Az emberi rákkutatásra is hatással lehet a csernobili farkasok azon tulajdonsága, amely miatt a rákos daganatokkal szemben ellenállóbbá váltak.
A csernobili farkasok genetikájának vizsgálata során a tudósok észrevették, hogy az ott élő példányok ellenállóvá váltak a rákos megbetegedésekkel szemben. A kutatók tudni szerették volna, hogy ez vajon az atomreaktor közelségének köszönhető-e.
A csernobili katasztrófa
1986. április 26-án világméretű katasztrófa sújtotta az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó ukrajnai Csernobilt. Az esemény az embereken kívül a környező élővilágra is komoly hatással volt. Az embereket kitelepítették, háziállataik és a környező erdőségek vadállatai azonban ott maradtak. Hiába telt el azóta majdnem 40 év, a sugárzó anyag jelenléte még mindig hatással van a környezetre.
2600 négyzetkilométeren terül el az a zárt kivonási zóna, ahol a flóra és a fauna az emberi beavatkozástól mentesen burjánozhat. A természet itt nagyszabású tudományos kísérletek helyszínévé vált, és az állatok viselkedése mellett az ionizáló sugárzás hosszú távú hatásainak feltárására is lehetőséget biztosít a kutatóknak.
A csernobili farkasok
Az európai szürke farkas is nagy, biztonságos környezetben szaporodó populációval van jelen Csernobil környezetében. Egy részük a lakók által hátrahagyott kutyákkal is keveredik, de vannak genetikailag egységes falkák is a területen. Ezek a kutyák voltak azok, melyek a figyelmet távoli, vad rokonaikra is ráirányították.
Ez a még mindig erősen sugárszennyezett és az emberek által elhagyott hely a vadon élő állatok, köztük a farkasok menedékévé vált. Az egyetem munkatársa a farkasokat sugárdózismérőkkel felszerelt rádiónyakörvekkel követte nyomon, hogy megmérje, mekkora a sugárzásnak való kitettségük. A vizsgálatok során két dolog derült ki.
A sugárszennyezett és az emberek által elhagyott hely a vadon élő állatok, köztük a farkasok menedékévé vált – fotó: Shutterstock
A csernobili farkasok folyamatosan az emberekre vonatkozó biztonsági határértékeket jóval meghaladó sugárzási szint mellett élik mindennapjaikat, és néhányukban olyan immunválasz alakult ki, mint azoknál a rákos betegeknél, akik sugárkezelést kaptak.
A fenti ismeretek új kapukat nyitnak a rákkal szembeni emberi ellenálló képesség fejlesztéséhez, illetve olyan rákkezelések kifejlesztéséhez, amelyek kevésbé kockázatosak a jelenlegi kezelésekhez képest, és a betegség ellen védő genetikai mutációkra fókuszálnak.
Forrás: divany.hu