Május elején alakult meg a Magyarországi Drón Koalíció az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a HungaroControl Zrt. kezdeményezésére.A koalíció célja, hogy állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosít a fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci és állami szereplők, valamint az akadémiai és szakmai szervezetek között. Emellett támogatja a pilóta nélküli légijárművek felhasználásához, fejlesztéséhez, oktatásához, teszteléséhez köthető DroneMotive kezdeményezéseket is.

A Szegedi Tudományegyetem a csatlakozással azt a célját erősíti, hogy olyan mezőgazdasági mérnököket képezzenek, akik nemcsak értik, de irányítani is tudják a modern technológákat. A diploma megszerzése után a fiatalok az ismereteiket azonnal kamatoztatni tudják, hiszen a dinamikus agrárvállalkozásoknak egyre nagyobb szükségük van olyan szakemberekre, akik jártasak a gépészet, az informatika és az agrárszakma világában is.

Az ország legsikeresebb precíziós agrárgazdálkodási szakmérnöki képzése is az SZTE-n zajlik az, amely az országban elsőként alkalmaz drónos alkalmazásokat.

„A Drón Koalíció stratégiája hasonló koncepcióra épül, mint amelyet az 5G és a mesterséges intelligencia területén már megalkottak a szakértők. A drónok rendszeres használata jelentősen hozzájárul a magyar mezőgazdaság versenyképességének növekedéséhez, miközben az agrároktatásban is nagy előrelépést hozhat” – mondta ki Dr. Sisák István, az SZTE Mezőgazdasági Kar tudományos főmunkatársa, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgató helyettese.

Drón

A jövő mezőgazdasági mérnökei nemcsak értik, de irányítani is tudják a modern technológákat – Fotó: pixabay.com

Dr. Sisák István arra is felhívta a figyelmet, hogy drónok segítségével meg lehet állapítani – ezáltal pedig gyorsan kezelni – egyebek közt a tápanyag-ellátottsági zavart, a korai gyomproblémát, és a kártevők és betegségek okozta hirtelen fellépő fenyegetést is. Elvégezhető velük a talajnedvesség feltérképezése, a vadkárok felmérése és lokalizálása, valamint, modellek révén, a folyamatos termésbecslés.

Néhány generációval korábban a munkaképes lakosság 40 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, ma viszont ez a szám mindössze 4 százalék. Egykor az emberek kollektív tudása „precíziós” volt, mert a föld minden négyzetméterét ismerték - hangsúlyozta a szakember. - Ma többek között a drónok teszik lehetővé, hogy teljes mértékben oda tudjunk figyelni a részletekre, észrevegyük azokat a különbségeket, amelyek meghatározzák a jövedelmezőséget, a környezeti terhelés nagyságát, és hozzásegítenek a minőségi élelmiszer előállításához. A drónokkal végzett monitoring révén pontosan követni lehet, mikor mi történik a földeken, és megállapítható, mennyi tápanyagra és növényvédőszerre van szükség a termelés adott szakaszában. Ha a precíziós mezőgazdaság adatgyűjtő-adatelemző rendszere teljesen kiépül egy gazdaságban, és folyamatosan adatokat szolgáltat majd minden termelési mozzanatról, akkor a gazda mindenről pontosan tudni fogja, hogy hozott valamit a konyhára, vagy inkább elvett a haszonból.

Dr. Sisák István szerint a következő nagy lépés a mezőgazdasági robotok elterjedése lesz. Az Európai Bizottság is erre számít, becslése szerint 20 év múlva több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak majd a drónokkal összefüggő területeken, amelyeknek a gazdasági hatásai elérik vagy meghaladják majd a 10 milliárd eurót.