Ezzel az érvrendszerrel a digitális átállást szolgáló projektekre szereznének állami finanszírozást – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az Agroinform.hu-nak. Feldman Zsoltot az egyetemistáknak meghirdetett digitális agrártechnológiai verseny, az Agrovirtus keretében megrendezett Agrárdigitalizáció a felsőoktatásban! című konferencián kérdeztük.
Milyen hatással van az Agrárminisztérium az agrár felsőoktatásra?
Számos intézménnyel vagyunk stratégiai kapcsolatban, partnerségben, sok közös projektet viszünk. Folyamatos a szakmai párbeszédünk arról is, hogyan lehet jobb minőségű képzést nyújtani a hallgatóknak.
Ez tartalmi ráhatást jelent, vagy valamiféle anyagi támogatást is?
A kormányzati munkamegosztásban nyár óta az Innovációs és Technológiai Minisztérium – korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma – az intézményfenntartó, amely lényegében mind finanszírozási, mind pedig intézményi szempontból irányítja, menedzseli az egyetemeket, köztük az agrár felsőoktatási intézményeket is. Kiváló a szakmai kapcsolatunk velük, éppen ezért ezekben az ügyekben konzultálni szoktunk.
Az itteni konferencia szlogenje, hogy Több digitalizációt a felsőoktatásba. Hogyan látja egyrészt az igényeket, másrészt a lehetőségeket?
Az igényt mindig könnyebb megfogalmazni. Az agrárszakma ebben egységes, hiszen gyakorlatorientált képzést, jól felszerelt intézményeket, motivált hallgatókat akar. A folyamat végén pedig olyan széles körű tudással rendelkező szakembereket szeretnének, akik megfelelnek az agrárium kihívásainak.
A lehetőség részben adott, részben pedig meg kell teremteni. Sok egyetemen van már precíziós gazdálkodási szakmérnöki képzés. Történtek infrastruktúrafejlesztések is: a Szent István Egyetem például már képes a legkorszerűbb digitális technológiák bemutatására. Ugyanakkor tudjuk, hogy ez még „szigetszerű” jelen pillanatban. Pont azért született meg a Digitális Agrár Stratégia (DAS), hogy a még szigetszerűen létező eredményeket gyakoribbá, összefüggőbbé tegye. Ugyanakkor nemcsak jól felszerelt tanüzemek, oktatási eszközök, hanem bizony oktatók és oktatási anyagok is kellenek. Ezek együttes fejlesztése az alapja a magyar agrárium digitális átállásának.
Feldman Zsolt: "Nemcsak jól felszerelt tanüzemek, oktatási eszközök, hanem bizony oktatók és oktatási anyagok is kellenek. Ezek együttes fejlesztése az alapja a magyar agrárium digitális átállásának."
A precíziós gazdálkodás gyakorlata megelőzte az oktatást. Az a hír járja, hogy egyetemi oktatók maguk is a nagy cégeknél szerzik be az ezzel kapcsolatos technikai-technológiai ismereteiket.
Az jó, ha az oktatók motiváltak, és a cégeknél megnézik a legfrissebb technikát, technológiát. Olyan rohamos a fejlődés, hogy csak a valós gazdálkodást végzőknél lehet „lekövetni” változásokat.
Ami pedig a digitális tananyagot illeti, az első digitális pilot projektünk épp ennek a fejlesztése volt. Azzal az irányzattal értek egyet, amely szerint nem digitális tanszékek létrehozására van szükség, hanem valamennyi tantárgy ilyen módon való megújítására. Ebben nagy a felelősségük az egyetemeknek.
A digitális tananyag még kísérleti stádiumban van?
Már elkészült, hamarosan kikerül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapjára is.
A Digitális Agrár Stratégiához kapcsolódó intézkedési terv még az idén a kormány elé kerül – jelentette be a konferencián. Milyen összegek szerepelnek benne?
2023-ig alkottuk meg azt az ágazati fejlesztési tervet, amit a DAS végrehajtási tervének nevezünk. Csak a nagyságrendet tudom érzékeltetni: ha minden olyan projekttel számolunk, amelyet az elmúlt évben a szakmával közösen kidolgoztunk, az bizony több mint 40 milliárd forintra rúg. Természetesen reálisak vagyunk, és fokozatosan szeretnénk ebben előrelépni.
Egyetért-e azzal, amit a konferencián is megfogalmaztak a felsőoktatás szereplői, hogy az előbb említett kérdések megoldása kormányzati feladat?
Mivel a mezőgazdaságra nem jellemző a tőkeerős nagyvállalati kör, mint más ágazatokban, ezért indokolt és szükséges az erősebb kormányzati közreműködés. Sok olyan iparág van, ahol a digitális technológia megvásárlása, adaptálása, folyamatba illesztése jóval könnyebb, mert olyan vállalati rendszerben kell megvalósítani, amely egyébként alkalmas az ilyen típusú folyamatok menedzselésére. Az agrárium viszont tradicionálisan kis- és közepes gazdaságokból áll, ezek viszont önmagukban kevéssé képesek saját tevékenységük ilyen értelmű megújítására. Részben a tőke, részben a tudás hiánya miatt. Ezzel az érvrendszerrel szeretnénk a projektjeinkre támogatást szerezni.
Hol tart a mezőgazdaság digitalizációja?
A precíziós technológia évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon, szintén szigetszerű alkalmazásban. A szántóföldi növénytermesztésben a teljes technológiát még mindössze néhány tízezer hektáron alkalmazzák. Néhány százezer hektáron pedig a precíziós technológia valamelyik elemét. Ugyanakkor maga a precíziós gazdálkodás is csak egy kisebb eleme a teljes digitális technológiai arzenálnak, hiszen az már az üzemszervezés, a cégirányítás digitális platformra való helyezését is jelenti. Nagyon kevés az ilyen rendszerben működő magyar agrárvállalkozás.
Feldman Zsolt: "A precíziós technológia évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon."
Ugyanakkor a technológiaértékesítéssel foglalkozó cégek azt mondják, hogy a piac folyamatosan és dinamikusan bővül. Az alapvető probléma viszont még mindig az, hogy a gazdálkodók jelentős része – főleg a kisebbek és a közepesek – nem rendelkezik azzal a tudással, háttérrel, amely által képes lenne alkalmazni ezt a technológiát.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával ezért szervezzük a Digitális Agrár Akadémiát is, mert azt látjuk, hogy a technológia nem működik a megfelelő humán tőke nélkül, és ebben elmaradásunk van. Aki nem tanulja meg és nem alkalmazza a digitális technológiát, az kevésbé tudja stabilizálni a termelését, jobban ki lesz szolgáltatva a különböző piaci vagy éppen környezeti jelenségeknek, így lemarad.
