Ahogy arról beszámoltunk, a múlt heti botrányos ülésnapon az ellenzéki politikusok tiltakozása ellenére az Országgyűlés megszavazta a földorgalmi szabályozással kapcsolatos törvények és az agrárkamarai törvény módosítását is. Törvényben rögzítették például, hogy csak az agrárkamara (NAK) területi szervei foglalhatnak állást a jövőben a földadásvételi szerződésekről, a kialkudott ár megítélésekor pedig figyelembe kell venni a föld jövedelemtermelő képességét.

A MOSZ által a törvénymódosítás egyik leginkább kifogásolt része az ár. Az új törvény hatósági árat szab a földekre és maximumot szab meg ez alapján. Tehát a törvényben megadott indexálás szerint

az elkövetkező 20 évben várható jövedelmet kell kiszámolni, és annak alapján kell meghatározni a vételárat, ami szakértők szerint lehetetlen művelet, mivel ezt akár néhány évre előre is nehéz megbecsülni.

A MOSZ közleményében elutasítja a földárak tervezett maximálását, mert álláspontjuk szerint ez sokmillió kis földtulajdonos vagyonát leértékeli, azok után hogy két éve a kormány a „Földet a gazdáknak” program keretében az állami földeket piaci ár felett értékesítette. "Nehéz lenne ezt a szabályt nem a földspekuláció támogatásaként értékelni" – írja a közlemény.

föld

A MOSZ szerint sérül a magántulajdonhoz való jog – fotó: Shutterstock

A MOSZ szerint a törvénymódosítás még nagyobb hatalmat ad a központi szereplők kezébe, és szerintük nincs lehetőség valós fellebezésre. Az adásvétellel kapcsolatos döntés miatt a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni. Csakhogy a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthat.

A Szövetség kifogásolja továbbá, hogy a törvények megszüntetik a helyi gazdáknak a települési földügyekbe való beleszólási jogát. Az elfogadott törvények az agrárkamara döntésére bízzák, hogy ki, kinek és milyen áron adhatja el a földjét. Ezt a döntést a bíróságoknak sincs joga megváltoztatni – írják. Eredetileg a település gazdáiból alakultak volna meg a földbizottságok, amellyek részt vettek volna az adás-vétel elbírálásában, azonban a szaktárca a mai napig nem adta ki az ehhez szükséges végrehajtási rendeletet, és már nem is fogja.

A most elfogadott törvények a MOSZ szerint olyan személyes és vagyoni adatok megadására kötelezik az érintetteket, amelyeknek semmi köze az adott földvásárláshoz, sőt jónéhánnyal az érintettek nem is rendelkeznek. Adatokat kell szolgáltatni pl. a földszerzők közeli hozzátartozóinak a vagyonáról. Azt is vizsgálni fogják, hogy a földvásárlók és hozzátartozóik rendelkeznek-e cégekkel, s azok hol, mennyi földet használnak.

"Az agrárkamara már ma is többet tud a tagjairól, mint az adóhivatal. Az emberek – és nem csupán a kamarai tagok – kiszolgáltatottságát tovább növeli, hogy az új törvény értelmében az agrárkamara a megszerzett személyes és vagyoni adatokat nem csak az adott föld ügyében használhatja fel" – fogalmazott a MOSZ közleménye. A szervezet szerint a törvények sértik a személyes adatok védelméhez és a magántulajdonhoz való jogot, ezért a MOSZ a köztársasági elnökhöz fordult az alkotmányos normakontroll érdekében.