Hatalmas kivárás és bizonytalanság jellemzi a hazai gabonapiacot a hamarosan kezdődő nyári betakarítás előtt, mert az orosz-ukrán háború miatti drasztikus áremelkedés felboríthatja a keresleti-kínálati viszonyokat - írja a novekedes.hu
Hatalmas bizonytalanság jellemzi a hazai gabonapiacot – fotó: pixabay.com
Az aratás után mesterséges hiány alakulhat ki
Az aratás után mesterséges hiány alakulhat ki annak ellenére is, hogy várhatóan elegendő gabona terem, abban az esetben, ha a gazdálkodók a még jobb későbbi árak reményében nem adják el a terményeiket. Az agrárminiszter nyilvános fórumon megoldási javaslatokat kért a gabonafeldolgozóktól és -kereskedőktől arra az esetre, ha a gazdák valóban visszatartanák a gabonát.
Extrém körülmények között készülődnek az aratásra
A hazai gabonapiaci viszonyokat teljesen átrajzolja az orosz-ukrán háború, ami a június második felében kezdődő idei árpa- és búzaaratás előtt példátlan helyzetet teremt Magyarországon. Nincs két egyforma gabonaszezon, megvan a maga sajátossága minden újabb betakarítási-kereskedelmi időszaknak, de ilyen extrém körülmények között még nem készülődtek az ágazati szereplők az aratásra.
A feszültség azzal az általános élelmiszerpiaci áremelkedéssel magyarázható, ami a gabonaszektort sem kíméli. A drasztikus drágulás már tavaly megkezdődött, de az igazi sokkot az orosz-ukrán háború okozta, amely soha nem látott magasságokba repítette a gabonaárakat, és a júliustól kezdődő új gabonaszezonra is döbbenetes árvárakozásokat gerjesztett.
Rendkívül magas induló árakkal számolnak a gazdák
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint tavaly a betakarítás idején 60 ezer forint körüli tonnánkénti búzaárak jellemezték a piacot, mostanra 140 ezer forintot közelítő árszint alakult ki. Ez csaknem 120 százalékos árnövekedést jelent az elmúlt évhez képest.
A gabonaárak általában a betakarítás elején a legalacsonyabbak, aztán kezdődik a fokozatos növekedés, de az idén mindenki rendkívül magas induló árakkal számol, amelyekre további áremelkedések rakódhatnak a későbbi hetekben-hónapokban.
A termelői szándékokat a még jobb árak reménye táplálja, ami azt eredményezheti, hogy a learatott gabona az aratás után jó ideig nem kerül piacra. Mivel a növénytermelő gazdák jelentős része most pénzügyileg jó helyzetben van, így az érintettek könnyebben dönthetnek úgy, hogy a betakarított terményeiket nem értékesítik, pláne, ha a megfelelő raktárkapacitások is rendelkezésükre állnak.
A gabonaárak általában a betakarítás elején a legalacsonyabbak, az idén nem így lesz – fotó: pixabay.com
Hónapokig tartó mesterséges búzahiány is felléphet a hazai piacon
Mivel az idei aszályos időjárás megtette a hatását, így a termés a tavalyi 5,3 millió tonnánál valószínűleg kisebb lesz. A pesszimistább előrejelzések szerint csak mintegy 4,5 millió tonna búza várható, de ez a terméseredmény így is bőségesen meghaladhatja azt a 2,3-2,5 millió tonnára tehető éves mennyiséget, amelyre a hazai igény kielégítéséhez szükség van.
Viszont, ha a termelők spekulációs okokból valóban visszatartanák készleteiket, akkor a mai félelmek szerint hónapokig tartó mesterséges búzahiány is felléphet a hazai piacon. Erre utalt Nagy István agrárminiszter is a Gabonaszövetség közelmúltban tartott jubileumi rendezvényén, aki úgy vélte, hogy az esetleges hiánytünetek augusztus-október között jelentkezhetnek majd meg igazán.
Marad a bejelentési kötelezettség
Az agrártárca már most megerősítette a belföldi áruellátás garantálása érdekében, hogy a kivitelnél az új gabonaszezonban is fennmarad a március elején bevezetett, majd májusban meghosszabbított bejelentési kötelezettség. Emellett a miniszter további „innovatív" megoldási javaslatokat is kért a feldolgozóktól és a kereskedőktől annak érdekében, hogy az állattenyésztőket olcsóbb takarmányokkal lehessen ellátni, valamint pontosabban fel lehessen térképezni, miként alakulnak a hazai piacon a konkrét eladási szándékok.
A tárcavezető szerint a hatékony készletgazdálkodáshoz nem csak azt kell tudni, hogy mennyi gabona található az országban, hanem azt is, hogy ebből ténylegesen mennyi használható fel egy-egy időszakban.
Egyenlőre nincs hivatalos elképzelés a durvább spekulációs drágulás megakadályozására
Kérdés, hogy milyen eszközöket vethetne be a minisztérium ahhoz, hogy a termelőket a gabonájuk értékesítésére bírja, és a még durvább spekulációs drágulásnak elejét vegye. Egyes vélemények szerint szóba jöhetne a kötelező eladások előírása vagy a tárolás „megadóztatása" is, de ezzel kapcsolatban egyelőre nincsenek hivatalos elképzelések.
A helyzet komolyságára utal az is, hogy eddig a gabonaszektorban nem igazán volt példa arra, hogy egy tárcavezető a feldolgozók és a kereskedők segítségét kérje a gabonatermelők piaci magatartásának feltérképezéséhez és befolyásolásához.
A miniszter „innovatív" megoldási javaslatokat kért a feldolgozóktól és a kereskedőktől – fotó: pixabay.com
Stabil szárazföldi útvonalakat kellene biztosítani az ukrán gabonának
Európa és a világ gabonaellátásához a tengeri kikötők használhatatlansága miatt stabil szárazföldi útvonalakat kellene biztosítani az ukrán gabona szállításához. Magyarország továbbra is szorgalmazza a stabil gabonakorridor létrehozását és fenntartását annak érdekében, hogy el lehessen juttatni az ukrán terményeket az élelmiszerellátási válságövezetekbe is.
Egy folyamatosan működő gabonakorridor Magyarország szempontjából is előnyös lehet, hiszen a szállításokkal nagy nemzetközi cégek foglalkoznak, így az itt áthaladó és/vagy landoló ukrán tételek mennyiségi értelemben a hazai piacon is enyhíthetik a feszültséget.
Növekvő aggodalmakat váltanak ki az elszabadult árak, ami miatt félő, hogy számos fejlődő ország a drágulás következtében nem tudja beszerezni a számára szükséges készleteket és ez éhséglázadásokhoz vezethet.
A drágulás fékezésére kormányzati intézkedésekre lehet szükség
A parlamenti mezőgazdasági bizottság ülésén felmerült, hogy az állattenyésztők helyzetének javítása érdekében mérsékelni kellene a tápok és az egyéb takarmányok áfáját 27 százalékról 5 százalékra. A javaslatot Horváth István fideszes képviselő, a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke vetette fel, a bizottsági ülésen jelenlévő Nagy István pedig nem ellenezte az ötletet.
A mai árviszonyok mellett a csökkentés 130 milliárd forintnyi áfa elengedését jelentené éves szinten, de egyes vélemények szerint nem valószínű a költségvetési jelenlegi helyzetében, hogy ilyen lépést rövid távon bevállalna a kormány.
Az új búzából készült liszteknél és kenyérféleségeknél további jelentős drágulás következhet be – fotó: pixabay.com
A fogyasztóknak újabb liszt- és kenyérdrágulással kell szembenézniük
Az AKI adatai szerint a BL 55-ös finomliszt malmi értékesítési ára az egy évvel korábbihoz képest mára 70 százalékkal, kilónként 160 forintra növekedett, és a magas búzaárak hatásására további áremelkedés várható.
A kormány élelmiszerárstopja maximálja a bolti lisztárakat, de ugyanez nem vonatkozik a pékségekben felhasznált lisztre és a kenyér fogyasztói árára. Emiatt az új búzából készült liszteknél és kenyérféleségeknél további jelentős drágulás következhet be.
A drágulási folyamatba a kormány is beleszólhat, hiszen a július elején lejáró élelmiszerárstop felülvizsgálatára készülnek. Ennek kapcsán akár az is felmerülhet, hogy a fogyasztók érdekében maximálják egyes kenyérféleségek bolti és sütödei árát. Ez viszont sok kisebb pékség csődjét vetíti előre.
