A meglepő és érdekes jelenség okait a növekedés.hu boncolgatja elemzésében. Meglepő, hiszen a tavalyi aszályos időjárás után rengetegen fogadkoztak, hogy kukoricát többet nem vetnek, a tengeri ugyanis sok helyen kritikán aluli termésmennyiséget adott.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke meghaladta a 4,3 ezer milliárd forintot, ami 6,5 százalékkal több az egy évvel korábbihoz képest. A bővüléshez a teljes termelési volumen 25 százalékos emelkedése járult hozzá. Ezzel párhuzamosan az ágazat teljes kibocsátási árszínvonala 15 százalékkal csökkent. A növénytermesztés volumene 44 százalékkal több, az állattenyésztésé pedig 0,5 százalékkal kevesebb volt. Az egyes szántóföldi növények rekordmagas volumennövekedésének oka az előző év alacsony bázisa.
Az adatokból kitűnik, hogy elsősorban a különböző gabonafélék termelési volumenének kiugróan magas növekedése húzta felfelé a mezőgazdasági ágazat teljesítményét. Sokatmondó, hogy összességében 64 százalékkal emelkedett a gabonafélék termésmennyisége és épp a tavalyi aszályt leginkább megsínylő kukoricáé gyarapodott a legnagyobb mértékben, csaknem 121 százalékkal.
A kukorica termésmennyisége 121 százalékkal nőtt idén 2022-höz képest – forrás: pixabay
Mindez annak köszönhető, hogy idén kedvezőnek mondható meteorológiai viszonyok uralkodtak, míg 2022-ben egyes területeken szinte teljesen elpusztította a termést az időjárás.
Tavaly már az évkezdet is a szokásosnál kevesebb csapadékkal és enyhébb hőmérséklettel indult. A száraz talajba elvetett tavaszi kalászosok így már eleve hátrányból rajtoltak. Az enyhe télvégi idő miatt a gyümölcsfákon hamarabb indult a rügyfakadás, amit a hirtelen beálló márciusi fagyok tönkretettek.
Tavasz közepén megérkezett a várva várt eső, azonban ekkor meg a hőmérséklet volt alacsonyabb a szokásosnál, ami szintén visszavetette a szántóföldi növények fejlődését.
A nyáron pedig beköszöntött a súlyos aszály, ami pontosabban már májusban elkezdődött. Júliusban az Alföldön közel 60-70 százaléka hiányzott a már említett kukorica számára szükséges csapadéknak, a szárazság pedig augusztusban tetőzött. Az egész országban kevesebb lett a termés, de az alföldi, tiszántúli területeket különösen sújtotta az aszály. Voltak olyan megyék, ahol szinte a teljes termés megsemmisült. Ennek következtében a búza tavalyi betakarított mennyisége mintegy 20 százalékkal, a kukoricáé pedig 63 százalékkal maradt el az azt megelőző 5 év átlagától. A napraforgó termésmennyisége 29 százalékkal maradt el 2022-ben az előző évitől, a repcéé pedig 31 százalékkal csökkent éves alapon. Így a tavalyi termés alacsony bázist eredményezett.
Az idei évben az időjárás sokkal kedvezőbben alakult, ennek köszönhetően lett bőséges termés szinte minden szántóföldi kultúra esetében. A növekedés mögött tehát legalább részben az alacsony bázist követő kedvezőnek tekinthető termés áll. Fontos azonban megjegyezni, hogy az aszály 2022-ben szinte minden országot sújtott Európában, itthon azonban arra is ráirányította a figyelmet, hogy az öntözött területek aránya rendkívül kicsi az összes termőterülethez képest. Illetve hogy a vízgazdálkodásunk jelentős problémákkal küzd, a nagy folyamok medrei folyamatosan mélyülnek, s ezek gyakorlatilag kiszivattyúzzák a vizet az Alföldről.
Az öntözésfejlesztést mindenképpen folytatni kellene – forrás: pixabay
Az, hogy idén jó éve volt a mezőgazdaságnak, nem jelenti azt, hogy a következő időszakban nem jöhet egy, a 2022-esnél is brutálisabb aszály, ezért elengedhetetlen a hazai vízgazdálkodási rendszerek fejlesztés, az öntözött területek méretének növelése; esetleg a termésszerkezet átalakítása, szárazságtűrő fajok bevezetése, az öntözéstechnológiák és termesztéstechnológiák fejlesztése; a vetőmagkutatás előmozdítása; valamint az új precíziós gazdálkodáshoz kötődő technológiák bevezetésére.
A szántóföldi növénytermesztés mellett érdemes kitérni a gyümölcstermesztésre és a hajtatásos növénytermesztésre is. A gyümölcstermesztés esetében idén minimálisan mérséklődött a gyümölcsfélék termelésének volumene. Az ágazatban fontos szerepe lesz a jövőben az ültetvényfejlesztésnek, a modern, versenyképes ültetvények létrehozásának, gyümölcsfeldolgozók és tárolókapacitások visszaépítésének.
A hajtatásos zöldségtermesztés sikeres ágazatnak bizonyult az elmúlt években és komoly fejlődésen ment keresztül. Több sikeres vállalkozás már az exportpiacokon is jelen van elsősorban üvegházi paradicsommal és paprikával. Az ágazat számára előnyt jelenthet a termálvizes fűtésben rejlő lehetőség a változékony földgázáraknak jobban kitett európai termelőkkel szemben.
Az állattenyésztés szektorban a baromfiágazat kimondottan sokat fejlődött az elmúlt években, a csirketenyésztéssel és feldolgozással foglalkozó hazai cégek sikeresnek és európai összevetésben is versenyképesnek tekinthetők. A sertéságazat számára a sertéspestis és az ebből fakadó piaci zavarok jelentik a legnagyobb kihívást. Ezen kívül számos termelő és feldolgozó vállalkozás esetében szükséges a fejlesztés és az integráció.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
