Interjú Reng Zoltánnal.
Általában egységesen bioüzemanyagokról beszélünk, de ezen belül két szereplő van, a bioetanol és a biodízel. A két termék riválisa egymásnak?
Iparági szinten nem, hiszen a bioetanol a benzin egy részét hivatott kiváltani, a biodízel pedig a gázolaj kiváltója lehet. Így a két termék igazából a teljes közlekedési szektort fedi le, ezért is szoktuk egyben emlegetni őket, amikor a közlekedésüvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsájtásának csökkentéséről beszélünk a bioüzemanyagok nagyobb bekeverési arányának növelésével. Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy a bioetanol ÜHG megtakarítása jobb, mint a biodízelé.
Európa-szerte egyre több országban növekedik a bioüzemanyagok bekeverési aránya, míg hazánkban továbbra is 5%-os ez az arány.
Van esély arra, hogy ez a szám nálunk is emelkedni fog?
Először is érdemes tisztázni, hogy az 5% bekeverési arány valójában 3% is lehet, hiszen 5 alatt 5%-os bekeverési arányról, 5 és 10% között pedig 10%-os bekeverési arányról beszélünk. Hazánk világviszonylatban is bioetanol nagyhatalomnak számít, az egy főre jutó bioetanolgyártásban a harmadik helyet foglaljuk el USA és Brazília után, Európában pedig élen járunk ebben az iparágban. A hazai gyárak kapacitásuk 100%-át kihasználják, tehát alapanyagban nincs hiány.
Akkor minden adott ahhoz, hogy növeljük az üzemanyagokban a bioüzemanyagok részarányát.
Igen, de ehhez jogszabálymódosításra van szükség. Azt, hogy milyen üzemanyagok jelennek meg a benzinkutakon, mit tankolhatnak az autósok, minden esetben a szabályozó szervezet dönti el. Hazánkban – Európa több országával ellentétben – jelenleg még nem született olyan döntés, mely szerint a jelenlegi arányon változtatnánk.
Az Európai Unió tagállamai csak egy szigorú szabályozás mentén hozhatnak döntést a bekeverési arányokról. 2009 január elsején lépett életbe az a rendelet, mely 2020-ig szabályozza a bioüzemanyagok, illetve az összes megújuló energia felhasználását. 2021 és 2030 közötti időszakra új direktíva született, ami azt jelenti, hogy 2021 január elsejétől legfeljebb csak annyi bioüzemanyagot használhatnak fel az egyes tagállamban, amennyit 2020-ban ténylegesen felhasználtak.
Összegezve, ha hazánkban marad az 5%-os bekeverési arány, nem növekedik az elkövetkező egy évben, akkor ezen utána tíz évig nem lesz lehetőségünk változtatni. Elmondhatjuk, hogy az utolsó pillanatban vagyunk a változtatáshoz.
Jelenleg hány EU tagállam él a magasabb bekeverési aránnyal?
Eddig 7 államban került bevezetésre az E10 nevezetű üzemanyag, mely 10% megújuló komponenst tartalmaz. Franciaország, Belgium, Németország, Románia, Bulgária, Litvánia és Finnország mellett egyre több ország, köztük Hollandia és Anglia is tervezi, hogy még idén bevezetik az E10-et.
Azt is érdemes azonban megjegyezni, hogy az E10 bevezetése nélkül Magyarország nem fogja tudni teljesíteni a 2020-as évre az EU-s jogszabályok alapján elérendő kötelező megújuló energia felhasználási arányt (RES-T) a közlekedésben. A hazai alapanyag és a nemzetközi színvonalú feldolgozóipar miatt az első generációs bioüzemanyag a legolcsóbb és költséghatékony módja az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátás-csökkentésének a közlekedési szektorban.
A fosszilis energiahordozók felhasználásával ugyanis környezetünket nagymértékben károsítjuk, a klímaváltozás ellen vívott harcban a megújuló energiaforrások jelentik a jövőt, hisz a globális felmelegedésről nem lehet jövő időben beszélni, hatásait naponta érezhetjük, a mezőgazdaságban is jelentős problémákat okoz.
.jpg)
Az E10 bevezetése nélkül Magyarország nem fogja tudni teljesíteni 2020-ig az EU által előírt megújuló energia felhasználási arányt – fotó: Shutterstock
Milyen mennyiségű bioetanol kerül ki a hazai gyárakból?
Az EU-ban előállított etanol 17%-át hazai biofinomító üzemek állítják elő, a két legnagyobb bioetanol gyár (Pannonia Bio Zrt. & Hungrana Kft.) hozzávetőlegesen 2,2 millió tonna Magyarországon termesztett takarmánykukoricát dolgoz fel éves szinten, amelyből együttesen 680 millió liter fenntartható bioetanolt, és a bioetanol melléktermékeként képződő magas fehérjetartalmú GMO-mentes takarmányból 590.000 tonnát állítunk elő. Az etanol és a takarmánygyártás egyaránt egymást erősítik (és csökkentik az EU és a régió import szója függőségét), a GMO mentes takarmánnyal pedig biztosíthatjuk, hogy az állattartás versenyképessége hosszú távon megmaradjon.
Milyen a megítélése a bioüzemanyagoknak?
Sok éven keresztül rengetegen támadták a bioetanolgyártást hazánkban, ám az utóbbi 4-5 évben bebizonyosodott, hogy ezek a vádak, illetve ellenérvek egyáltalán nem valósak.
A magyar kukoricából készült etanol például 70%-al kevesebb ÜHG kibocsátású, mint a tisztán fosszilis üzemanyag, gyártásakor ugyanolyan mennyiségű GMO mentes fehérjetakarmány keletkezik és nem veszi el a kukoricát más ágazatok elől.
Így Magyarországon szinte már mindenki elismeri az etanol pozitív tulajdonságait és hozzáadott értékeit. Itthon átlagosan évi 7-8 millió tonna kukoricát termesztenek, viszont a belföldi igény 4-4,5 millió tonna körül mozog attól függően, hogy az állattartás mennyi kukoricát dolgoz fel. Tehát a megtermelt hazai mennyiség kicsit több mint a felét veszi csak fel a hazai piac, ennek az az oka, hogy az állattartás és a takarmányipar nem tudott olyan mértékben fejlődni, mint ahogyan azt szerettük volna. Így a kukorica egy jelentős részét feldolgozatlanul, hozzáadott érték nélkül külföldre exportálják a termesztők.
Összességében elmondható, hogy az E10 bevezetése a hazai kutakon új piacokat nyitna meg, tovább erősítené Magyarország bioüzemanyag nagyhatalom státuszát, biztos bevételhez juttatná a hazai kukoricatermelőket és költséghatékonyan járulna hozzá a kötelező megújuló energia célok eléréséhez.
_fill_540x300_0.jpg)
