Az élelmiszer-árdrágulás mindannyiunk mindennapi életére hatással van. Azonban a boltok polcait vizsgálva nagyon furcsa összefüggéseket vehetünk észre: eddig magas minőségű import termékek hirtelen olcsóbbak lettek, mint a hazai gyártású tömegtermékek. Hogy lehetséges ez?
A Lidl-ben a minap drágábban lehetett magyar trappista sajtot vásárolni, mint nemespenészes francia brie-t. Az eddigi tudásunk alapján a trappista nem lett sokkal minőségibb (bár javul a helyzet), és a brie-ből sem lett olcsó tömegsajt. Normális piaci körülmények között legalább 50 százalékkal drágább volt, hiszen sokkal feldolgozottabb és magasabb minőségű, mint a trappista.
Előfordult olyan is, hogy az olasz mortadella olcsóbb volt, mint a párizsi, vagy a dán szalámi a magyarnál. Hogyan kerülhet többe a magyar vaj az Írországból vagy Belgiumból importáltnál?
Nemzetközi összehasonlításban is kiugró a hazai drágulás
Az Eurostat adatai szerint messze Magyarárszágon volt a legnagyobb az áremelkedés az utóbbi egy évben: tavaly augusztustól idén augusztusig 37 százalékot nőtt. A KSH egy visszafogott 31%-kal számol.
Összehasonlítva néhány EU-s országgal, ahol ráadásul a gázbeszerzés is akadozott, megdöbbentő a különbség:
- Ausztria: 13%
- Franciaország: 10% alatt
- Svájc: 2,3%
Termékekre lebontva sokkal durvább képet kapunk, ennyivel nőttek az árak:
- Kenyér: 65,5%
- Tojás: 42%
- Sajt, túró: 60,7%
- Húsok: 27,6%
Ráadásul a húsok között vannak ársapkás termékek is, mégis rekord drágulás következett be! Sajnos szinte egyáltalán nincs olyan termék, ami ne drágult volna, és ne EU-s átlag felett. Látványos a különbség:
Kenyérárak alakulása az EU-ban 2022 augusztusában – forrás: Eurostat
Mi állhat a drágulás háttérben?
1. Értékálló fizetőeszköz az áruért cserébe
Raskó György agrárközgazdász azt nyilatkozta, hogy az egyik lehetséges ok az exportálás és a gyenge forint kapcsolata. A szabad világpiacon a magyar termelők is értékálló valutáért, euróért vagy dollárért értékesíthetik a termékeiket, tehát sokkal jobban járnak, mint ha belpiacon forintért adnák el.
A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint rövidtávon még emelkedik az infláció, 2023-tól várhatóan csökkeni fog a mértéke. A jegybank szakértői szerint "csupán" 11,5-14 százalékos drágulással számolhatunk jövőre.
2. Az ársapkán veszítenek a kereskedők
Az áremelkedések másik részéről azonban a kormány tehet, ugyanis az ársapkák bevezetésének, fenntartásának szintén árfelhajtó hatása van:
"Jól hangzott, hogy ezen termékek árait vissza kell vinni a tavaly októberi szintre, a lakosság ennek örült is. A kereskedők azonban nem vették jó néven Gulyás Gergely kijelentését, miszerint az ebből fakadó veszteségeket nekik kell állni" – mondta a Szeretlek Magyarországnak Raskó György.
A nagy áruházi láncok könnyedén el tudták osztani ezt a veszteséget a többi árucikk árának emelésével. A kisboltoknak ez nehezebb, ha nem lehetetlen.
3. Extraprofitadó
A kormány a kereskedelmi láncokba rúgott még egyet a sokak által igazságtalannak tartott extraprofitadóval, amit szintén azonnal továbbítottak a fogyasztók felé, beépítették az árakba.
4. Tovagyűrűző hatás
Természetesen ez magával vonta azt, hogy a termelők, élelmiszeripari cégek megragadták a lehetőséget az árrés növelésére. A termelési költségek is növekedtek, de észlelhető volt egy ennél nagyobb mértékű áremelés.
A vásárló dönt: fűtünk vagy eszünk?
A vásárlók a drágulás során egyre inkább a legszükségesebbekre szorítkoznak, már júliusban látszódott, hogy kevesebb élelmiszert vásárolunk, mint egy éve: a Központi Statisztikai Hivatal szerint júliusban 2,9 százalékkal csökkent az élelmiszer- és vegyes kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest.
A nőnek az árak, a fogyasztók kénytelenek döntéseket hozni. Ha drága a termék a fogyasztó hajlamos
- kevesebbet venni,
- helyettesítő terméket választani,
- vagy mégis inkább tankolni vagy fűteni.
Raskó értesülései szerint szeptemberben óriásit zuhan a vásárlási volumen, decemberre ez eléri a 10 százalékot tavalyhoz képest, de még tavasszal is folytatódni fog. A rezsiköltségek emelkedésével pedig sokaknál felmerül a kérdés: fűtűnk vagy eszünk?
Az élelmiszerárak növekedése megállhat február, március környékén, de nem várható, hogy visszacsökkenjen a 2021-es szintre. Legfeljebb az idényáras termékeknél, zöldség és gyümölcs esetében lehetséges némi korrekció.
Az energiaárak és a mezőgazdaság energiaigénye nem valószínű, hogy csökkenni fog, így ez a költséghatás még sokáig benne lesz az élelmiszerek árában.
Forrás: SzeretlekMagyarország; képek:
