A facsemeték piaca Magyarországon nem túl nagy, ezért nem is irányul rá túl nagy figyelem, ami néha bizony, érződik a támogatások kapcsán is – ezt Farkas Pál, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT) ügyvezetője nyilatkozta nemrég a Világgazdaságnak. A cikk összefoglalóját az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) adta közre honlapján.

Az utolsó elérhető statisztika szerint a hazai facsemete-előállítás 2022-ben 196 millió darab volt, melynek zöme a hazai piacon talált vevőre. A magyar piac általában akkor élénkül meg, ha megjelenik egy erdőtámogatási vagy erdősítési pályázat. Legutóbb azonban sajnos, a csemetekertesek ebből viszonylag keveset profitáltak, mert a kiírás szerint a makkal végrehajtott erdősítésre ugyanannyi támogatást lehetett igénybe venni, mint ha csemetével történt volna a telepítés. A pályázók ezért nyilván, a makkal végzett erdősítés mellett döntöttek, az ugyanis jóval kisebb ráfordítást igényel. Az EESZT egy ideje próbálja elérni, hogy a támogatásnál legyen különbség, hiszen világos, hogy a csemete több hozzáadott értéket tartalmaz, mint az erdőben összeszedett makk.

makk

Idén már normalizálódott a makk ára, mert jó volt a hazai termés és itt is beindult a gyűjtés – forrás: Pixabay

Legutóbb sem jártak sikerrel, így az erdőgazdálkodók megint a makkot választották. Volt év, amikor emiatt az egekben volt a tölgymakk ára, a szokásos 300-400, esetleg 600 forint helyett 1200 forintért lehetett beszerezni egy kilogrammot, de még így is olcsóbban lehetett kijönni vele a csemetés erdősítésnél.

Arra is volt példa, hogy a nagy kereslet következtében Magyarországon el is fogyott makk, akkor kezdtek el Erdélyből importálni. Boldog, boldogtalan makkot gyűjtött és hiába érkezett Erdélyből gyenge minőségű áru, mégis felhasználták az erdősítéshez.

Idén már normalizálódott a makk ára, mert jó volt a hazai termés és itt is beindult a gyűjtés. Az EESZT várja a következő pályázati kiírást, aminek a társadalmi vitája az ígéretek szerint hamarosan elkezdődik, de ez az őszi szezont érdemben már nem befolyásolja.

Ellenben az időjárással: idén október utolsó napjaiban még 18 fok körüli hőmérséklet volt, nem volt fagy, nem hullt le a csemetéről a levél. Ha ilyenkor emelik ki a földből a csemetét és helyezik a vermelőbe, akkor nagy valószínűséggel romlik a minősége. Rövidülnek a telek, ráadásul hamarabb is tavaszodik, így az ültetési időszak is évről-évre szűkül. Farkas Pál szerint ezért igyekeznek népszerűsíteni a burkolt gyökerű, konténeres csemetét, mert azt szeptember elsejétől egészen májusig lehet ültetni.

A csemeteszezonnal egyébként az is probléma, hogy ősszel az erdészek nem a csemetével és a makkal vannak elfoglalva, hanem a vadászatok biztosításával, ami lényegesen több bevételt hoz számukra, mint a csemete vagy a makk.

A 2022/2023-as szezon csemetetermelési adataiból egyébként az derül ki, hogy 196,4 millió, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által ellenőrzött facsemete került piacra. A legnagyobb számban nevelt fafajok közül 63,7 millió tölgy, 35,4 millió akác, és 23,9 millió nyárféle talált gazdára.

Az ügyvezető szerint egyébként már nem lehet öntözés nélkül termelni ebben az ágazatban sem, de sajnos, sok termelő nem tudják megoldani a mesterséges vízpótlást.

Forrás: OEE