A minőség sosem olcsó

A méz kiskereskedelmi ára hétezer forint is lehet kilogrammonként, de a piacokon csak kilogrammonként két-háromezer forintot kérnek érte. A legtöbb méhész kénytelen csökkenteni az állományt, ami értelemszerűen kihat a méztermésre is, ugyanígy csökkentve azt - írta meg az index.hu. A hazai piacot elárasztja a silány minőségű, főképp kínai eredetű importméz, és Európa más országai is ugyanezzel küzdenek.

A termelők egy része kétségbeesésében már Brüsszelbe menne tüntetni. A méhészek 10-20 százalékkal megemelték az áraikat, de ez messze nem fedezte az energiaárak és az elszabadult infláció okozta veszteségeiket, és mindeközben az említett importdömping miatt a nagyüzemi felvásárlás gyakorlatilag megszűnt.

A felvásárlók hiánya annak ellenére is kritikus, hogy ha megjelennének is, az általuk feltételezhetően kínált áron a legrosszabb helyzetben levő méhészeken kívül senkinek sem érné meg eladni a sokkal drágábban megtermelt mézét és más kapcsolódó termékét

- írt róla a teol.hu. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke Bross Péter, aki beszámolt a helyzetről a teolnak. A költségek érvényteleníthetetlensége a nagy tételben történő, hordókban való felvásárlás esetében is sajnos ugyanúgy fennáll. Nagyernyei Attila, a Tolna megyei méhészegyesület elnöke ugyancsak erről a szomorú helyzetről számolt be. Ő az okokat konkrétan a dömpingszerűen érkező, megkérdőjelezhető minőségű kínai mézben látja, ami az unióban lépett a belső piacra, kedvezőtlen hatással rombolva a hazai felvásárlási piacot.

A méz kiskereskedelmi ára hétezer forint is lehet kilogrammonként, de a piacokon csak kilogrammonként két-háromezer forintot kérnek érte.

A méz kiskereskedelmi ára hétezer forint is lehet kilogrammonként, de a piacokon csak kilogrammonként két-háromezer forintot kérnek érte. Kép: Pexels

Dömpingre csalások, visszaesők

Ahogy mi is megírtuk, nemrég egy hazai "mézkereskedő" facéliamézet szállított a vevőinek, ami meg ius jelent a boltok polcain, akácméz néven. Amikor lebuktak az ellenőrök mintavételezését követően, 25 millió forintos büntetést kaptak.

A boltokban az említett 5-7 ezer forint között kapható egy kiló méz, míg a piacokon 2-3 ezer forint ugyanez a mennyiség. A forgalmazók ráadásul uszkve harminc százalékkal még lefelé is megpróbálják megpréselni a felvásárlási árat a termelőknél.

Lesz egyáltalán méz jövőre?

A teol.hu azt is kiderítette, a nyári virágpor mennyisége is csökkent, és sajnos a cukor rendelkezésre állásával is akadtak gondok, vagyis a méhészek valószínűleg valóban jóval kisebb méhállománnyal indulhatnak majd neki a 2023-as esztendőnek.

A silány import több szempontból is nagyon káros lehet a magyar méhészeknek, és Európa számos más országainak is. A méhészek számára jelentős munka és energia befektetését igényli a méz termelése, és megérdemlik, hogy ezt érvényesíthessék a magasabb árakban.

Fontos lenne egy ilyen szorult a méhészeknek támogatást nyújtani, és a silány import elleni hatósági fellépés is megoldás lehetne, hogy az állam megvédje a méhészek érdekeit.

A silány import több szempontból is nagyon káros lehet a magyar méhészeknek, és Európa számos más országainak is.

A silány import több szempontból is nagyon káros lehet a magyar méhészeknek, és Európa számos más országainak is. Kép: Pexels

A mézminőség faktorai

A méz minősége egyébiránt komplex dolog, ami nem csak az összetevőkre, hanem a termelési folyamatokra is vonatkozik. Ha a Magyarországon termelt méz jobb minőségű, mint a dömpingáron ömlesztett kínai mézé, akkor az azért lehet, mert a méhészek más, jobb technológiát használnak a méz előállításához. Azt is fontos megjegyezni, hogy a piaci logika nem feltétlenül diktálja a legjobb megoldást minden esetben. A piaci logika az árak és a kereslet alapján dönt a termékek iránti igényekről, de nem mindig tükrözi a termelők érdekeit, vagy a termékek minőségét.

Egy ideális világban a magyar méhészek és a kínai méztermelők közötti konstruktív párbeszéd megoldást találhatna a problémára, tiszteletben tartva mindkét fél érdekeit, és a megoldásokért való együttműködésre irányulva. A konstruktív párbeszéd és együttműködés segíthetne abban is, hogy békés megoldás szülessen a problémára.

Ugyanakkor egy egyértelműen silány minőségű termék esetében a fogyasztók tudatosítása is komoly szerepet kaphat.

Egy ilyen tudatosító kampány, hatékony lehet, mert alapvető elemi érdekükben álló dolgokról tájékoztatja a fogyasztókat, és a többség magától általában sajnos nem elég tudatos ahhoz, hogy védekezzen az olcsó dömpingárú ellen. A nemzetközi piacokon ráadásul az erős és elszánt szereplő fennmarad, a gyenge pedig általában elbukik és megszerzik a piacait. A 10 milliós lakosságú Magyarország méztermelői és a hozzávetőleg 1,5 milliárd fő lakosságú Kína méztermelői közötti árháború mindenesetre valószerűtlen és egy ilyen megnyerhetetlen csatába még csak belevágni sem érdemes.

De vajon valóban nincs ennél okosabb, másik esélyünk?

Ha a Magyarországon termelt méz jobb minőségű, mint a dömpingáron ömlesztett kínai mézé, akkor az azért lehet, mert a méhészek más, jobb technológiát használnak a méz előállításához.

Ha a Magyarországon termelt méz jobb minőségű, mint a dömpingáron ömlesztett kínai mézé, akkor az azért lehet, mert a méhészek más, jobb technológiát használnak a méz előállításához. Kép: Pexels

Lehetséges megoldások

Ha Magyarország méztermelői kiállnak a saját érdekeikért, és megpróbálják érvényesíteni azokat a nemzetközi piacokon is arra bizony van bevált, jól működő recept, több is. A kínai méztermelőknek a profit a legfontosabb, és az érdekük, hogy minél olcsóbban adják el a mézüket a nemzetközi piacokon, tehát nem fogják azt drágábban adni, mert ezzel elriasztanák a vásárlóikat, és dollármilliárdokat buknának.

A magyar méztermelők ugyanakkor megpróbálhatnák erősíteni a saját márkájukat, hogy a nemzetközi vásárlók is megismerjék és elismerjék a magyar méz minőségét. Kereshetnének olyan partnereket, akik megfizetik a magyar méz termelésének megnövekedett költségeit, és akiknek érdekükben állhat a prémium magyar méz értékesítése.

Összességében a magyar méztermelőknek meg kellene próbálniuk erősíteni a saját márkájukat a nyugat európai piacokon, és olyan partnereket kell keresniük, akik érdeklődnek a magyar méz iránt.

Ennek érdekében érdemes lenne minél több potenciális partnernek bemutatni a termékeiket, és elmondaniuk, hogy miért is érdemes a magyar mézet választaniuk a többi mézhez képest. Be kellene mutatni a méz előállításának folyamatát is - akár népszerű közösségi média felületeken, egyfajkta divatot teremtve ezzel -  és hangsúlyosan el kellene magyarázni a vásárlóknak, hogy a magyar méz milyen magas minőségű és tiszta.

Egy potenciális 18 pontos túlélési stratégia így nézhetne ki

  1. Erősítsék a magyar méz és egyéb termékeik márkáját a nyugat európai piacokon.

  2. Mutassák be a magyar méz előállításának folyamatát a vásárlóknak.

  3. Magyarázzák el a vásárlóknak, miért érdemes a magyar mézet választani a többi mézhez képest.

  4. Hangozzanak el a magyar méz magas minőségének és tisztaságának előnyei.

  5. Keressenek olyan viszonteladó partnereket, akik érdeklődnek a magyar méz iránt.

  6. Találjanak olyan kiskereskedelmi boltokat és üzleteket, ahol hajlandóak készletre venni a magyar mézet és a kapcsolódó termékeket.

  7. Ne adják alább a magyar méz árát a többi mézhez képest, hogy megőrizzék annak magas minőségét és elő tudják teremteni az előállítási költségét.

  8. Ne csökkentsék a minőséget a költségek csökkentése érdekében.

  9. Vegyenek részt különböző kiállításokon, fesztiválokon, hogy minél több embernek bemutathassák a magyar mézet és a kapcsolódó termékeket.

  10. Végezzenek piackutatást a nyugat európai piacokon, hogy megismerjék a vásárlók igényeit és preferenciáit. Ennek segítségével célzottabban tudják majd eladni a magyar mézet és a kapcsolódó termékeket.

  11. Döntsenek úgy, hogy csak a legmagasabb minőségű mézet adják el a nyugat európai piacokra. Ezáltal biztosíthatják a vásárlók elégedettségét és hosszú távú elkötelezettségét.

  12. Építsenek kapcsolatokat a helyi méhészetekkel, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat és ötleteiket. Ezzel erősíthetik a magyar méztermelés egészét.

  13. Folytassanak aktív marketing kampányokat a nyugat-európai piacokon, hogy minél több emberhez eljusson a magyar méztermékek híre. Ezzel elősegíthetik a termékeik népszerűségét és eladási számait.

  14. Alakítsanak ki megfelelő stratégiát arra, hogy hogyan tudják megkülönböztetni a magyar méz alapú termékeket a silány minőségű import mézektől a nyugat-európai piacokon.

  15. Tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy a magyar méztermékeik megfeleljenek a nyugat európai szabványoknak és előírásoknak.

  16. Tervezzenek hosszú távú célokkal és stratégiával a nyugat-európai piacokon való jelenlétük tekintetében. Ennek segítségével biztosíthatják a fenntartható növekedést és sikerességet.

  17. Fókuszáljanak a minőségre, és ne a mennyiségre. A jó minőségű méztermékek hosszú távon is fenntarthatóak és profitábilisak lehetnek.

  18. Vállaljanak felelősséget a méhészeti termékeik előállítása során felmerülő környezeti hatásokért. Ezzel biztosíthatják a fenntarthatóságot és a vásárlók elégedettségét.

(Forrás: Index)