Hazánk – több uniós országgal ellentétben – időben, 2021 végén benyújtotta a 2023-27-ig terjedő időszak agrár-élelmiszeripari támogatásait magában foglaló KAP Stratégiai Tervet. Erről beszélgetett Győrffy Balázs a NAK elnöke Feldman Zsolttal, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárával a Szóvetés podcast legújabb epizódjában.
Hazánk 2021 végén benyújtotta a 2023-27-ig terjedő időszak agrár-élelmiszeripari támogatásait magában foglaló KAP Stratégiai Tervet — fotó: pixabay.com
Vannak újdonságok, amelyek tanulandóak lesznek
Fontos beszélni a közös agrárpolitika első pilléréről, amelyeket ma egy gazdálkodó a területalapú támogatások és ahhoz kapcsolódó támogatások csoportjaként értelmez. Ebben vannak olyan újdonságok, amelyeket még mindenkinek tanulnia kell.
Új elemek jönnek bele, változik a zöld előírások rendszere, új zöld támogatási elemet is kénytelenek voltak beleemelni. Teljesen új elem lesz a kisebb gazdaságok felé történő támogatás visszaosztás is. Ennek nagysága a gazdaság méretétől, adottságaitól függően lesz meghatározva, ez alapján kaphatja meg a gazdálkodó a támogatást.
Vannak olyan önkéntes elemek is, mint amilyen az Agrárökológiai Alapprogram. Ez egy zöld kötelezettségvállalás, amiért támogatás jár.
Változást jelent a területalapú támogatásnál, hogy ami most külön fut - külön az alaptámogatás és külön a zöldítés - ezentúl egybe megy, és egy kicsit magasabb feltételszinttel, de lényegében horizontális támogatásként veheti majd igénybe a gazdálkodó.
A változásokat majd tanulni kell — fotó: pixabay.com
A számok nyelvén
A kormány döntött arról, hogy a KAP kettes pilléréhez hozzátesz 80 százalék nemzeti társfinanszírozást. Ez azért fontos, mert ezzel párhuzamosan egy másik döntés is született, ami azt jelenti, hogy a vidékfejlesztési támogatások uniós részének 25 százalékát átteszik az első pillérbe. A kettő együttesen hozzájárul ahhoz, hogy magasabb szinten tudják a területalapú támogatásokat és a termeléshez kötött támogatásokat biztosítani.
Nem fog csökkenni a támogatási volumen, tartani tudják a 15 %-ot a forrásoknál, amit termeléshez kötött támogatásokra költhetnek, illetve a fiatal gazdák számára is meg tudják növelni a támogatási lehetőségeket. Agrárökológiai alapprogramra az 1,3 milliárd euróból 15 %-ot költenének el.
Támogatni akarják a kisebb gazdálkodókat is
Fontosnak tartják a kisebb gazdaságok és a közepes családi gazdaságok támogatását is. Az alaptámogatás hektáronkénti 58 ezer forintjához 10 hektárig durván 20 ezer forintot tudnak biztosítani, a közepes 11 és 300 hektárnyi területeken gazdálkodóknál pedig durván 10 ezer forintot tudnak hozzátenni - ellensúlyozandó az alaptámogatás csökkentést.
Ehhez jöhet még az Agrárökológiai Alapprogram - attól függően hogy a gazdálkodók a kötelezettségvállalásban hány hektárral akarnak részt venni. Előzetes számítások szerint, ha 3 millió hektárral vállalnának kötelezettséget benne, akkor ez még durván 24 ezer forintot jelenthetne egy mostani forint-euró árfolyam mellett.
Az élelmiszerfeldolgozás és a mezőgazdasági alapanyagtermelés is nagyobb hangsúlyt kap — fotó: pixabay.com
Fontos gazdaságfejlesztési célok vannak
A legfontosabb az élelmiszerfeldolgozás, mert ha van működőképes, eredményes, sikeres élelmiszeriparunk az meg fogja teremteni az alapanyagtermelés biztonságát is. Egyrészt fejlesztésre, beruházásra, nagyobb hozzáadott érték teremtésére ösztönzik a élelmiszeripari szereplőket, másrészt a termelői- beszállítói kapcsolatokban is egy magasabb ambíció szintet várnak el.
A mezőgazdasági alapanyagtermelés támogatása is folytatódni fog - az állattartó telepek, a precíziós gazdálkodás, a kertészetek technológia fejlesztései egyaránt (például nagy számban támogatnak olyan teljes technológiai váltásokat, amelyek léptékváltást tesznek lehetővé a gazdálkodóknak).
Önerő, hiteltermékek: minden pályázati forint mellé oda kell tenni egy másikat
Fontos lenne a kamattámogatott hiteleket bevonása a pályázatok igénybevételéhez a projektek megvalósításához.
Jó ötletek is kellenek
Óriási a felelősség: ezért olyan ötletek kellenek, amelyek megvalósíthatóak, hogy a kapott pénz jól legyen felhasználva. Ezért már a pályázati kiírásoknál olyan feltételeket és célokat szabnak meg, amelyekről azt gondolják, hogy már önmagában hasznossá teszi az adott beruházást.
Fél év múlva derül ki, hogy a benyújtott KAP Stratégiai Terv el lesz-e fogadva. Március végén, április elején születik meg az az elsődleges hivatalos vélemény, ami alapján a munka folytatódhat.