Feldman Zsoltot, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkárát év végi számvetésre kértük, és az új esztendő feladatairól is kérdeztük.
Milyen esztendőt zár a magyar agrárium 2019-ben?Nehézségekkel indult az év, a rendkívül száraz tél és tavasz sok aggodalomra adott okot mind az őszi, mind a tavaszi vetéseket illetően. Szerencsére a májusi eső – bár nagyon hevesen érkezett, és helyenként túl intenzív volt – helyrehozott mindent, és az elmúlt öt év átlagához viszonyítva többlethozamot tudtak realizálni a gazdálkodók, például a kukorica és a szója esetében. A szokásos ötmillió tonna búza is megtermett.
A zöldség- és gyümölcspiac – 2018-hoz képest – kiegyensúlyozottabb volt az idén. Az állati termékpályákat tekintve pedig a tejtermeléssel kapcsolatban elmondhatjuk, stabil évet tudunk magunk mögött. A baromfiágazat 2019-ben is 5 százalékos növekedést produkált. A kínai sertéspestis járulékos hatásaként a hazai sertéstartók is jókora eredménynövekedést könyvelhettek el. A húsiparnak ugyanakkor komoly nehézségekkel kell szembenéznie.
Feldman Zsolt: "Jó néhány nagy területen komoly haladást értünk el. Ilyen az öntözésfejlesztéshez kapcsolódó, hat pilléren nyugvó intézkedéscsomagunk és a Digitális Agrár Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervünk." – fotó: AM/Fekete István
Milyen feladatok elé állította az elmúlt év az Agrárminisztériumot? Kellett-e „tüzet oltani”?
Piaci szempontból egyetlen kritikus ágazat volt, amelyre nagy figyelmet és számottevő erőforrást kellett fordítanunk: ez a szőlő- és borágazat volt. A 2018-as kimagasló termés következtében tavasszal majd’ egymillió hektoliter bor többletkészlet mutatkozott. Azonnali intézkedéseket – zöldszüret-támogatás, krízislepárlás – kellett hoznunk. A borpiac még mindig telített szerte Európában.
Az agrárium előtt álló nagy feladatokat illetően milyen előrelépés történt, illetve milyen tennivalókat adnak 2020-ra?
Jó néhány területen komoly haladást értünk el. Az egyik ilyen az öntözésfejlesztéshez kapcsolódó, hat pilléren nyugvó intézkedéscsomagunk. Ez a vízjogi engedélyezés egyszerűsítésén, a beruházásokat gátló különböző adminisztratív akadályok lebontásán túl törvénybe foglalja a gazdálkodók öntözési közössége fogalmat is. Így ezeknek a termelői együttműködéseknek a vidékfejlesztési programból támogatásokat, a Nemzeti Földügyi Központon keresztül pedig adminisztratív segítséget tudunk nyújtani öntözésfejlesztési beruházásaikhoz. Egyébként megemeltük a támogatás intenzitását is.
"Jó néhány területen komoly haladást értünk el. Az egyik ilyen az öntözésfejlesztéshez kapcsolódó, hat pilléren nyugvó intézkedéscsomagunk." – fotó: Shutterstock
Törvényben kezeltük – szolgalmi jog – azt a birtokszerkezeti sajátosságokból fakadó problémát is, amikor az öntözni kívánt terület és a felszíni vízforrás között olyan területek vannak, amelynek tulajdonosával nincs akarategyezőség a beruházás megvalósításában. Az állami főművek fejlesztésére pedig évi 17 milliárd forintot biztosítunk 10 esztendőn keresztül. Ennek révén is új területek kapcsolódhatnak be az öntözésbe.
Egy másik nagy terület előrelépését pedig az szolgálja, hogy megszületett a Digitális Agrár Stratégiához kapcsolódó intézkedési terv. Ez az ágazat 2023-ig szóló fejlesztésének menetrendje.
Azzal a lehetőséggel is éltünk – és élni is fogunk –, hogy egy-egy kiválasztott területre ráirányítsuk a figyelmet. 2019 a beporzók éve volt: mind támogatáspolitikai eszközökkel, mind szabályozási oldalról, európai uniós szinten elszánt küzdelmet folytatunk annak érdekében, hogy minél jobban segítsük a méhészeket, és ezáltal a mezőgazdaság számára – és az ökológiai egyensúly fenntartása szempontjából is – oly fontos házi méhek, a beporzók védelmét.
Feldman Zsolt: "Piaci szempontból egyetlen kritikus ágazat volt: a szőlő- és borágazat." – fotó: AM/Fekete István
A házi méhek védelme sikeres magyar javaslat volt az Európai Unióban.
Igen, a negyedik negyedévben mind a mézjelöléssel kapcsolatban, mind a támogatáspolitikai eszközök bővítése érdekében komoly javaslatot tettünk le az asztalra.
Mire irányul a külön figyelem 2020-ban?
Jövőre a termőtalajra, az ezzel kapcsolatos szakmai – és egyben szintén fenntarthatósági – kérdésekre fókuszálunk. Arra, miként lehet a termőföldet – amely a mezőgazdasági termelés nagyon nehezen megújuló erőforrását jelenti – védeni, állapotát javítani. Tehát az okszerű talajgazdálkodásra szeretnénk felhívni a gazdálkodók figyelmét, hogy olyan eszközöket, technológiai módszereket alkalmazzanak, amelyek a lehető legkevésbé terhelik a talajt.
Mondana egy példát erre?
Szakmai diskurzust szeretnénk többek között arról, hogyan lehetne előrébb haladni a forgatás nélküli talajművelésben. Szó lenne azokról az egyéb agrotechnológiai megoldásokról is, amelyek hazai viszonyok között a leginkább kímélik a talajt. A talajerő-utánpótlás kérdésében is szeretnék minél szélesebb körben tájékoztatást adni arról, hogy mi az, ami a termelésnek és a földnek is egyaránt jó.
Az országfásítási program is ebbe sorba illeszkedik? Mit értek-érnek el általa?
Ez az Agrárminisztérium egyik legfontosabb 2019-es projektje, melynek célja a hazai erdősültség növelése. Egyrészt mert az egyik legfontosabb ökoszisztéma maga az erdő. Másrészt pedig azért, mert jövedelemtermelő tevékenységet jelenthet a gazdálkodóknak a kevéssé termékeny területeken.
Támogatáspolitikánkkal ösztönözni kívánjuk a magánerdők telepítését és fenntartását. Az állami erdőgazdaságok erdőtelepítési akciói pedig példát mutathatnak valamennyi önkormányzat, civil szervezet, gazdálkodói közösség számára, hogy érdemes a jövőre gondolni, a jövőbe befektetni.
Az országfásítási program az Agrárminisztérium egyik legfontosabb 2019-es projektje, melynek célja a hazai erdősültség növelése – fotó: Shutterstock
Mennyit haladt előre az elmúlt évben a mezőgazdaság digitalizációja?
A digitalizáció elsősorban a precíziós gazdálkodás területén vált elterjedtebbé. A gazdálkodók szélesebb körét érintő szakmai közbeszédben a terményárak és a termőfölddel összefüggő kérdések után ez a leggyakoribb téma. Ma már szinte mindenki azon töri a fejét, hogyan tudna a saját gazdaságában ilyenfajta fejlesztéseket véghezvinni.
A szakma számára az a feladat, hogy ezt az érdeklődést hogyan lehet az adott gazdálkodóra, az adott üzemre, az adott területre adaptált konkrét technológiai megoldásokkal megvalósítani úgy, hogy a megvásárolt eszközök, digitális technológiák ne önmagukban álljanak, hanem a tudásalapú gazdálkodást szolgálják. Eljutni oda, hogy az összegyűjtött adatok kellő információkat nyújtsanak a gazdálkodással összefüggő döntések megalapozására.
Mekkora az előrelépés e téren?
A precíziós technológiák iránt ugrásszerűen nőtt az érdeklődés. Azon gazdálkodók száma is növekedett, akik ennek alkalmazásába belevágnak. Ám az érdeklődők és az alkalmazók közötti szakadék még mindig nagy.
„Szakmai diskurzust szeretnénk arról, hogyan lehetne előrébb haladni a forgatás nélküli talajművelésben, továbbá a talajerő-utánpótlás kérdésében is.” – fotó: AM/Fekete István
A generációváltás mekkora probléma jelenleg?
Mind több gazdálkodó fontolgatja az aktív munka befejezését, sőt ez a folyamat a következő években még gyorsulni is fog. Az a nagy kérdés, hogy ők milyen arányban lesznek képesek átadni a stafétabotot. Azt tapasztaljuk, hogy a magyar gazdatársadalom kevéssé készült fel arra, hogy egy-egy gazdaságot megpróbáljon tudatosan, lépésről lépésre átadni az utódoknak. Nagyon gyakran okoz fejtörést az is, hogy a következő generáció nem akar mezőgazdasági termeléssel foglalkozni, így a gazdaságok, termőföldek, jószágok piacra kerülnek valamilyen formában. Nagy kihívás az ágazat számára, hogy ezeket minél nagyobb arányban benn tartsuk a mezőgazdasági termelésben.
Szeretnénk jövőre még nagyobb nyomatékkal felhívni az új generáció figyelmét arra, hogy érdemes előre átgondolni, megtervezni az átadás-átvételt. Ehhez segítséget is kívánunk nyújtani.
"A magyar gazdatársadalom kevéssé készült fel arra, hogy egy-egy gazdaságot megpróbáljon tudatosan, lépésről lépésre átadni az utódoknak." – fotó: Shutterstock
Milyen segítséget?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségével (AGRYA) közösen dolgozunk egy erre vonatkozó szakpolitikai programon. Ebbe beletartozik a közös agrárpolitika eszköztárának újragondolása, fejlesztése. Áttekintjük a különböző szabályozókat is, van-e olyan akadály, probléma, amely nehézzé vagy éppen ellenérdekeltté teszi a feleket a gazdaságátadásban.
Továbbá élni kívánunk a figyelemfelhívás eszközeivel is: szeretnénk a generációváltást is fókuszba állítani 2020-ban, hogy tudatos, az érintettek által lépésről lépésre megtervezett folyamat legyen.
Mit tekint szívügyének 2020-ban?
A legfontosabb feladat a közös agrárpolitika összefogása, koordinálása és megvalósítása, hogy olyan csomagot rakjunk össze, amely egyszerre felel meg versenyképesség irányába mutató támogatáspolitikának, és a fenntarthatósággal összefüggő, általunk is vallott, de uniós oldalról még erőteljesebben megmutatkozó elveknek.
„Már formálódik a szakmai műhelyekben a mezőgazdasági adózás megújítása és az agráröröklés kérdéskörének rendezése.” – fotó: AM/Fekete István
Milyen reményekkel tekinthetnek a gazdálkodók az új esztendőre?
A támogatáspolitikánkban kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak. Ez egyaránt vonatkozik az uniós és a hazai finanszírozási formákra. Szabályozási szempontból pedig már formálódik a szakmai műhelyekben a mezőgazdasági adózás megújítása és az agráröröklés kérdéskörének rendezése. Az új év első negyedében ezek minden bizonnyal központi témák lesznek a hazai agráriumban.
A nemzeti támogatás, amely a magyar büdzséből kerül az agráriumba, hogyan alakul 2020-ban?
Nagyjából 100 milliárd forint az, amely a nemzeti költségvetésből különböző támogatások formájában eljut a gazdálkodókhoz. Ezek elsősorban az állattenyésztéshez kapcsolódnak. Nagyon új támogatási formát az európai uniós szabályozási keretei között már nemigen lehet kitalálni. Idén is csupán olyan új, csekély összegű támogatási formákat indítottunk el, amelyek belefértek ebbe rendszerbe. Mint például a méhészek jövedelempótló, a különböző zöldség- és gyümölcsszárítók működési vagy a baromfi- és sertésfeldolgozó vállalkozások foglalkoztatási költségeinek támogatása. Mindezek finanszírozására 2020-ban is számíthat a magyar mezőgazdaság.
„Munkánk 170 ezer gazdálkodó életére van közvetlen hatással, ma már jóval több a pozitív visszacsatolás.” – fotó: AM/Fekete István
Végül egy személyes kérdés: mi okoz örömöt a munkájában?
Talán az a legfontosabb, hogy pozitív visszajelzést kapjon az ember azzal kapcsolatban, amit csinál. A tárcánál végzett munka 170 ezer gazdálkodó életére van közvetlen hatással. Sokuktól kapunk közvetlen visszacsatolást a különböző fórumokon, rendezvényeken, 2010 óta nekem is sok személyes tapasztalatom van ebben. Látható és érezhető változás történt az elmúlt kilenc évben. A hagyományos magyar, erőteljesen panaszorientált gazdálkodói hozzáállás ellenére ma már jóval több az elismerő vélemény, a pozitív visszacsatolás. Ez nagyon jó, ez az, ami erős motivációt ad nekem is.
_fill_540x300_0.jpg)
