Változó ártrendek itthon és külföldön
A belföldön termelt és belföldön értékesített borok értékesítési ára 11 %-kal emelkedett 2020 első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva, de más-más arányok jellemzőek a földrajzi jelzés nélküli és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok árának változására.
Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok esetében a hektoliterenkénti feldolgozói értékesítési ár 19 ezer forintra emelkedett, ami 8 %-os növekedést jelent.
Nyolc százalékkal nőtt a hazai oltalom alatt álló vörösborok belföldi értékesítési ára – Fotó: pixabay
Szintén ilyen arányban emelkedett az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozéboroké: 26,7 ezer forintra emelkedett hektoliterenként, viszont a földrajzi jelzés nélküli vörös és rozé feldolgozói értékesítési ára nem változott lényegesen.
Ettől eltérő a helyzet a külföldön értékesített borok esetében: az értékesítési ár átlagosan 6 %-kal csökkent a 2020. január–november közötti időszakban az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok esetében jelentős volt a csökkenés: 10 %-kal volt alacsonyabb 2020 első tizenegy hónapjában, mint az előző év hasonló periódusában, a vörös-és rozéborok 12 %-kal alacsonyabb áron, hektoliterenként 20,8 ezer forintért kerültek forgalomba a nemzetközi piacon a megfigyelt időszakban - áll a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ jelentésében.
A tokaji és a villányi borok értékesítési ára megugrott belföldön
Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok közül a tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára csaknem 17 százalékkal 92,4 ezer forintra emelkedett hektoliterenként 2020. január-október között az egy évvel korábbihoz képest a belföldi kereskedésben. Külföldön ezzel szemben 2 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető.
A szintén oltalom alatt álló egri vörös-és rozéborok értékesítési átlagára 3 %-kal csökkent itthon, külföldön viszont 4%-kal emelkedett. Az egyik egri borászat elmondása szerint idén mintegy 30%-kal magasabb termést tudtak realizálni, mert nem tapasztaltak olyan növényvédelmi kihívásokat, mint tavaly, amikor például a perenoszpóra csaknem megfelezte a termést. Idén az eladhatóság okozott nagyobb gondot a járványhelyzet miatt.
A vendéglátóhelyek bezárása miatt a borászatoknak is más megoldást kellett találniuk az értékesítésre – Fotó: pixabay
A villányi borok értékesítési ára 24 százalékkal 78,3 ezer forintra emelkedett hektoliterenként a vizsgált időszakban.
Jelentősen nőtt a borexport
A KSH adatai szerint Magyarország bor-külkereskedelmi egyenlege (gyöngyöző bor és pezsgő nélkül) mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt 2020. január–szeptember között, mennyiségben 37 %-kal, értékben 23 %-kal nőtt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
A külföldi piacokon értékesített mennyiség 69 %-kát a lédig borok tették ki, amelyek exportja 38 %-kal 583 ezer hektoliterre, a kivitel értéke pedig 13 %-kal 11,5 milliárd forintra nőtt.
Jelentős mértékben nőtt idén az exportált bor mennyisége – Fotó: pixabay
A palackos borok külföldi piacokra való szállítása 14 %-kal 264 ezer hektoliterre nőtt. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel csaknem 81 százalékát tették ki 2020 első kilenc hónapjában.
Csökkent az importált bor mennyisége
Az év első 9 hónapjára vonatkozó KSH adatok szerint Magyarország borimportjának 95 %-a palackos kiszerelésű volt. Jelentősen csökkent a lédig borok behozatala, olyannyira, hogy bár a palackos import valamelyest növekedett, a lédig visszaesése miatt összesen 7%-kal csökkent a behozott bor mennyisége.
Hogyan alakult az év a borászatok és a szőlőtermelők számára?
Az Agroinform.hu által készített nem reprezentatív felmérés során megkérdeztünk több borászt is az idei év kihívásairól, a nehézségekről.
Az egyik kőszegi borászat szerint az év, bár tartogatott kihívásokat, hiszen a koronavírus-járvány miatt szinte a vendéglátás és a turizmus szinte teljesen megállt az év elején, sikerült átvészelni a legnehezebb időszakot, bizakodnak. A borászat szerint a minőség és a mennyiség megfelelt az átlagosnak, bár a musftokok nem hozták a tavalyi szintet: előző évben például a Pinot noir-t 20-21-es mustfokkal szüretelték, az idén ez csak 19 körül alakult.
A járványhelyzet miatt nőtt a folyóbor iránti igény, szinte az összeset el tudták adni. A többen választották a helyben elérhető termékeket a járvány idején, igaz volt ez a folyó borokra is. Több kisebb felvásárlónak is adtak el szőlőt, az idén jóval magasabb áron, mint korábban. Alapvetően a járványhelyzet miatt az értékesítési csatornákat kell kissé átalakítaniuk, de mivel eddig is főként folyóbor értékesítéssel foglalkoztak, nem jelentett akkora kihívást, mint azoknak, akik elsősorban palackos bort adnak el vendéglátóhelyeknek.
Az egyik kisebb tokaji borászat elmondása szerint sem volt kiemelkedő az idei év a mustfokok tekintetében, az ősz túl csapadékos és hűvös volt, az aszúsodás nem a megfelelő ütemben zajlott. Az idei évjáratban így főleg a száraz borok kerülnek előtérbe, ami nem jelent problémát, hiszen egyre nagyobb igény mutatkozik a száraz fehér borokra, még Tokajban is!
A tavaszi értékesítés náluk is hasonlóan alakult: a kereslet teljesen lenullázódott, viszont a nyár és a belföldi turizmus felerősödése nagyrészt behozta a tavaszi kieséseket. Jelentős mértékben megnőtt a postai úton értékesített palackozott bor mennyisége is az idén.
A balatoni borászatok számára a kiemelkedő nyári turistaforgalom jelentős segítséget tudott nyújtani a tavaszi kiesések kompenzálására, de azért elmaradnak az értékesített mennyiségek az előző évek összehasonlításában, sok bor maradt a pincékben. Főleg azok a nagyobb borászatok kerültek nehéz helyzetbe, akik elsősorban gasztronómiai vonalon értékesítettek, nekik nyitniuk kellett új csatornák felé, volt, aki a nagyobb áruházláncokat célozta meg.
Szintén nem voltak könnyű helyzetben az idén azok, akik nem működtetnek borászatot, hanem kizárólag szőlőtermesztéssel foglalkoznak, mivel a felvásárlók a bizonytalan helyzet miatt több esetben is inkább zöldszüretet javasoltak a termelőknek. Az egyes borvidékek összehasonlításában elmondható, hogy idén ez főként Tokajban volt jellemző.
Hogyan tovább?
A szőlő- és borágazat támogatása a mezőgazdaságon belül is nagy kihívás, hiszen a legtöbb mezőgazdasági termékkel szemben a borászati termékek elsősorban élvezeti cikkek. A vendéglátóhelyek több hónapos idei zárvatartása, a munkahelyek és a kerestek vírushelyzet miatti bizonytalansága nem kedvez az ágazatnak.
A Tokaji borvidéken többen éltek a zöldszüret lehetőségével – Fotó: Stockxpert
Sokan a karácsony körüli keresletnövekedésben bíztak, de a szabadtéri vásárok is elmaradnak, illetve a borászatokba betérő vásárló is jóval kevesebb többek a kijárási korlátozások miatt.
A borászatok számára sem a sikerekről fog szólni ez az év, még akkor sem, ha számos lehetőség kínálkozik a kiesések miatti kompenzációra, mint amilyen például a munkavállalók bérköltség finanszírozásához kapható állami támogatás. A borlepárlás és a zöldszüret támogatásának lehetősége is a váratlan piaci helyzetek okozta kihívásokat volt hivatott kezelni, több-kevesebb sikerrel. Idén tavasszal az Agrármarketing Centrum a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával együttműködve alakított ki egy bor házhoz szállítási rendszert, mely a keresletcsökkenést volt hivatott ellensúlyozni, mintegy 700 borász regisztrált a szolgáltatásra.
