"A zsellér a késő középkori és újkori parasztság alsó rétegéhez tartozó személy, aki nem rendelkezett saját kezelésben lévő földdel, ezért pénzbeli és terménybeli fizetésért végzett munkát a gazdaságokban." A Wikipédia így határozza meg a zsellér fogalmát – úgy tűnik, a történelem valóban ismétli önmagát, mert Magyarországon ma földéhség alakult ki. Aki bővülne, fejlődne, nem tud, mert kevés a mobilizálható nagy földterület. Ha mégis találni eladó birtokot, az általában 1-2, maximum 10 hektáros, ez pedig nem perspektíva – az ennél nagyobbakat már korábban olcsóbban megszerezték a nagy gazdálkodók, vagy a spekulánsok, akiknek az az érdekük, hogy az árakat minél magasabbra tornázzák. Ebben a helyzetben a kicsik továbbra is kicsik maradnak, akinek pedig egyáltalán nincs földje, annak jó eséllyel mostanában nem is lesz. S akkor még arról nem is beszéltünk, hogy horror árak alakultak ki úgy a termőföld-értékesítés, mint a bérlés vonatkozásában.
A KSH egyelőre a 2022-es adatokat tette közzé, e szerint akkor egy hektár szántó 2 050 300 forintba került – azóta ez biztosan nem lett kevesebb. Ha azt nézzük, hogy 2009-ben még 491 ezer forintért lehetett szántót venni. 2021-ben egy hektárért átlagosan 1 869 800 forintot kértek, tehát az áremelkedés 10 százalék feletti volt. Az ország mindegyik régiójában nőttek az árak, a legnagyobb mértékben, közel 18 százalékkal Észak-Magyarországon. A gyepekért is egymillió forint feletti árat kértek (ezek szerepe most felértékelődött az új támogatási rendszerben, így várhatóan még szélesebbre kell nyitni a pénztárcát), a szőlőültetvények és a gyümölcsösök hektáronként 3-3 millió forint körüli áron vásárolhatók – utóbbinál volt a legmagasabb a drágulás mértéke az egy évvel azelőttihez képest, csaknem 20 százalék.
A legdrágábban Tolnában, a legolcsóbban Zala vármegyében juthatunk szántóhoz – forrás: Pixabay
A legdrágább a szántó Tolna vármegyében, 2 677 200 forintot kérnek el hektáronként, utána Békés, majd Hajdú-Bihar következik. A legolcsóbban Zalában, 1 415 700 forintért lehetett tulajdonhoz jutni.
2022-ben az értékesített termőföldek területe 18%-kal csökkent az előző évhez képest. Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 0,9%-a, összesen 59 ezer hektár cserélt gazdát. A magasabb árak ellenére a 2022-ben keletkezett forgalmi érték 12%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Baranya, Zala, Tolna és Vas vármegye kivételével minden vármegyében csökkent az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva. Az értékesített terület nagysága Heves, Fejér és Csongrád-Csanád vármegyében csökkent leginkább (38, 38 és 32%-kal).
A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett (6600, 6400, 4800 és 4100 hektár). A többi vármegyében a termőföldforgalom 2022-ben nem érte el a 4000 hektárt.
Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2022-ben Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, egyaránt 1,5%. Baranya vármegyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,5%-a cserélt gazdát.
Nem olcsó mulatság ma földet venni, de értékállóbb, mint például a gépvásárlás – forrás: KSH
Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján:
- minden vármegyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében adták el a legtöbbet (3700 hektár);
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében értékesítették a legtöbb erdőt (1700 hektár);
- Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is több mint 1000 hektár gyep került forgalomba (1100 és 1100 hektár);
- a legtöbb szőlő Bács-Kiskun (300 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében cserélt gazdát (500 hektár).
Az összes értékesített terület döntő részét (62%-át) – a korábbi évekhez hasonlóan – a szántó tette ki, azonban részesedése évek óta csökken. Az erdő 21, a gyep 13, a szőlő és gyümölcsös 3,7%-os arányt képviselt a forgalomból. Szántóból 24, szőlőből és gyümölcsösből 38, gyepből 17%-kal kisebb, míg erdőből 21%-kal nagyobb területet adtak el 2021-hez képest.
A drágulás uniós tendencia. A rendelkezésre álló adatok alapján 2021 és 2022 között a legnagyobb mértékben Észtországban (31%), Bulgáriában (22%), Csehországban (22%) és Szlovákiában (20%) emelkedett a szántó ára. Azonban a tagállamok nagy részében 10%-nál kisebb mértékű volt a drágulás.
Vármegyénként is jelentős különbség lehet – forrás: KSH
A bérleti díj hektáronként 81 ezer forint körül alakult, ami azt jelenti, hogy a területalapú támogatást bőven elvitte a bérleti díj. Itt is 12 százalékos emelkedést tapasztalunk az egy évvel korábbi 72700 forinthoz viszonyítva.
Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (53%). A gyepterületek 40, a szőlőterületek 21, a gyümölcsösök 22%-át használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (55%), Fejér (52%) és Tolna vármegyében (51%) volt a legmagasabb 2020-ban.
2022-ben a szántó átlagos éves bérleti díja Nógrád kivételével minden vármegyében elérte a hektáronkénti 60 ezer forintot. Heves vármegyében 27, Zala vármegyében 23, Vas és Veszprém vármegyében 18%-kal haladta meg az előző évit. Az emelkedés mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,2%), Baranya (5,9%) és Csongrád-Csanád vármegyében (7,1%) volt a legkisebb.
A szántó átlagos éves bérleti díja Hajdú-Bihar, Tolna és Békés vármegyében volt a legmagasabb (105 600, 100 600 és 95 700 forint/hektár), Nógrád, Pest és Zala vármegyében a legalacsonyabb (48 700, 61 700 és 66 300 forint/hektár).
Hollandiában kérnek igazán horror árat a szántókért – forrás: KSH
Ha földet akarunk vásárolni, érdemes az Agroinform Piacterén is körülnézni. Itt egyebek közt 3,7 hektárt Fejér megyében 12,9 millió forintért, Bács-Kiskunban 5,5 hektárt 8,8 millióért, Somogyban 9 hektárt 30 millióért, Hajdú-Biharban pedig 11,6 hektárt 75 millió forintért kínálnak.
Kíváncsiak lettünk volna a legfrissebb adatokra is, ehhez az Agrárminisztériumtól kértünk segítséget. A szaktárcától azonban azt a választ kaptuk: az Agrárminisztérium nem vezet nyilvántartást sem a földárakról, sem a haszonbérleti díjakról, így nem rendelkezik e kérdés tekintetében adattal, információval, illetve hatáskörrel sem.
Azt is kérdeztük árfelhajtó hatása miatt, hogy pontosan hogy alakul most a területalapú támogatás mértéke. Erre az a válasz érkezett, a 2023-ban indult új támogatási időszakban a korábban egységes területalapú támogatásként ismert (ún. SAPS) jogcím helyébe az alaptámogatás lépett, amelyet a legfeljebb 1200 hektáron gazdálkodó termelők esetében egy új támogatási forma, az úgynevezett újraosztó támogatás egészít ki az első hektárok tekintetében. Azonban a Magyar Államkincstár ellenőrzési folyamatai a 2023. évi kérelmekkel kapcsolatban még nem zárultak le, így a jogosult területnagyság meghatározása is folyamatban van. Tekintettel az új időszak némileg módosult pénzügyi végrehajtási szabályaira, várhatóan csak tavasszal lesznek megismerhetők a végleges fajlagos értékek.
