A Maróti Miklós alapította AgroVIR 13 éve indult, mára 9 országban, több, mint 1000 farm 700.000 hektár területét kezelve, világelsők a mezőgazdasági felhő alapú adatelemzésben, itthon pedig piacvezetők az agrárszektorban használható vezetői döntéstámogató szoftverükkel. A hazai és régiós terjeszkedés mellett az elkövetkező időszakban távolabbi piacok meghódítása is a céljaik között szerepel. A növekedésen túl az utánpótlás neveléséért, a következő generációk megfelelő oktatásáért is aktívan dolgoznak.
Egy folyamategyszerűsítési ötlettől a világhírig
Maróti Miklóssal, az AgroVIR Kft. ügyvezetőjével és alapítójával, valamint Szűcs-Móré Viktóriával, az AgroVIR Kft. üzletfejlesztési tanácsadójával a konferencia egyik szünetében beszélgettünk.
Justin Viktor (Agroinform.hu): 13 éve vezetik a hazai piacot, és közben zajlik a külföldi terjeszkedés is.
Maróti Miklós: Igen, folyamatosan nő a cég, egyre több gazdálkodó használja a megoldásunkat, ebből következően mind alkalmazotti létszámban, mind pedig árbevételben fejlődünk. Leányvállalatainkon keresztül Dél-Amerikában, Azerbajdzsánban és természetesen a környező országokban is vannak az AgroVIR farmmenedzsment szoftverét használó gazdaságok.
Maróti Miklós ügyvezető és alapító – fotó: AgroVIR Kft.
Azonban ehhez fontos hozzátenni, hogy egy-egy külföldi terjeszkedés nagyon sok pénzbe kerül, rendkívül nagy kihívás, és rendkívül sok energia. Hosszas előkészítést és alapos döntési folyamatot igényel egy-egy új célpiac meghatározása és elindítása.
JV: Nemzetközi szinten kit nevezne meg olyan konkurenciának, akitől tart? Akit rendszeresen figyelemmel követnek?
MM: Egy olyat tudnék mondani, akire nagyon figyelünk, az pedig a Granular az USA-ban. Őszintén, csak tőlük tartok. Az AgroVIR 5-10-szer annyiba kerül, mint a más, német, francia, amerikai, farmmenedzsment megoldások, és mégis kifizetik az ügyfelek, mert olyan szolgáltatást és funkcióskálát adunk. Vagyis itt Európában nem látunk igazi konkurenciát.
A szakképzett következő generáció fontossága
JV: Mért bukdácsol az agrárdigitalizáció? Miben látják az okokat?
MM: Ennek a konferenciának a nagy kérdése az volt, hogy a digitalizáció mennyiben segíti a generációváltást az agráriumban. Ebben nekem negatívabb tapasztalataim vannak, mint amit a konferencián hallottam, de ennek ellenére az olyan rendezvények, mint a NAK TechLab inkubátor programja, vagy az Agtech Summit, nagyban segítik a folyamatot, nagyon jó, hogy vannak, és öröm részt venni rajtuk. Fontos megjegyezni, hogy a digitális eszközök önmagukban nem oldják meg a generációváltást.
Látom azokat a napi problémákat, amivel az ügyfeleink, a gazdálkodóink küzdenek, látom, hogy milyen nehéz nekik ezt megugrani. A legnagyobb probléma általában a HR területen, illetve a vezetői hozzáállás kérdésében merül fel. Folyamatos a kínlódás, a nehézség, látják a hozzáadott értéket, de nincs, aki üzemeltesse és használja az eszközöket.
Az adatokat anonim és kumulatív módon összesítve elemzik – fotó: AgroVIR Kft.
Szűcs-Móré Viktória: Nekünk odahaza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében saját családi gazdaságunk van, gyümölcstermesztéssel foglalkozunk. Szeretem is, aktívan dolgozok benne, főképp nyaranta a betakarítási szezonban, amikor ugye az AgroVIRnél végzett munkám engedi.
A generációváltás tekintetében azoknak, akik szerencsésebbek, és van egy olyan stabil hátterük, családi gazdaságuk, amit majd folytathatnak, azt mondanám, hogy érdemes előbb kitekinteni.
Szűcs-Móré Viktória üzletfejlesztési tanácsadó – fotó: AgroVIR Kft.
Javasolni szoktam a fiataloknak, hogy egyetem után menjenek el tapasztalatot szerezni, kisebb vagy nagyobb cégekhez, hiszen sokkal nagyobb hozzáadott értéket tudnak produkálni a saját gazdaságukban, nagyobb fejlődést, növekedést tudnak elérni, ha van más szemléletük, rálátásuk.
JV: A fiatalok dinamikusak, lendületesek, értik a digitalizációt, a precíziós mezőgazdaságot, és vannak, akik szerint az idősebbeknek talán nehezebb az új mentalitásra átállni. Megújul a komplett infrastruktúra, új ökoszisztéma épül ki, amibe bele kell helyezkedni.
MM: Lehet, hogy így tűnik Budapestről, de ez nem így van. A magyar mindennapokban legalábbis nem. Ez egy hosszú folyamat. Az AgroVIR-nél a mi megoldásunk bevezetése a legjobb esetben három hónap, de van, hogy egy szeletével másfél-két évig dolgozunk. Nem repkednek még drónok mindenütt, ez még nem a gyakorlat része, még nagyon az elején vagyunk a digitalizációs folyamatnak. Igen, fejben kell átállni, de én nem ezt látom a fő gondnak.
Visszacsatolnék a generációváltásra én is: Viktória a Corvinuson végzett, dolgozott a NAK-nál is, de ha nem lenne az AgroVIR, ő már a pénzügyi szektorban lenne. Már elkezdett azon a területen dolgozni, amikor visszacsábítottuk. Vagyis, ha a fiatalok kihívással, új dolgokkal találkoznak egy konkrét példán keresztül, akkor vissza lehet hozni őket az agrárszektorba, és utána itt is maradnak, azonban fontos, hogy a szükséges támogatás mellett teret engedjünk nekik. Ha beszerzünk néhány új, digitális eszközt, veszünk drónokat a fiatalok számára, de nem vesszük őket komolyan, és nem hagyunk valódi teret számukra, a bevonásuk és a generációváltás nem lesz sikeres.
Agrovirtus digitális esettanulmány verseny
Az AgroVIR indította útjára az Agrovirtus kezdeményezést is, ami egy digitális esettanulmány verseny egyetemistáknak. Egy apró lépés az utánpótlás kérdés kezelésére.
JV: Mit takar ez a verseny pontosan? Honnan jött az ötlet?
MM: Az agrár felsőoktatásnak gyakorlatorientáltabbnak kellene lennie, erősebb piaci kapcsolatokat kellene kiépíteni. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) új irányváltásának éppen ez az egyik kulcseleme. Egyértelműen érződik a jó irány. Mi azzal járulunk hozzá a megoldáshoz, hogy elindítottuk az Agrovirtus versenyt, amelynek során három-négy fős csapatoknak kell végigvinniük egy termelési évet. A hallgatóknak mindent szimulálniuk kell az AgroVIR szoftverben, gyakorlati feladatokkal kell szembenézniük, majd pedig a legjobb csapatoknak egy döntőn is meg kell mérettetniük magukat.
Az Agrovirtus versenyen hallgatók mérik össze mezőgazdasági tudásukat – fotó: AgroVIR Kft.
A legjobb tíz csapat bekerül az Agrovirtus Akadémiára. Ez egy háromnapos bentlakásos rendezvény, ahol reggeltől estig coach-ok, mentorok, élelmiszeripari cégek vezetői és tulajdonosai, agrártermelő cégek vezetői segítenek fejleszteni a fiatalok prezentációs készségeit, felkészítve őket arra, hogy hogyan hajtanának végre saját maguk tőkebefektetést egy konkrét gazdaságban. Ezek után pedig jön a döntő.
Az Agrovirtus azonban nem kizárólag az AgroVIR érdeme. A gödöllői egyetem a kezdetektől segített, csak úgy, mint az Agrárkamara, a T-systems, a Syngenta, és 2021-ben már a Bayer is. Azt gondolom, hogy ez olyan jó agrárkooperáció, amelyben részt vesz az Agrárminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és nagyon jó iparági összefogás valósul meg.
Nagyon büszke vagyok, és nem gondoltam volna, hogy az Agrovirtussal idáig eljutunk. 98 külföldi hallgatónk volt Németországból, Mexikóból, Egyiptomból, Afrikából is, sok országból, nagyon sok helyről.
Az adat önmagában nem érték
JV: Miben tudnak Önök mást nyújtani, miben rejlik az előnyük?
MM: Mi az AgroVIR-nél unikális pozícióban vagyunk. A legjobb tudomásunk szerint a világon, vagy minimum a nyugati világrendben egyedülállók vagyunk azzal, hogy mi 2008 óta csak úgy kötünk szerződést az ügyfeleinkkel, hogy anonim és kumulatív módon összesítve elemezzük az adataikat, eltávolítva mindent, ami adott cégre utalna.
Korábban a partnernek nem voltak elemezhető, tisztítható és egységesített adatai – fotó: AgroVIR Kft.
Ez olyan részletezettségű adatokat, információkat biztosít a gazdálkodás paramétereiről, ami még a nagy mezőgazdasági multiknak sincs meg. Annak idején, amikor a Syngenta Internationallel megkezdtük az együttműködést, láttuk, hogy bár volt a munkában adatelemzés, de valójában a partnernek nem voltak elemezhető, tisztítható és egységesített adatai. Ugyan még folyamatosan fejlesztünk BI riportjainkat, de kollégáink egyre mélyebbre ássák magukat a big data elemzésekben és dolgozunk a mesterséges intelligencia mezőgazdasági adaptálásán, fejlesztésén.
Mi benchmarkot, és KPI-t szolgáltatunk, mert ezeket érti a termelő. Feldolgozzuk az adatot, és például azt mondjuk: "Figyelj, te, aki ilyen és ilyen terméshozammal dolgozol, hasonló csapadékviszonyok között az átlagnál több műtrágyát használsz fel. Több hatóanyagot. Többször mész ki talajművelésre."
Az AgroVIR rendszerben az inputanyag-árak is megjelennek, így erősebbé válik a termelők alkupozíciója – fotó: AgroVIR Kft.
A legjobb mezőgazdasági gyakorlatot digitálisan meg tudjuk osztani a termelők között. Az AgroVIR rendszerben megosztjuk például azt, hogy mennyibe került az inputanyag. Nem mondjuk meg, hogy mikor, kitől és ki vette, de látható lesz, hogy mi volt a legalacsonyabb és legmagasabb beszerzési ár, és így sokkal erősebbé válik a termelők alkupozíciója. Már három vagy négy éve van adatbázis üzletágunk, kidolgoztunk egy adatminőségi mutatót és hetente díjazzuk az ügyfeleinket, attól függően, hogy melyikük hol tart ebben az értékelésben, rangsorban.
|
Kiállító partnerek: Tomelilla Kft. Magtár Kft. Creatiger Kft. Stallprofi Kft. DYNTELL Magyarország Kft. Valkon 2007. Kft. Holstein Genetika Kft. Simplexion ISM Technology Kft. DUPLITEC Kft., HÁRI TECH Kft. Senit Kft. HRP Europe Kft. Bayer Hungária Kft. KABAGRO Kft. GrECo Hungary Kft. Kertcenter Kft. Agrofeed FMC Agro STRAUTMANN Kft. Noran-Tech Kft. AgroPilot Kft. T-MARKT Kereskedőház Kft. Väderstad AgroVir, PhylazonitABZ Drone Kft. Precision Planting LLC VulcanAgro, BASF Digital Farming GmbH (Xarvio) AXIÁL Kft. KITE ZRt. Pannónia Bio Zrt.
_fill_540x300_0.jpg)
