Tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, a halgazdálkodási és a rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, továbbá vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges.
Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy mesterséges vízpótlással (öntözéssel) mérsékelhetők legyenek az aszályos időjárás hatásai.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring-rendszerének jelentései, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei szervezeteinek jelzései alapján hazánk egész területét érinti már a talajok vízhiányos állapota.
A talaj felső 50 cm-es rétege az elmúlt időszakban tovább száradt, már szinte az egész országban a kritikus 40%-os érték alá csökkent a nedvességtartalma, de az Alföldön és a Kisalföldön 30% alatti értékek is előfordulnak.
Mivel az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján a következő napokban a csapadék területi átlagban nem ígérkezik számottevőnek, jelentős országos esőzésre nem lehet számítani, így az aszály várhatóan erősödik.
Éppen ezért a NAK kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.
Öntözés – Fotó: pixabay.com
Mi a rendkívüli öntözési célú vízhasználat?
Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.
Erre megoldás lehet a traktor meghajtású mobilszivattyúk alkalmazása, a vízszállítás tekintetében a gyorskapcsolású öntöző csövekből, valamint flexibilis felcsévélhető tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése, továbbá a termőterületen a mobil- és a csévélődobos öntözőberendezések, öntöző konzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek kihelyezése.
A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell.
A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a „Kézikönyvek, Tájékoztató” menüpont alatt.
