"Szakértelem, elszántság, megfelelő piaci ismeret. Ezek nélkül nem lehet arra számítani, hogy visszajön egy élelmiszeripari üzembe fektetett pénz" – mondja dr. Losó József, a MIRELITE MIRSA Zrt. tulajdonosa. Elviekben talán mindenkinek egyértelmű, hogy olyan terméket kell gyártani, amit a piac igényel, de nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek fontosságát, mert csak akkor lehet versenyképes egy élelmiszer, ha valóban van egy olyan fogyasztói réteg, akinek arra szüksége van és meg is tudja fizetni.
Dr. Losó József – Fotó: MIRELITE MIRSA
Tisztában kell lenni a költségekkel, és nem csak azzal, ami nyilvánvaló
Sokan abba buknak bele, hogy nem készítenek pontos kalkulációt. Egy termék ára nagyon sok apró összetevőtől is függ, nem elég csak a nagy tételeket betervezni, mint amilyen az energia, az alapanyag vagy a munkabér költsége. Sok kisebb költségtétel is van, hogy csak néhány példát említsünk: postaköltség, hitelek finanszírozási költségei, takarítás, csomagolóanyagok járulékos vesztesége (pl. egy nem pontos gépbeállítás miatt, vagy a szállítás során előforduló sérülések miatt).
Ezek közül több is egyenként filléres tétel, de sajnos összeadódnak, és hatalmas, szinte kigazdálkodhatatlan plusz költségtételként terhelik a működést, ha nem volt alapos a tervezés.
Milyen a magyar élelmiszer-biztonsági szabályozás, mennyire szigorú a Nébih?
Dr. Losó József szerint a Nébih és a HACCP rendszer rendkívül szigorú, de mint mondta "kell is, hogy az legyen, hiszen az élelmiszer bizalmi termék. A fogyasztónak biztosnak kell lennie abban, hogy amit elfogyaszt, az az egészségét szolgálja, és nem teszi ki magát veszélynek".
Vannak olyan országok, ahol kevésbé szigorú a hatóság az élelmiszeripari üzemek szabályozásával kapcsolatban. A lazább szabályozás nyomaira az egyes termékek alacsonyabb ára alapján bukkanhatunk, hiszen a legtöbb esetben az adhatja az olcsóságot, hogy nem tettek meg mindent a biztonságért.
Magyarországon a Nébih az egész gyártási folyamatot közvetlenül és az adatok alapján közvetetten is ellenőrzi, egy következetes, nagy biztonságot garantáló rendszert tudhatunk a magunkénak.
A cég minőségügyi vezetője látja el a koordinációs feladatokat, dokumentálja az egyes lépéseket, ami azért rendkívül fontos, mert évente 3-4 alkalommal külföldi cégek auditjain is meg kell felelniük. "Ilyenkor még azt is megnézik, hogy megfelelnek-e a takarítóeszközeink a szabványaiknak, laborvizsgálatok folynak, végignézik az egész dokumentációt."
A koronavírus miatt csökkent az alkalmazotti létszám a MIRELITE MIRSA-nál
A szezonalitás miatt nagyon változó a létszám a cég esetében. Az alapvetően zöldségek és gyümölcsök feldolgozásával foglalkozó vállalatnál a nyári-őszi időszakban, amikor a nyersanyag beérkezik, sokkal több dolgozóra van szükség, mint a többi időszakban. Az átlagos statisztikai létszám 200 fő alá ment a pandémia miatt, jelenleg 176 fő. Nyári időszakban körülbelül 100-150 fővel emelkedik a létszám.
Milyen élelmiszerre vágyik a mai fogyasztó?
A számtalan étkezési trend közül kettő egyértelműen hangsúlyossá vált az utóbbi időben: egyrészt a kényelmi termékek, másrészt pedig azok, amelyek támogatják az egészséget.
Óriási mértékben megnőtt a gyorsfagyasztott termékek előállításának költsége – Fotó: Envato
Tőlünk nyugatabbra már teljesen megszokott a félkész és készételek térnyerése, meglehetősen nagy részt foglal el ez a piaci szegmens. Itthon még van egy bizonyos árérzékenység, de amint a vásárlóerő lehetővé teszi, ez az irány fog erősödni. Ennek oka nem pusztán a kényelem: megnőtt az egy- és kétszemélyes háztartások száma, amikor egyszerűen nem is érdemes főzni (legalábbis a fogyasztók így érzik), illetve kinyílt a világ, sokat utaznak az emberek, rengeteg féle ételt megkóstolnak egy nyaralás alatt, amit utána akár otthon is szívesen elfogyasztanának. De egyszerűbb készen megvenni, mint megtanulni egy másik nemzet konyhájának trükkjeit. Változatosságra, rugalmasságra és kényelemre vágynak az emberek, és egyre inkább meg is tudják fizetni.
Az egészséges életmód felé is egyre többen fordulnak, és fokozatosan nő azok száma, akik jobban figyelnek arra, hogy milyen hatással van egy-egy élelmiszer az egészségre. Ez nem csak a nőkre igaz. Van elmozdulás olyan szempontból is, hogy egyre több zöldséget fogyasztanak a magyarok, bár ebben még van hová fejlődni.
|
A kiszámíthatatlan gazdasági környezet próbára teszi a vállalkozásokat
Az óriási mértékben növekvő infláció és a háborús helyzet most sok vállalkozás kalkulációját húzza keresztbe, mondja Losó József. Ők is érzik a negatív hatásokat, mint mondta "az Európai Unióban a fogyasztói étolaj 40%-a Ukrajnából származik. A háború miatt akadozó ellátás az egekbe löki az étolaj árát. Ez azt is jelenti, hogy az összes sült gyorsfagyasztott termékünk költséghányada gyökeresen megváltozik."
Jelen pillanatban nincs olyan költségtétel, aminek ne mozdult volna felfelé az ára: bérek, energia, alapanyagok (hogy csak a legjobban drágulókat említsük: búza, kukorica, napraforgó), csomagolás, szállítás. Hogy néhány döbbenetes számmal illusztráljuk a költségek növekedésének mértékét: az utóbbi egy éven belül a karton csomagolóanyag ára 70-90%-kal emelkedett. A fólia ára 60-70%-kal, a tisztítószerek ára 80-90%-kal magasabb, a fertőtlenítőszerek ára is közel 50%-kal ugrott meg.
"Aki bele akar vágni egy élelmiszeripari üzem működtetésébe, annak mindent számításba kell vennie. Azt is, hogy egy terméket, lehet, hogy csak egy év múlva tud majd értékesíteni. Folyamatosan követni kell az igényeket, a termékfejlesztéshez ez szolgálhat alapul. Akinek nincs tartaléka, és a lehetőségekhez mérten nem tud reális víziókat felállítani, annak kevés esélye van a talpon maradásra. Szerintem sok cég fog most csődbe menni" – összegzett a cégtulajdonos.
Élelmiszeripar a PREGA Konferencián
A magyar élelmiszerágazat fontos küldetése, hogy a mezőgazdaság által termelt állati és növényi alapanyagok feldolgozottságának szintje növekedjen. Olyan technológiákra, géprendszerekre, digitalizációs eszközökre van szükség, amelyek a feldolgozottsági szint növelését tudják szolgálni.
A PREGA Digitális Élelmiszeripar szekciójában jó példákat mutatnak be az előadók olyan üzemi fejlesztésekről, ahol az automatizáció és a digitalizáció már eredményekhez vezetett, és nőtt az üzem hatékonysága.
|
