Álláspontjuk szerint ezzel – a klímapolitikai célkitűzésekhez való hozzájáruláson túl – évente több milliárd literrel csökkenthető lenne a régió olajszükséglete, a gyártás során keletkező GMO-mentes melléktermékekkel pedig számottevően mérsékelhető lenne az importált génmódosított szójától való függőség.
Az ágazat szereplői arra tettek javaslatot, hogy a V4-országok agrárkamarái indítványozzák országuk döntéshozóinál a 10 térfogatszázalék etanolt tartalmazó E10, illetve a 7 térfogatszázalék biodízelt tartalmazó B7 üzemanyagok legkésőbb ez év végéig történő bevezetését. Az agrárkamarák vezetői támogatásukról biztosították a bioüzemanyag-gyártó szervezetek, mivel a bekeverési arány emelése növelheti a térség gazdálkodóinak versenyképességét, és további vidéki munkahelyeket hozhat létre.
A visegrádi országok agrárkamarái támogatják a bioüzemanyag-előállítás növelését – fotó: Shutterstock
A V4-országok agrárkamaráinak képviselői megvitatták a mezőgazdasági és élelmiszeripari piac jelenlegi helyzetét, különös tekintettel az egyes gyümölcsök esetében évről-évre visszatérő krízisekre. A vezetők ezért szorgalmazták, hogy a visegrádi országok hangolják össze intézkedéseiket a piaci problémák elkerülése céljából, ide értve például a kötelező felvásárlási szerződések alkalmazását vagy a korszerűtlen ültetvények átalakítását. Ennek érdekében, elsőként az almapiaci kérdések kezelésére külön munkacsoportot hoznak létre a V4-országok agrárkamarái.
Az ülésen napirendre került a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője. A V4-országok agrárkamaráinak vezetői ismét kinyilvánították, hogy a KAP költségvetését 2020 után legalább a mai szinten kell megőrizni. Egyetértettek abban is, hogy a nagyobb gazdaságoknál esetlegesen alkalmazott támogatásmegvonás (a degresszió és a capping) csak az alap támogatásokra vonatkozhat, a termeléshez kötött támogatásokat nem szabad érintenie. A termeléshez kötött támogatásokkal kapcsolatban kijelentették, hogy annak jelenlegi, 15 százalékos mértékét is legalább szinten kell tartani.
