A digitalizáció bevezetése kicsit emlékeztet a számítógépek és az internet korai szakaszára, amely a világ „megváltoztatását” vagy „megmentését” ígérte. Az „aranylázhoz” hasonlóan elkápráztattak bennünket a nagy lehetőségek, és a szakértők azt gondolták, hogy nincs szükség egy globális ütemterv kidolgozására, mert a kitűzött cél anélkül is elérhető – írja a LinkedIn-en Greg Meyers, a Syngenta információs és digitális igazgatója.
Ez a tévedés azonban komoly időveszteséget eredményezett, amit a digitalizációban feltétlenül el kell kerülni. A klímaváltozás felgyorsulása mellett nincs idő semmiféle késlekedésre.
Nincs szükség falakkal körbezárt kertekre az agráriumban – fotó: MTI/Varga György
Jobban oda kell figyelni az egészségügyre, ahol a digitalizáció még jóval kevésbé fejlett állapotban van, és eddig kevesebbet nyújtott a betegek és a befektetők számára. A digitális technológiát ugyan a betegápolásban is sok helyen alkalmazzák, de a szoftverek kompatibilitásának hiánya akadályozza az összehangolt munkát, és egy kórházon belül nem minden orvos és gyógyszerész jut hozzá egyazon beteg minden adatához.
Az agrotechnikában a vállalatok jelenleg keményen harcolnak egymással, és időnként újra felfedeznek olyan újításokat, amelyek alapvetően nem különböznek a mások által korábban feltaláltaktól. Egyetlen gazda sem hajlandó azonban egyenként legfeljebb 50-100 kg/hektár többlettermés reményében több tucat újítást áttanulmányozni, és bevezetni.
Falakkal körülzárt kertekre a mai világban nincs szükség! Olyan új megoldásokat kell kidolgozni, amelyekből az egész gazdatársadalom profitálhat. Ugyanakkor egyetlen vállalat nem képes megfelelni a gazdák előtt álló, minden egyes kihívásnak. Több vállalat hozzájárulására, illetve összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy a mezőgazdaság környezethatékonyságát és jövedelmezőségét javítani lehessen. Ez a gazdálkodók és az egész világ érdeke!
