Szeptember elejére mind műholdas, mind termelői adatszolgáltatáson nyugvó agrárkamarai termésbecslési adatok rendelkezésre állnak a hazai kukorica és napraforgó esetében egyaránt. Előbbinél az elmúlt 15 év harmadik legalacsonyabb termése várható 5,1 millió tonnával, de ez mennyiségileg fedezi a hazai felhasználási igényeket. Vármegyénként is bemutatásra kerül a 2024. évi vetésterület és az aszálykárra bejelentett területek nagysága, valamint a becsült terméshozam és termésmennyiség, az adatokból pedig látszik a jelentős különbség hazánk egyes tájainak helyzete között. A nyári aszály az egész délkelet-európai régiót felperzselte a műholdas adatok alapján.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) augusztus közepi adataival a műholdas elemzés alapján a júliusban becsültekhez képest kukorica esetében 6,46 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,7 tonna/hektárra módosította a július közepi 6,77 tonna/hektár, illetve 2,73 tonna/hektár terméshozam előrejelzését Magyarországra nézve.

kukorics

A végleges, termelői adatszolgáltatáson nyugvó becslés alapján kukoricánál 874 ezer hektárról 5,9 tonna/hektár országos átlaghozammal 5,15 millió tonna termés várható – forrás: Pixabay

Az augusztus közepét követő időszakban régiónk időjárása továbbra is kedvezőtlenül alakult, így a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szeptember 3-i végleges termésbecslése megerősíti a már augusztusban is látható folyamatokat. A végleges, termelői adatszolgáltatáson nyugvó becslés alapján kukoricánál 874 ezer hektárról 5,9 tonna/hektár országos átlaghozammal 5,15 millió tonna termés, napraforgónál 680 ezer hektárról 2,54 tonna/hektáros országos átlaghozammal 1,72 millió tonna termés várható idén. A kukoricatermés mennyiségileg fedezi a hazai felhasználási igényeket.

Országosan a 874 ezer hektár kukorica területből 214 ezer hektár után tettek a gazdálkodók aszálybejelentést, napraforgó esetében a 680 ezer hektárból 125 ezer hektár után. Előbbi esetében az alábbi link alatt táblázatban vármegyénként is bemutatásra kerül a 2024. évi vetésterület és az aszálykárra bejelentett területek nagysága, valamint a becsült terméshozam és termésmennyiség. A legtöbb aszálykárt Békés vármegyében jelentették be (68 ezer hektár), ezt követi Bács-Kiskun (57,5 ezer hektár), Hajdú-Bihar (46 ezer hektár) és Fejér (43 ezer hektár). A legalacsonyabb termésátlag Csongrád-Csanád vármegyében került jelzésre 4,1 tonna/hektárral, a legmagasabb átlaghozam pedig Vas vármegyében 8,3 tonna/hektárral.

Már előrehaladottan zajlik a napraforgó betakarítása, és megindult a kukoricáé is, hetekkel korábban kezdődött a betakarítás. A jelenlegi kilátásokhoz képest majd a végleges betakarítási adatok nyújtanak pontosabb képet, de az már biztosan kijelenthető, hogy az aszály nagyon jelentős károkat okozott a hazai kukoricában és napraforgóban. A KSH adatai szerint az elmúlt 15 évet tekintve egyedül 2012-ben (4,8 millió tonna) és 2022-ben (2,8 millió tonna) volt ennél alacsonyabb a kukorica terméskilátása Magyarországon, amelynek 6,3 és 8,4 millió tonna között ingadozott a termésmennyisége az utóbbi években.

Nem csak Magyarországot, hanem az egész délkelet-európai régiót rendkívüli nyári aszály sújtotta, július közepéhez képest Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzése 14 százalékkal (4,64 t/ha), a napraforgóé 3 százalékkal (2,11 t/ha), Romániában pedig 6 százalékkal (3,83 t/ha), illetve 5 százalékkal (1,86 t/ha) csökkent. Az EU egészét tekintve kukorica esetében 7,03 tonna/hektár, a napraforgó esetében 2,04 tonna/hektár hozamot jelzett augusztus közepén a JRC.