Az Európai Unió az elmúlt években óriási lemaradásokat halmozott fel a versenyképesség terén és lassan kiszorul a korábbi hagyományos exportpiacairól is – a helyét pedig nem más, mint az az Oroszország veszi át, amellyel szemben megszorítások ezreit vezette be  – írja a vg.hu.

búza

Mint írják, az orosz termények térfoglalása miatt az Európai Unió (EU) búzakivitele a 2023/2024-es, adott évek július–június közötti időszakát átölelő gazdasági évében az előrejelzések szerint jelentős visszaesést fog szenvedni.

Áprilisra mintegy kétmillió tonnával 34,5 millió tonnára csökken a kivitel, aminek az a magyarázata, hogy a régió Afrikában és a Közel-Keleten piaci részesedést veszít Oroszországgal szemben – hívta fel a figyelmet a legfrissebb előrejelzésében az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériuma (USDA).

Miközben a saját külpiacainkat elveszítjük, a belpiacunkat átadjuk Ukrajnának

Az elemzés szerint Észak-Afrika, a Szaharától délre fekvő Afrika és a Közel-Kelet tekinthető az uniós búza vezető piacainak. Mint kiderült, a vizsgált gazdasági év első hét hónapjában az előző év azonos időszakához képest az Észak-Afrikába irányuló szállítások 25 százalékkal csökkentek, míg a Közel-Keletre irányuló szállítások több mint 60 százalékkal estek vissza.

Az Európai Unió ezen régiókban óriási versenyben áll az orosz búzával. Oroszország rekord búzakészletekkel rendelkezik, ami továbbra is versenyképesebbé teszi az exportját az EU-val szemben, a változatlan szállítások pedig ebben a hónapban egymillió tonnával 52 millió tonnára emelik az orosz exportprognózist

– mutatott rá az USDA.

Szaúd-Arábia hagyományosan az uniós búza egyik legfontosabb piacának számít, itt az EU a 2019/20-as évet megelőző öt évben csaknem 95 százalékos piaci részesedést szerzett. Viszont a 2023/24-es időszakban csökkent a búza iránti kereslet Szaúd-Arábiában, mert a magas hazai beszerzési árak miatt nőtt a hazai termelés, illetve a kormányzati vevő, a Globális Élelmiszerbiztonsági Hatóság (GFSA) importpreferenciái az uniós búzáról az orosz búza felé tolódtak el.

A GFSA  a beszerzéseket nemzetközi tendereken keresztül végzi, ezeken a pályázatokon pedig az orosz búzaszállítások egyre versenyképesebbé váltak, és kiszorították az Európai Uniót mint első számú beszállítót.

Az orosz térnyerés Algéria esetében is nyilvánvaló

Még 5 évvel ezelőtt az EU 85 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett Algériában, de  azóta a kormány igyekezett diverzifikálni a kenyérbúza-beszállítókat. Mivel Algéria 2020-ban módosította búzaimport-korlátozásait, és megemelte a megengedett rovarkárosodott gabona arányát, ez lehetővé tette a fekete-tengeri eredetű importot, így az Algériába irányuló orosz búzaexport jelentősen bővült.

Az Európai Bizottság intézkedéseinek negatív voltát jól fémjelzik az egyes piacokon kialakult árak is, hiszen jelenleg a világon legkevesebbet az uniós gazdáknak fizetnek a terményükre.

Ráadásul a kialakult helyzetre a jelenlegi felállásában az Európai Bizottság nem tudja a megfelelő megoldásokat, éppen a héten jutottak arra a döntésre az Európai Parlament baloldali képviselőivel, hogy – bár némi szigor mellett – de továbbra is ráeresztik az ukrán terményeket az uniós piacra.

Ez az uniós gazdák számára az árak tekintetében nem sok jót jelent, a fogyasztóknak pedig a minőség szempontjából jelenthet kockázatokat. Már volt több olyan eset is, amikor ki kellett vonni ukrán árutételeket a piacról, mert a háborúban álló keleti szomszédoknál semmilyen kritériumot nem támasztanak a termelőkkel szemben a termelés élelmiszer-biztonságot érintő kérdéseiben.