A betakarítás, feldolgozás, szállítás és csomagolás folyamata és az így fellépő mechanikai hatások még napjainkban is jelentős kockázatot hordoznak a mezőgazdasági és kertészeti termékek épségére nézve. A gyümölcsöket érő terhelések sokaságában az ismétlődő terhelés az egyik legjelentősebb veszélyforrás, ami gyakran a szállítás közben fellépő rezgésekből adódik.
Fotó: Dr. Farkas Csaba (MATE Műszaki Intézet)
Mivel ezek a hatások gyakran okoznak sérülést a gyümölcsök felszínén vagy belső szerkezetében, a leszedett termények jelentős része soha nem kerül a fogyasztó elé a piacon, mert ezeket gépi módszerekkel eleve kiszűrik. És bár a válogatásra fókuszáló módszerek egyre hatékonyabbak, a sérült termények eltávolítása mellett szem előtt kell tartani a lehetséges mechanikai károsodások megelőzését is.
„Az egyes termények különböző sérülési határértékekkel rendelkeznek, melyeket átlépve a külső hatások által okozott kár többféleképpen is megnyilvánulhat: a károsodott térfogat néha kívülről is észlelhető, de az esetek jelentős részében olyan belső elváltozás keletkezik a gyümölcsökben, amit a szemrevételezéssel történő válogatás nem mindig tud kiszűrni. Ilyenkor akár az egész terményhalmaz veszélybe kerülhet, hiszen a romláshoz vezető biológiai folyamatok nem korlátozódnak a sérült terményre” – magyarázza Dr. Farkas Csaba.
Fotó: Dr. Farkas Csaba (MATE Műszaki Intézet)
A kutató ezt figyelembe véve olyan modellt alkotott, mellyel pontosabban megérthetjük az almatermésű gyümölcsöket érintő mechanikai hatások jelentőségét és a termények anyagi viselkedését. „Az általam vizsgált Golden Delicious almákat és Packham körtéket egy speciális berendezés segítségével ismétlődő terhelésnek vetettem alá” – kezdi bemutatni az eljárást.
„Ennek köszönhetően meg tudtam határozni, hogy egy adott gyümölcs sejtszerkezetében mikor történik visszafordíthatatlan károsodás, ami valószínűleg romláshoz és ezzel együtt a piacképesség elvesztéséhez vezet. Ez az a pont, amit mindenképpen meg kell akadályozni a feldolgozási folyamatokban” – mutat rá a fiatal kutató, akinek munkáját Prof. Dr. Fenyvesi László egyetemi tanár és Dr. Petróczki Károly egyetemi docens, a MATE Műszaki Intézet oktatói irányították témavezetőként.
Fotó: Dr. Farkas Csaba (MATE Műszaki Intézet)
A kidolgozott modellezési eljárás segítségével a közeljövőben módosítani lehet az alkalmazott tárolási, csomagolási és szállítási körülményeket annak érdekében, hogy a gyümölcsök számára veszélyes frekvenciatartományok elkerülhetők legyenek. A számítógépes szimulációk arra is lehetőséget adnak, hogy az egyes gyümölcsök vagy a gyümölcsök és a tároló falai között fellépő kölcsönhatásokat vizsgáljuk, aminek főként a hosszútávú szállítás esetén lehet nagy jelentősége, hiszen így végeredményben több sérülésmentes gyümölcs kerülhet a fogyasztók asztalára.
