Dudits Dénessel, az MTA rendes tagjával, genetikus-agrármérnökkel nyolc hónappal a Precíziós nemesítés – Kulcs az agrárinnovációhoz című tanulmánykötet bemutatása után ismét találkoztunk a Magyar Tudományos Akadémián.
Mi történt a genomszerkesztés általi növénynemesítés elfogadását illetően 2017 májusa, az erről szóló könyv megjelenése óta?A legfontosabb fejlemény még mindig a tudomány keretein belül maradt: született egy hazai állásfoglalás a precíziós nemesítésről. Az MTA élettudományi osztályai által támogatott előterjesztést Kosztolányi Györggyel és Venetianer Pállal, az MTA rendes tagjaival együtt készítettük, amelyet november 28-án ellenszavazat nélkül fogadott el az MTA elnöksége.
Ezzel lényegében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) tavaly márciusi állásfoglalásához csatlakoztunk, amely ésszerűbb, a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó szabályozást sürgetett.
Melyek az állásfoglalás legfontosabb megállapításai a módszer elfogadását, illetve elfogadtatását illetően?
Az MTA állásfoglalásnak van egy mezőgazdasági, növény- és állatnemesítési; egy orvosi és egy mikrobiális fermentációs biotechnológiai célterülete.
Ha agrárszempontból nézzük, az a legfontosabb, hogy kimondja: a genomszerkesztésből származó nemesítés termékei nem tekinthetők genetikailag módosított szervezetnek (GMO-nak), amennyiben nem történt idegen gén beépítése. A precíziós nemesítési eljárás során ez így van, csupán a kiválasztott saját célgén egyik specifikus építőelemét cserélik ki, ezzel érik el a kívánt hatást. Tehát mivel ez
idegen DNS beépítése nélkül történik, ezért az így nemesített növényt, állatot nem indokolt GMO-ként kezelni.
Mi hozna áttörést a technológia elfogadásában? Mire várnak, mire kell még várni?
Látva a megjelenő tudományos eredmények egyre növekvő számát, az egyes országok szakmai szempontú szabályozási rendszereit, Európa is lépéskényszerben van, hogy az agrárium és a környezetvédelem érdekeit szolgáló döntéseket hozzon. Jegyezzük meg, hogy ennek hiánya csak Európában okoz problémát. Amerikában, Kínában minden gond nélküli gyakorlat a genomszerkesztés. Van európai ország, amely kifejezete a technológia iránti nyitottságát. Svédország már nyilatkozott, hogy az ilyen eljárással nemesített növények nem GMO-k.
Dudits Dénes akadémikus: "Magyarország elsődleges érdeke, hogy a precíziós nemesítés nyújtotta innovációs eredményeket a magyar gazdák is hasznosíthassák, és a hazai kutatások segítsék ezt a folyamatot." – fotó: Agroinform.hu
Gazdaságossági szempontból a fő probléma az, hogy a GM-növények termesztésének és termékeinek engedélyeztetési költsége meghaladja a százmillió dollárt. Ha a precíziós nemesítésből származó fajtákat GMO-nak tekintené az EU, akkor jelentős versenyhátrányba kerülnének az uniós gazdák.
Egyébként a GMO-król megjegyezném, hogy most már nemcsak a tudományos tények, hanem az élet, az elmúlt 10-12 év gyakorlata is igazolta, hogy a GM-termékek fogyasztása, használata nem jelent semmiféle kockázatot. Legalábbis azoké, amelyeket engedélyeztek. A számok önmagukért beszélnek: eddig a világon 110 milliárd haszonállatot etettek GM-takarmánnyal, minden egészségügyi és hozamprobléma nélkül. Ebben tulajdonképpen hazai tapasztalat is van, hiszen Magyarország évente 600 ezer tonna GM-szóját importál.
Pedig az alaptörvény tiltja, nem?
Ez az egyik ellentmondása a dolognak. E hosszú idő alatt sem lehetett a GM-szója negatív hatásait tapasztalni. Sőt, az állattenyésztés gazdaságossága sokkal jobban biztosítható ezzel a fehérjeforrással, mint a hagyományos GM-mentes szójával, ami lényegesen drágább. Beszédes adat, hogy 2016-ban 185 millió hektáron termesztettek GM-növényt a világon. Az 1996-ban mért egymillió hektárról 20 év alatt következett be ez az irdatlan növekedés. Vajon miért termesztik a gazdák ezeket a fajtákat? Követik érdekeiket és hasznukat.
Visszatérve az MTA állásfoglalására: van-e valamilyen reakció? Egyáltalán kinek a reakciójára várnak?
A kormányzati állásfoglalás feltehetőleg nagyon nagymértékben függ az uniós állásfoglalástól. Az unió pedig az Európai Unió Bírósága határozatára vár.
Ez mikorra tehető?
Nem lehet tudni, a bíróság malmai lassan őrölnek. Hírlevelünkben olvasható az ezzel kapcsolatos jogászi analízis. Az eredmények ellenére a GMO-kérdésben a vita még nyitott. Ugyanakkor az iránymutató uniós GMO-definíció kivételt tesz három nemesítési módszer: a mutagenezis, a sejtfúzió (protoplaszt fúzió) és a poliploidizáció esetében. A genomszerkesztés, a precíziós nemesítés pedig nem más, mint irányított mutagenesis. Tehát a jelenlegi EU direktíva szerint az ilyen termékek mutációs események, és ezért nem tekintendők GM-szervezeteknek.
Ha ezt elfogadott uniós törvény rögzíti, akkor miért a tanácstalanság a szabályozásban?
Nem tudni, vannak érdekcsoportok, amelyek eddig is az innovatív eredmények elhiteltelenítésén fáradoztak. Az európai tudományos akadémiák épp ezért kérik a tudományos állásfoglalás hivatali, Európai Bizottság általi megerősítését. Ez megkönnyíti majd a magyar kormányzati állásfoglalást is.
Milyen előnyök származnak a precíziós nemesítésből?
Nagyon fontos, hogy ezekkel a módszerekkel nagyobb hatékonysággal lehet olyan fajtákat előállítani, amelyek szerepet játszhatnak a mezőgazdaság és a környezetvédelem aktuális gondjainak mérséklésében. Gondoljunk csak a tavalyi aszály okozta jelentős vesztességekre. Míg a hagyományos nemesítés során, egy keresztezést követőn, a lejátszódó genetikai folyamatok véletlenszerűek, addig az új technológiák lehetővé teszik például, hogy a milliárdnyi nukleotid (a DNS építő elemei) közül egyet célozzon meg a nemesítő, és megtervezett módon alakítsa ki a kívánt tulajdonságot. Olvashattunk már genomszerkesztési közleményt szárazságtoleráns kukorica előállításáról.
"Ezekkel a módszerekkel nagyobb hatékonysággal lehet olyan fajtákat előállítani, amelyek szerepet játszhatnak a mezőgazdaság és a környezetvédelem aktuális gondjainak mérséklésében." – fotó: Agroinform.hu
Hol állították elő ezt a kukoricát? Magyarországon?
Az említett közlemény a Pioneer cég kutatóitól származik. Bizonyára érdeke lenne a magyar gazdáknak, hogy ilyen hibrideket is használhassanak. De a sor folytatható például a vírusellenálló uborka, vagy a lisztharmatrezisztens búza tenyészanyagokról szóló beszámolókkal.
Genomszerkesztéssel előállított lisztharmattoleráns búza. Olyan új növényfajtákra lesz szükség, amelyekkel környezetbarát módon lehet garantálni a termésbiztonságot – fotó: Zhang et al., The Plant Journal (2017) 91, 714.
Az állattenyésztéssel kapcsolatos eredmények világviszonylatban még közelebb vannak a gyakorlati bevezetéshez. A sertés reproduktív és légzőszervi szindrómáját okozó vírussal szembeni ellenállóságot célzott mutagenezissel már kialakították. A tojásallergia tüneteit okozó ovalbumin fehérje génjének az elhallgattatásával csökkenthetők az ellergiás reakciók, erre is van már megoldás.
Figyelmet érdemel, hogy Magyarországon a gödöllői Biotechnológiai Központban Hiripi László vezetésével olyan ígéretes genomszerkesztési kutatások folynak, amelyek eredményeképp a házinyulak hústömegét lehetett növelni.
A precíziós nemesítés nagyon fontos vonulata a betegségmegelőzés is. Erre is mondok egy példát. A chips, a sült burgonya készítésekor a magas hő hatására rákkeltő anyag, egy akrilamid nevű vegyület képződik. Ennek szintjét genomszerkesztéssel a hatodára lehetett csökkenteni a burgonyában.
Ez tudomány vagy már gyakorlat is?
Ez már gyakorlat közeli, bár ne felejtsük el, hogy a molekuláris módszerekkel előállított szervezetek, nemesítési alapanyagok és a fajta megszületéséig ki kell állniuk az értékelések egész sorát.
Személyesen milyen kutatásban vesz részt?
Nagyon komoly metodikai fejlesztés is zajlik a világban. Mi ebbe kapcsolódtunk be. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetében azt vizsgáljuk, hogy a kukorica génszerkesztése során hogyan lehet a hatékonyságot növelni. Ehhez tudni kell, hogy a gének, a DNS kettős spirál fehérjékkel becsomagoltan található a sejtmagban. A kukoricának 2,2 milliárd nukleotidja, tehát DNS-építőeleme van. Ezek között kell megtalálni azt az egyet, amit meg akarunk változtatni. Könnyen belátható, hogyha a DNS-fehérje komplex nyitott, akkor a szerkesztést végző molekula sokkal könnyebben meg tudja találni azt a célszekvenciát, ahol a módosítást, a nukleotid cseréjét akarjuk csinálni. Erre dolgoztunk ki technológiát, és már megjelent az ezt igazoló tudományos közleményünk is. De folynak olyan kutatásaink is, amelyek célja a kukorica szárazságtűrésének javítása.
A világ más részein mire jutottak a génszerkesztési, precíziós nemesítési módszerekkel? Van-e köztük európai ország?
Svéd kutatók genomszerkesztésből származó káposztamenüről közöltek képet. A legelőrehaladottabb kutatási eredményeket egyébként a nagy világcégek könyvelhetik el. Ugyanis érdekük, hogy a GMO-ellenség miatt azokat a GM növényeket, amelyek gének beépítésével készültek, kiváltsák genomszerkesztéssel, idegen gének beépítése nélküli változatokkal.
A közlemények tanúsága szerint a genomszerkesztési kutatások igen aktívak az Egyesült Államokban, de kiemelt figyelmet érdemel a kínai K+F tevékenység ezen a területen. Mi is kérünk a kínai kollégáktól kísérleti anyagokat.
Milyen jövőt lát a génszerkesztés előtt?
Meggyőződésem, hogy a hatékonyság és a versenyképesség nagyon erős húzóelemnek bizonyul, bár társadalmi elfogadottság és tudományos alapokon nyugvó szabályozás nélkül ez az innováció is – mint a génbeépítés – zsákutcába kerülhet. De előbb-utóbb új növényfajtákra lesz szükség, amelyekkel a klímaváltozás körülményei között is garantálni lehet a termésbiztonságot.
Maga a precíziós mezőgazdaság is meg fogja követelni a technológiára optimalizált növény- és állatfajtákat. Ezeknek a kinemesítése a genomszerkesztés módszerével sokkal biztonságosabb, gyorsabb, és kevesebb pénzbe is kerül.
Vegyük például a műtrágyahasználatot. A precíziós növénytermesztés szelektíven egy adott területre annyi és olyan műtrágyát szór ki, amennyit a tápanyagtérkép mutat. Így például foszfort csak oda juttat, ahol hiányzik ez a tápelem. De a termés attól is függ, hogy a növény milyen hatékonysággal használja fel a csökkentett hatóanyagot. Ha olyan növényeket nemesítünk, amelyek a foszfort hatékonyabban hasznosítják, akkor még eredményesebbé válhat a precíziós mezőgazdaság.
|
