Ez az év is pillanatok alatt eltelt, és máris itt van az utolsó napja. Ez a nap mindig is a hangoskodásról, a vidámságról, a mulatozásról szólt. Azonban mint mindennek, ennek a napnak is van egy másik oldala is, hiszen búcsút veszünk egy évtől, és ilyenkor érdemes számot vetni, milyen is volt, és hogyan tehetnénk jobbá az újat.
Ilyenkor úgy érezhetjük, hogy kaptunk egy új lehetőséget, lezárhatunk valamit és elkezdhetünk valami újat. Márpedig az újrakezdés mindig reményteli, még ha tudjuk is, hogy az nem a naptáron múlik, és hogy az új év első napja valószínűleg ugyanolyan lesz, mint bármelyik másik.
De mégis, minden pillanatot meg kell ragadni, ami ünneplésre, örömre ad okot, és erre kitűnő esély a szilveszter megünneplése. Ráadásul, mivel mindenki ekkor ünnepel, jóval könnyebb vidám és ünnepélyes hangulatba kerülnünk, hiszen ez dől felénk a tévéből, és akkor is, ha egyszerűen csak kilépünk az utcai forgatagba. De nézzük meg, hogyan ünnepelték korábban, és mit is kell tudnunk a szilveszterről.
A szilveszter története
Évbúcsúztató és évköszöntő ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak, azonban ezek időpontja változó volt. A középkori Európában a legtöbb országban március 25-e volt az újév napja. Ekkor azonban még nem rendeztek mulatságokat, mert azt pogány szokásnak tartották.
A pogány Rómában az évkezdet március elsejére esett, amikor Janus tiszteletére tartottak mulatságokat. Már ebben az időben is szokás volt, hogy az emberek jókívánságokat mondtak és ajándékot adtak egymásnak az új év kezdetekor.
Az óévet mindig hangosan búcsúztatták. Fotó: Pixabay
1582-ben, XIII. Gergely pápa naptárával lett január 1. az év első, és december 31. az év utolsó napja. December 31-e I. Szilveszter pápa ünnepe, ezért nevezik szilveszternek. Az óévet búcsúztató zajos mulatságokat már az ókori rómaiak is tartottak. A pogány szokásokat jóval később a középkori Franciaországban élesztették újra, ahol január elején tartották a „bolondok ünnepét". Ezeket az ünnepségeket az egyház a 15. században betiltotta, de a néphagyományban továbbra is élt, hogy az óév gondjait lármázással űzik el.
A szilveszteri szokások nagy része az évkezdettel kapcsolatos. A gonoszt zajjal űzik el, de gyakoriak ilyenkor a bálok, a szerelmi- és időjóslások is. Szilveszter estéjén gyakoriak az újévi fogadalomtételek, amikor megfogadjuk, mit teszünk, illetve mit fogunk elkerülni az új évben. Általában ilyenkor merül fel a több mozgás, a kevesebb italozás, vagy a leszokás a cigiről.
Magyar hagyományok
A magyar szilveszteri hagyományok legtöbbje a jövendöléssel és bőségvarázslással kapcsolatos. A honfoglaló magyaroknál az évkezdet nagy valószínűséggel őszre vagy tavaszra eshetett, aminek emlékét az őszi és tavaszi pásztorünnepek őrizték. Ahogy más országokban, úgy nálunk is nagy zajjal járt az óév búcsúztatása. Régebben ezt „gonoszűző zajcsapásnak" vagy „gulyafordításnak" nevezték. Ilyenkor éjfél körül lármáztak ostorral, kolomppal, dudálással.
Szokás volt a téltemetés is, amikor az óévet jelképező bábut elásták vagy elégették. Néha egy fiatal legényt öregembernek öltöztettek, ő jelképezte az óévet, és kikergették a faluból. Szokás volt ilyenkor a kántálás is, amikor házról-házra járva kívántak jót a falu lakóinak.
A hajadon lányok ezen a napon gombócfőzéssel, pogácsasütéssel, ólomöntéssel jósoltak a jövendőbelijükről. A gombócokba cetliket tettek, választottjaik neveivel, és amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az abban található nevű legény lett a leány férje. Az ólomöntésnél az ólom formájából következtettek a jövendőbeli férj munkájára.
Magyarországon főleg a mezővárosokban tartottak nagy bálokat szilveszterkor. Hajdúdorogon ekkor volt a szolgalegények bálja, Hajdúböszörményben pedig morzsabált tartottak. Erre a lányos szülök vitték a süteményeket, a pásztorok pörköltet főztek, és bőségesen folyt a bor. A nagykun városokban ekkor tartották a batyus bálokat, de rendeztek házibálokat is. Itt citeraszó és cigányzene mellett mulattak a fiatalok. A vidéki előkelőségek saját kastélyaikban rendeztek évbúcsúztatókat.
A nagyvárosokban kezdetben báltermek adtak otthont a mulatságnak. Ezeken gyakran voltak hangversenyek, vagy színi előadások. A XIX. század elején szilveszterkor cigányzenészek adtak szerenádot híres emberek ablakai alatt.
A szilveszter itala a pezsgő. Fotó: Pixabay
Egyes falvakban az óév búcsúztatását és az új esztendő köszöntését harangzúgás kísérte. A lakók együtt ünnepeltek és vonultak a templom elé meghallgatni az óév búcsúztatót és az újévi köszöntést. Manapság is divat maszkokat, álarcokat viselni, hogy elijesszék ezzel a rossz szellemeket.
A szilveszter sztárja azonban a pezsgő. Madame Pompadour, XV. Lajos francia király kedvese, sokat tett az ital népszerűségéért, és az ő idomairól mintázták meg az első pezsgőspoharakat is. A pezsgő nagyon sokáig csak a leggazdagabbak itala volt. Dom Perignon francia szerzetes az 1600-as évek végén állított elő először, teljesen véletlenül, hiszen bort szeretett volna készíteni. A habzó ital létrejöttéhez szükséges erjesztést ezután egészen a XIX. század közepéig üvegenként végezték.
Így egy üveg pezsgő készítése akár három évig is eltartott. Az 1850-es évek óta ismert a tankpezsgő-készítés, vagyis, hogy óriási tartályokban állítják elő a pezsgőt. Így a pezsgő ára jóval alacsonyabb lett, és széleskörűvé válhatott a fogyasztása. De nem csak az ital, hanem az ételek is nagyon fontosak szilveszterkor. Az ételeket mindig is a legjobb, legkülönlegesebb alapanyagokból készítették ilyenkor. A leggyakoribb fogások a malacsült és a lencse.
Szilveszteri babonák
- Úgy tartják, amennyiben szilveszterkor nem eszünk meg valamit, abból biztosan nem szenvedünk majd hiányt az új esztendőben sem.
- Szilveszterkor nem szabad baromfit enni, mert az elkaparja a szerencsénket.
- Rétest azonban szabad enni, és minél gazdagabb a tölteléke, annál nagyobb boldogság vár majd ránk az új esztendőben.
- Szilveszter napján kell megszegni a kenyeret is, hogy a jövő évben is mindig legyen kenyere a családnak.
- Sokan esznek ilyenkor lencsét, hogy sose ürüljön ki a család pénztárcája. Akinél nincs otthon lencse, az állítólag babbal helyettesítheti.
- Szerencsepogácsa is készült, amelybe egy pénzérmét sütöttek, és aki azt megtalálta, gazdag lett a következő évben.
- Ilyenkor tilos házimunkát végezni, mosni vagy takarítani, mert az nem hoz szerencsét a következő évre.
- Az év első napját úgy kell eltölteni, amilyen évet szeretnénk magunknak.
- Nem véletlenül eszünk ilyenkor malacsültet sem. Nem csak azért, mert finom és sokan kedvelik, hanem azért is, mert a malac előre túrja a földet, vagyis ,,kitúrja a szerencsét". Ha pedig igazán biztosra akarunk menni, fogjuk meg a kunkori farkát is, hogy garantáltan szerencsénk legyen.
- Óvatosan kell bánni a hallal is, mert csak a folyó menti vidékeken hoz szerencsét, hiszen a sok pikkely sok pénzt jelent számukra, azonban máshol elúszik vele a szerencse.
- Tilos a mosás és a teregetés, mert az valakinek a halálát hozza.
- A szemetet sem szabad levinni, mert kiöntjük vele a szerencsénket.
- Nem szabad sem kölcsönkérni, sem kölcsönadni, mert szintén elviszi a szerencsét.
- Betegek se legyünk aznap, mert akkor az egész évet betegeskedéssel fogjuk tölteni.
- Ha újév napján az első látogató nő, az szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőként, az szerencsét hoz.
Minden látogatónknak egészségben, boldogságban, sikerekben gazdag újévet kívánunk! Fotó: Shutterstock
- Az újév első napján veszekedni sem szabad, mert akkor az egész év hangos lesz a vitáktól. Ezt érdemes az év többi napján is betartani.
- Aki házasodni szeretne, annál legyen tele a mézes bödön, ugyanis, ha a szerelmesek megkenik az ajkukat mézzel, és úgy csókolják meg egymást éjfélkor, akkor hosszú lesz a szerelmük.
- A lányok régen kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, és ha a disznók röfögtek, akkor az új évben biztosan férjhez tudtak menni.
Nemzetközi szilveszter
A szilvesztert mindenhol hasonlóan ünneplik, azonban akadnak nagyon érdekes szokások is. Spanyolországban és a latin-amerikai országokban például minden egyes éjféli harangszókor bekapnak egy-egy szőlőszemet, hogy szerencsés új évük legyen. Olaszországban kidobálják a felesleges dolgokat az ablakon, sok helyen pedig cserépedényeket törnek össze, hogy elijesszék a rossz szellemeket. Oroszországban szilveszterkor újévi fát állítanak, és Fagy apó ilyenkor ajándékozza meg a gyerekeket.
Egészségben, boldogságban, sikerekben, jó termésben és kedvező időjárásban gazdag új évet kívánunk mindenkinek!
