Kellett egy zseniális ötlet

A NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) kockázatelemzése során tűnt fel, hogy egy mirelit-élelmiszereket gyártó cég folyamatosan, nagy összegben fogadott be számlát egy alvállalkozótól, pontosan ugyanolyan termékek előállításáról, mint amilyeneket ők maguk is gyártottak - írta meg az index.hu. A cég ügyvezetője magát a munkaerőhiány áldozataként mutatta be, és úgy érvelt, hogy azért kellett az alvállalkozótól termékeket vásárolni, mert nem találtak a gyártáshoz elég embert.

A NAV adatbázisából az is kiderült, hogy alvállalkozótól származó számlák fiktívek voltak, hiszen az alvállalkozó nem rendelkezett a termékek gyártásához szükséges telephelyekkel, és nem fizette meg a a foglalkoztatott munkavállalói után járó járulékokat sem.

Az ügy gyanússágát fokozta, hogy a cégtulajdonos több, korábban csődbe vitt, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégben is szerepelt.

Egy mirelit-élelmiszereket gyártó cég folyamatosan, nagy összegben fogadott be számlát egy alvállalkozótól, pontosan ugyanolyan termékek előállításáról, mint amilyeneket ők maguk is gyártottak.

Egy mirelit-élelmiszereket gyártó cég folyamatosan, nagy összegben fogadott be számlát egy alvállalkozótól, pontosan ugyanolyan termékek előállításáról, mint amilyeneket ők maguk is gyártottak. Kép: Unsplash

A lánya nevét legalább tudta, az is valami

A Növekedés.hu azt is kiderítette, hogy az alvállalkozóként működő cég ügyvezetője a papíron foglalkoztatásában álló több száz fő közül csak a saját lányát volt képes beazonosítani. Az ÁFA befizetésének elkerülése végett fiktív, munkaruhák beszerzéséről kiállított bizonylatokat fogadott be, olyan társaságoktól, melyek képviselői elmondták: a több millió forintos áru ukrán magánszemélyektől származik, akiknek vastag aranyláncokat adtak cserébe.

A NAV rajtaütött a cég gyáregységén és megállapították, hogy a céghez és az alvállalkozóhoz bejelentett munkavállalók ugyanazok a személyek, és valamennyien a fővállalkozó cég irányításával, annak eszközeivel és alapanyagaival végezték a munkájukat.

A munkavállalók nem is ismerték a papíron szereplő állítólagos munkaadójukat, a már említett alvállalkozót. A tények így hamar felszínre kerültek, megmutatva, hogy az egyetlen gazdasági szereplő itt a fővállalkozó gyártó cég volt. A NAV vizsgálata során több mint huszonkétmillió forintot foglaltak le, ami be is érkezett az államkasszába - írta az index.hu.

A NAV rajtaütött a cég gyáregységén és megállapították, hogy a céghez és az alvállalkozóhoz bejelentett munkavállalók ugyanazok a személyek.

A NAV rajtaütött a cég gyáregységén és megállapították, hogy a céghez és az alvállalkozóhoz bejelentett munkavállalók ugyanazok a személyek. Kép: Unsplash

Mi is történt itt valójában?

Az eset több csalási formát is egyesít, részben körbeszámlázásos adócsalás, ahol a cégek fiktív számlákat vagy számlákat álcégektől vesznek át, hogy az adóhatóság elől elrejtsék a valós forgalmat, és így az adózás alól kikerüljenek. A csalásban résztvevő cégek általában úgynevezett körbeszámlázó cégeknek adják át a pénzt, amelyek nem működnek valós tevékenységként, hanem csak a csalás részeként jönnek létre. Az ilyen csalások célja általában az adók és járulékok elkerülése, ami nagymértékben megnehezíti az adóhatóságok munkáját, és csökkenti az állam bevételeit.

A NAV akkor tekinti a kiállított vagy befogadott számlát fiktívnek, ha a számlán szereplő gazdasági esemény nem valósult meg., vagy a számlakibocsátó nem adóalany, esetleg a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre, illetve amennyiben a gazdasági esemény a számlában szereplő felek között megvalósult ugyan, de a számlakibocsátó csalárd magatartást valósított meg, amiről a számlát befogadó adózó tudott, illetve tudnia kellett.

(Forrás: index.hu)