A Takarékbank bizalmi indexe tavaly óta folyamatos emelkedést mutat, némileg azonban elmarad a 35-ös értékű semleges növekedési szinttől, amely egy évi 5-7 százalékos kibocsátásnövekedési pályát feltételez az élelmiszergazdaság egészére. A Takarékbank elemzőinek várakozása szerint, amennyiben az állati termékeket előállítók több lépcsőben érvényesíteni tudják a jelentős mértékben megnőtt inputköltségeiket az eladási árakban, és az időjárás a növénytermesztők gazdálkodását sem fogja negatív irányban befolyásolni, az indexérték az idei harmadik negyedévben elérheti ezt a hosszú távon fenntartható, biztos jövedelmezőséget jelentő növekedési szintet.
Az agrártermelés sajátosságainak köszönhetően, a Takarékbank előzetes várakozásainak megfelelően, a téli hónapokban a bizalmi index értéke nem mutatott jelentős mértékű mozgást, az ugyanakkor ismét láthatóvá vált, hogy eltérőek a folyamatok a vizsgált termékpályákon.
A szántóföldi növénytermesztésre alapuló gabona- és olajosmagvak-termékpályákon átlag feletti az alindex értéke, ami a márciusig tovább emelkedő terményáraknak tudható be. A tojás termékpályán az import visszaszorulása, illetve a húsvéti szezon okozott az átlagosnál jobb helyzetértékelést. A baromfi- és a sertéstermékpálya mutatja továbbra is a leginkább pesszimista hangulatot. A baromfi-termékpályán ugyanakkor egyéves időtávban több mint 13 pontos emelkedést tapasztaltak az elemzők.
A gyümölcstermesztők és -feldolgozók esetében azonban megismétlődött a tavalyi tendencia: a tavaszi fagyok okozta terméskiesés miatt a tavalyihoz hasonló nehéz év elé néz az alágazat, amit az átlagosnál alacsonyabb indexérték is jelez.
A Takarékbank előrejelzésének megfelelően a 2020 utolsó negyedéve óta rekordmagasságokba emelkedő terményárak a takarmányköltségben 2021 első negyedévében jelentek meg. A korábbi tapasztalatoknak megfelelően azonban a feldolgozók által integrált termelők számára „védőhálót” nyújt az integráció, továbbá a szarvasmarha-termékpályákon (húsmarha, tej) a nagyobb mértékben a saját termőterületre alapozott takarmányalapanyag-előállítás nyújt biztonságot.
A várakozások alakulásának indikátora: a lezárások utáni nyitás
A Takarékbank Agrárcentrum felmérése szerint a piac helyzetértékelésében látható stagnálásában fontos szerepet játszott, hogy az első negyedév végén még bizonytalan volt a pandémiás lezárások utáni nyitás várható időpontja. Az élelmiszer-kiskereskedelemben idén elmaradt a tavalyihoz hasonló „pánikvásárlási” roham, így az élelmiszer-feldolgozók némi többletkészlettel rendelkeznek. A tapasztalatok szerint azonban a magyar élelmiszertermelés alkalmazkodni tudott a járvány miatt megváltozott helyzethez, sikerült az értékesítési csatornákat – ha nem is teljesen –, de oly módon megváltoztatni, hogy az éttermek bezárásával járó keresletcsökkenés ne okozzon nagy problémát.
A nyitás leginkább a szőlő-bor termékpálya szereplőinek gazdálkodására lehet rendkívül jótékony hatással. Az első tapasztalatok, illetve felmérések szerint a borfogyasztási szokások érzékelhetően megváltoztak a pandémia idején, a napi fogyasztásra szánt borok piaca nőtt, és ehhez jól tudott alkalmazkodni a borászatok zöme. A prémium szegmensben, elsősorban éttermekbe beszállító borászatok számára a kormányzat támogatása átmenetileg segítséget jelentett, viszont számukra kulcskérdés a mihamarabbi nyitás.
Indexkép: MTI/Balázs Attila
_fill_540x300_0.jpg)
