A fenti állítást kritizálók szerint a növényvédő szerek engedélyezéséhez benyújtott hatalmas adattömegből mindig lehet találni olyan eltorzított adatokat, amelyek alkalmasak pánikkeltésre.
Az Európai Unió növényvédőszer-engedélyezési előírásai és engedélyezési politikája egyike a világ legszigorúbb engedélyezési rendszereinek. Ugyanis ellentétben egyéb engedélyezési rendszerekkel, amelyekben a hatóanyagok értékelése során azok veszélyes tulajdonságainak megállapítására törekednek a hatóságok, az EU engedélyezési rendszere szerint az engedélyezendő hatóanyag dokumentációjának azt kell bizonyítania, hogy biztonságosan forgalmazható az abból készített termék az EU-tagországokban.Annak ellenére azonban, hogy az EU-szabályozás nagyon szigorú, egyes környezetvédők szerint káros anyagok is „átcsúsznak” a védelmen, a nem kielégítő, hiányos ellenőrző vizsgálatok miatt.
A Pesticide Action Network (Növényvédőszer-ellenőrző Szervezet – egy környezetvédelemmel foglalkozó privát szervezet) szerint az EU által végzett engedélyezési vizsgálatok 90 százalékát maga a gyártó ipar tervezi, illetve maga végzi el. A szervezet szerint ráadásul a vizsgálatok több mint kétharmada az Egyesült Államokból származik, ahol a vizsgálati módszerekről azt állítják, hogy jóval lazábbak, mint Európában.
Mind a gyártók, mind a környezetvédők részéről a legtöbb kritikát kiváltó tevékenységet az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (European Food Safety Authority, azaz EFSA) végzi, Pármában.
Az EFSA a növényvédőszer-vizsgálatok során 12 különféle, rizikóbecslésen alapuló vizsgálatot végez, amelyek célja annak megállapítása, alkalmazhatók-e az ezekből készített termékek az EU-előírások szerint. A Pesticide Action Network beszámolója szerint a fenti 12 vizsgálatból 11-et a növényvédőszer-gyártók fejlesztettek ki, de legalábbis támogatják ezeket.
A PAN állításai szerint az Európai Bizottság és az EFSA a növényvédő szerekkel kapcsolatos döntéseiket olyan rizikóbecsléseken alapuló vizsgálatok alapján hozzák meg, amelyek nem kellően megalapozottak, már csak azért sem, mert ezeket a vizsgálati módszereket – a PAN szerint – az ipar tervezte, és természetesen saját érdekében támogatja.
Szóvivőjük szerint az állatkísérletekben észlelt káros hatásokat „egyszerűen a szőnyeg alá seprik”. Példának hozzák fel, hogy az állatkísérletek során alkalmazott módszerek alapján észlelt tumorvizsgálati eredmények nem vonatkoztathatók emberre, vagy például káros növényvédőszer-maradványok elfogadhatóak a talajvízben.
A vizsgálatok célja a PAN szóvivője szerint az, hogy a káros növényvédő szerek betiltását megakadályozzák, és a fogyasztókra és a környezetre való káros hatásukat bagatellizálják.
Az EFSA a növényvédőszer-vizsgálatok során 12 különféle, rizikóbecslésen alapuló vizsgálatot végez – fotó: Shutterstock
AZ EFSA a fenti állításokat, miszerint az ipar tervezné vagy támogatná az engedélyezési vizsgálati módszereket, természetesen határozottan elutasítja.
Az EFSA határozottan állítja, hogy az általuk alkalmazott kísérleti módszereket elismeri, validálja és alkalmazza több nemzetközi szervezet, mint a WHO, az OECD vagy az Európai Kémiai Ügynökség.
Az EFSA nyilatkozata szerint a PAN részéről kiadott nyilatkozat legnagyobb része már számtalanszor megcáfolt állításokat tartalmaz, lényegtelen és alaptalan érveket ismételget. A PAN Europe az EFSA szerint láthatóan azokat a szakértőket és szervezeteket támogatja, amelyek csak a PAN álláspontját fogadják el, miszerint az ipar befolyásolja mind szakmailag, mind anyagi támogatás révén a növényvédőszer-engedélyezést, természetesen saját érdekében.
A nyilatkozat szerint a PAN minden határon túl kritikus az EFSA Pesticide Panellel (az EFSA növényvédelemmel foglalkozó részlege) szemben, és minden eszközt megragad, hogy a fogyasztókat negatívan befolyásolja a növényvédőszer-engedélyezést illetően.
Összefoglalva: a számtalan elutasítás ellenére évek óta terjengenek a vádaskodások a növényvédőszer-gyártó ipar és az EU engedélyezési szervei közötti kapcsolatokról. Emiatt 2017 február elején az Európai Parlament megszavazta egy speciális bizottság létrehozását, amelynek feladata, hogy kiderítse a növényvédőszer-gyártók befolyásoló tevékenységét az EU engedélyezési tevékenységére.
Speciális bizottság jött létre, aminek oka a glifozáttal kapcsolatos bizonytalankodás az EU hatóságai részéről – fotó: Shutterstock
Az új bizottság – elnevezése „PEST” (beszélő rövidítés: a „pest” szó angolul kártevőt jelent) – feladata a növényvédőszer-engedélyezés teljes vertikumának vizsgálata. Valójában a bizottság létrehozásának oka a glifozát gyomirtó szerrel, illetve az elmúlt évi huzakodással kapcsolatos bizonytalankodás az EU hatóságai részéről.
Az Európai Bizottság nyilatkozata szerint a növényvédőszer-engedélyezés fokozott átláthatósága csökkentheti a gyanakvásokat és egyes esetekben a fogyasztók körében a pánikkeltést.
A PEST vizsgálata remélhetőleg a növényvédelemmel és a növényvédő szerekkel kapcsolatos negatív megítélés csökkenését eredményezi.
Forrás: Deitsche Welle (2018. február)
