Ugyanakkor a saját gazdaságuk helyzetét jobbnak ítélik meg, mint a magyar gazdaság egészének várható kilátásait.
A földeken alapvetően kisebb a fertőzésveszély, de a szokásos munkamenet alaposan megváltozott, kezdve az előrehozott inputanyag-vásárlások megszervezésétől a kötelező higiénés és távolságtartási szabályok követéséig. Az idősebbek egy része – szem előtt tartva az őket óvó felhívásokat – tartózkodik a napi ügyek intézésétől. A középkorúak és fiatalabbak pedig arról számoltak be, hogy segítenek nekik a mindennapokban.
A koronavírus-veszély a megkérdezettek négyötödének megváltoztatta a munkavégzésben eddig megszokott napi rutinját – minél nagyobb a gazdaság, annál inkább. A kisebb családi gazdaságok – ahol a lakóhely és a gazdaság központja gyakran egybeesik, és a családtagok végzik a munkát – sokkal kevesebb változtatásra kényszerülnek. A járvány következtében meghozott intézkedésekhez a túlnyomó többség alkalmazkodott, és képes elvégezni a munkáját. Elmondható, hogy a bizonytalanság ellenére a gazdák szolidárisak, és betartják a szabályokat.
A gazdák átlagosnak tartják a gazdaságuk szempontjából kulcsfontosságú döntésekhez szükséges információkhoz való hozzájutást. Elfogadják, hogy járványhelyzetben nehéz pontos tájékoztatással szolgálni, egyébként is megszokták a bizonytalanságot.
Ugyanakkor számos üzletileg fontos tudnivalót hiányolnak.
A gazdaságok jelentős része már azt is számba vette, milyen hatással lenne, ha kiesne néhány munkavállalója. Több mint 50 százalékuknak komoly gondot jelentene, ha a járvány következtében munkavállalóik ötöde nem tudná ellátni a feladatait. A nagyobb gazdaságok számára ez a probléma inkább kezelhető, mint a kisebbek számára, különösen ott, ahol a családtagok segítségére sem számíthatnak.
A szántóföldi növénytermesztést illetően a megkérdezettek több mint kétharmada számol értékesítési nehézségekkel.
A növényvédőszer-ellátásban csak a gazdaságok nyolc százaléka nem számít problémákra. Egyharmaduk némi késésekkel, további egyharmaduk pedig több-kevesebb szert érintő áruhiánnyal kalkulál. Húsz százalékuk szerint pedig komoly késések várhatók.
Átalakultak a preferenciák és a beszerzési források is, felértékelődik a kereskedő szerepe a döntésben. Ha nincs a tervezett szer raktáron, a pótlást illetően a gazdák lojalitása szinte egyenlő mértékben oszlik meg a márka, a megszokott kereskedő és a növényvédelmi tanácsadó partner között. A növényvédelmi végzettséggel is rendelkező nagyobb gazdaságok ugyanakkor maguk döntenek a váltásról.
A gazdaságok csaknem kétharmadában (63 százalék) a megszokotthoz képest előbbre hozzák a növényvédő szerek beszerzését, ez a gyakorlat a nagyobb gazdaságokban gyakoribb – hiszen van rá lehetőségük –, mint a kisebbek esetében. Egyelőre a gazdaságok alig tizedében maradtak el növényvédelmi kezelések.
A gazdaságok 10 százaléka számolt be arról, hogy az eredeti tervekhez képest változások lesznek a vetésszerkezetükben.
A Market Insight Kft., a mezőgazdaságra szakosodott magyar tulajdonú piackutató március 21. és 31. között pro bono közvélemény-kutatást végzett az agrárvállalkozások körében arról, milyen hatással van gazdálkodásukra a koronavírus járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet. Internetes adatfelvétel útján 715-en válaszoltak, közülük 420 szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó döntéshozó. Partnerek az Agrárágazat, az Agroinform és az Agrofórum voltak. A kutatásban médiapartnerként részt vett az Agroinform.hu portál is.
