vezetője – fotó: Vermes Tibor

Szívén viselte az Alföld fásításának kérdését, az ő minisztersége alatt kezdődtek meg az erdősítési és öntözési programok országszerte. Szorgalmazta a szövetkezetek és téli mezőgazdasági iskolák létrehozását, nemesített vetőmagot terjesztett a gazdák között, a mezőgazdasági kamarák felállításával törvényes képviselethez juttatta a mezőgazdaságot, újjászervezte az erdészeti igazgatást és új bortörvényt vezetett be.

Ma azt mondanánk erre, hogy fenntartható agrárpolitikát hozott létre

– tette hozzá Farkas Sándor.

„A magyar föld a magyar gazdáké. Ők biztosítják a magyar agrárium jövőjét, és ezáltal mindannyiunk jövőjét." Ahogyan Nagyatádi Szabó István mindig hirdette: a magyar vidék megtartó erejét jelentik – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Farkas Sándor elmondta, a vidék iránti elkötelezettsége ma is érvényes üzenetet hordoz: a vidéki közösségek megerősítése nélkülözhetetlen a nemzeti szuverenitás és a gazdasági önállóság megőrzéséhez.

Ma, amikor a globális élelmiszerellátási láncok kihívásokkal néznek szembe, még fontosabbá válik, hogy tiszteljük és támogassuk a kistermelőket, akik a nemzeti élelmiszer-önellátás bástyái.