Augusztus 1-jétől kivezették az árstopot, az abban érintett termékek hosszú időn át megszokott árát el kell felejteniük a fogyasztóknak. Nem szabadul meg azonban a piac a szabályozástól: a kormány előírta, hogy szeptember végéig ezek a termékek a beszerzési áraknál nem lehetnek drágábbak, az akciókban pedig kettőt közülük annál is olcsóbban kell kínálni – írja a vg.hu

élelmiszerek

A rendelet arra is kötelezi a kereskedőket, hogy a csökkentés pontos százalékos mértékét az árcsökkentett termék mellett is tüntessék fel – fotó: pixabay.com

Többszöri hosszabbítás után a kormány kivezette az élelmiszerárstopot

Az árstop ideje alatt az egyes termékek mezőgazdasági és feldolgozói termelői ára különböző pályákat írt le, így az árstop utáni rendszerben – ami az átadási árakhoz kötött kiskereskedelmi árak miatt még mindig erősen szabályozott – nagy kérdés, hogy miként alakulnak a további áraik.

Az ársapka kivezetéséről szóló kormányrendelet szerint ugyanis augusztus 1. és szeptember 30. között a kiskereskedőknek a kötelező akciózáson felül a korábban ársapkás termékek közül legalább két termékfajtánál a beszerzési árhoz képest legalább 15 százalékkal alacsonyabb bruttó kiskereskedelmi, vagyis fogyasztói árat kell alkalmazniuk. A rendelet arra is kötelezi a kereskedőket, hogy a csökkentés pontos százalékos mértékét az árcsökkentett termék mellett is tüntessék fel.

Emellett az a szabályozás is érvényes, hogy szeptember 30-ig a korábbi ársapkás termékek bruttó fogyasztói ára nem lehet magasabb a beszerzési árnál.

Ezentúl nem lesz nehéz bizalmas üzleti információhoz jutni

Nem kell könyvelőnek lenni ahhoz, hogy bárki megállapítsa azt, hogy egy-egy beszállító mennyiért adta el a termékét az adott kiskereskedelmi láncnak.

A cégek számára nehézséget okoz, hogy ezen termékek esetében az átadási áraik teljesen transzparenssé válnak a versenytársaik és az egyéb kiskereskedelmi láncok számára

– nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke. Egyes szakértők szerint az átadási árak ilyen mértékű átláthatóvá tétele versenyjogi aggályokat vet föl. Az átadási árak ugyanis egyedi megállapodásokon alapulnak.

Búcsút inthetünk az 1-essel kezdődő sertéscombáraknak

A sertéscomb esetében az árstop kivezetése a várakozások szerint azt jelenti, hogy az ára rövid időn belül igazodni fog a helyettesítő terméke, azaz a lapocka árához (ami 2000 Ft körüli). Éder szerint viszont azt egyenlőre nem lehet megjósolni, hogy melyik kiskereskedelmi cég miként reagál az árstop kivezetésére; egyes értesülések szerint vannak olyan láncok, amelyek nem egy ütemben építik majd be ezt az áremelkedést a fogyasztói áraikba, és csak kisebb mértékben emelik ezen termékek árát.

"Belátható időn belül azonban e két termék árának ki kell egyenlítődnie" – hangsúlyozta az elnök. Hozzátette: mivel a sertéshúsok piacát meghatározza, hogy az idén folyamatos volt az élő állatok árának emelkedése, és ez nagyon lassan épül be a fogyasztói árakba, így ezen a piacon nem lehet egyenlőre árcsökkenésre számítani.

sertéscomb

A sertéscomb esetében az árstop kivezetése azt jelenti, hogy az ára rövid időn belül igazodni fog a helyettesítő terméke, azaz a lapocka árához – fotó: pixabay.com

A csirkemellkedvelők sem nyugodhatnak meg – a brazil madárinfluenza mindent átírhat

Az átadási árakat a kereslet és a kínálat határozza meg. A baromfipiacon a termelők és a feldolgozók azt tapasztalják, hogy jelenleg nagymértékű import áramlik be Európába Ukrajnából és Brazíliából, ez pedig lefelé nyomja az árakat – ezt már Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója mondta a Világgazdaságnak.

Véleménye szerint az ársapka, a bevezetése utáni néhány hónapban ugyan még segített az infláció féken tartásában, de később ez már nem volt igaz: a kiskereskedelmi láncok ráterhelték az árstopból adódó költségeiket más termékekre.

Az igazgató az áruházláncok kötelező akciózásával kapcsolatban szkeptikus, mert szerinte ezeket az intézkedéseket megpróbálják visszaterhelni a beszállítóikra.

A világpiaci hatások azonban hamarosan jelentős mértékben befolyásolhatják majd a csirkehúsárakat: Brazíliában madárinfluenza-járvány tört ki – ez pedig áremelkedést hozhat.

tojás

Termelői oldalról nem várnak árnövekedést – fotó: pixabay.com

A tojáspiacon kisebb az árnyomás

Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke szerint most kínálati piac van – a tojás kereslete ciklikus, húsvétkor, karácsonykor és ősz elején van egy ugrás a keresletben, a nyári időszakban viszont kevésbé keresik a fogyasztók a tojást, aminek a  termelői ára kora nyár óta csökken, ez pedig nagy valószínűséggel megjelenik a boltok polcain is.

Termelői oldalról nem várnak árnövekedést, még az árstop kivezetésének híre sem hozott kiugró keresletet. Pákozd Gergely szerint a jelenlegi piaci helyzet teljesen más a tavalyinál: akkor tavasszal az európai túltermelés miatt nagyon alacsonyak voltak az árak, ősszel pedig már érvényesült a háború hatása, a madárinfluenza és az aszály is az áremelkedés irányába nyomta a piacot. Idén azonban a tavalyinál jobb a termés, normalizálódnak a takarmányárak is, és eddig még az időjárás is kedvezett a kukoricának.

Emelkedik a cukor világpiaci ára

A lisztpiacon az árstop kivezetésével csökkenhet a fogyasztói ár, mert a malmok árversenye lefelezte az átadási árakat. Szintén árcsökkenést várnak a szakértők az étolajnál.

A cukor világpiaci árának emelkedése azonban nem sok jót jelent a fogyasztóknak, a 260 forint körüli kilogrammonkénti fogyasztói ár még a beszerzési ár alatti 15 százalékos akcióval is bőven 300 forint fölé emelkedhet.