A gabonapiaci szakértőket meglepte az információ, miszerint az eddig hittnél lényegesen nagyobb ütemben sikerült exportálni a búzát, így van esély arra, hogy nem kell egy hatalmas készlettel várnia a raktáraknak az aratásból bejövő terményt. A búzaexport felélénkülése okozta örömöt azonban beárnyékolják a nyomott árak.
„Hiába volt az elmúlt hetekben búzaár-emelkedés a világ gabonatőzsdéin, ennek nálunk nincs hatása" – nyilatkozta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Elmondta, hogy a gazdálkodók hosszabb ideje nagyjából ugyanazokról az árakról számolnak be.
Csősz Tibor szerint a magyarországihoz hasonló nyomott árak a jellemzőek Romániában és Lengyelországban is – fotó: pixabay.com
Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint április első hetében még 65,7 ezer forint volt az áfa és szállítási költség nélküli termelői árra az étkezési búzának, két héttel később már 500 forinttal alacsonyabb árat mutatottak ki. Csősz Tibor szerint a magyarországihoz hasonló nyomott árak a jellemzőek Romániában és Lengyelországban is, ami valószínűleg Ukrajna közelségéből adódik és regionális probléma.
Sok helyről érkeztek olyan információk is, hogy rosszak voltak az időjárási feltételek, sokszor előfordult, hogy nem érkezett meg a beígért eső. Bár lokális csapadékok voltak, de a helyi esőknek nincs országos hatása.
Az elvártnál kevesebb tőszámmal érnek a búzák – fotó: pixabay.com
"Körülbelül három héttel előzi meg az érésben az ilyenkor szokásos állapotot az őszi búza" – mondta Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Bár külsőre jól mutatnak a vetések, de szakértők szerint az elvártnál kevesebb tőszámmal érnek a búzák. Szokatlanul korán indult a növény virágzása is, ez viszont azt jelenti, hogy egy viszonylag hosszú időszak kimaradt az érésből, és most még csak találgatni lehet, hogy ennek a búza beltartalmára milyen hatása lesz majd. Nagyon nem mindegy, hogy ebből a szempontból milyen lesz a végeredmény, hiszen a tavalyi termésből is csak a kiemelkedő minőségű tételeket lehetett jó áron eladni.
A malomipari cégek a következő szezonban is mintegy 1,1 millió tonna búzát használhatnak fel – fotó: pixabay.com
Megkönnyebbülést hozhat a piacon, hogy a vártnál sokkal nagyobb ütemben sikerült exportra juttatni a búzát, mint ahogyan azt remélték. Lakatos Zoltán számításai szerint a jelenlegi szezonban – ami tavaly július 1-jétől idén június 30-áig tart – így akár 3-3,2 millió tonna búza is kimehet, így az átmenő készlet is a korábban várt egymillió tonna fele, vagy annál is kevesebb lehet.
Így kisebb mennyiség fogja nyomni a piacot, nagyobb esély lesz a jobb árak elérésére az idei termés áruba bocsátásakor.
Lakatos Zoltán elmondta, hogy a malomipari cégek a következő szezonban is mintegy 1,1 millió tonna búzát használhatnak fel, és mivel valamennyivel nőtt a takarmányipar igénye is, összességében kicsit több lehet a belföldi felhasználás.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
